Morvay Péter - 2012. 07. 27. Hetek - fejerszovetseg.
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántõkét menekítettek ki a világ különbözõ adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelõzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt - állítja egy nemzetközi jelentés.
A kutatást vezetõ közgazdász, John Christensen a Heteknek elmondta: szinte példátlan, hogy egy ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy, hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentõ adatok arra utalnak, hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt értelmetlenül történtek.
Többéves kutatás után a héten jelent meg az elsõ átfogó világjelentés az adóparadicsomokba menekített magánvagyonokról. Az igazságos adózásért küzdõ, vezetõ közgazdászokból és bankszakemberekbõl álló Tax Justice Network civil szervezet azt állítja, hogy 2010 végén legalább 21 ezer milliárd dollár értékû magánvagyon rejtõzött offshore számlákon. Ez az összeg - ami csak a pénzeszközöket vette számba, és nem tartalmazza az offshore ingatlanokat, jachtokat és céges tulajdont - megegyezik az Egyesült Államok és Japán együttes éves nemzeti össztermékével (GDP).
"Az adóparadicsomok száma a gazdasági válság óta folyamatosan növekszik, csakúgy mint az ide menekített vagyonok mértéke" - mondta a Heteknek a Tax Justice Network igazgatója, John Christensen. Jelenleg 73 ilyen állam és önálló adójogi státussal rendelkezõ tartomány van, amelyek a nulla összegû vagy minimális adókulcsok mellett titoktartást - beazonosíthatatlan tulajdonú, anonim számlákat, alapítványokat és cégeket - kínálnak a külföldiek számára. "Az adóparadicsomokba nem azért viszik a vagyonokat, hogy ott kedvezõbb feltételek mellett forgassák a tõkét. A legtöbb ilyen helyre a milliárdosok be sem teszik a lábukat, nem költenek és nem termelnek itt, egyszerûen csak odaviszik a pénzüket, hogy teljesen kivonják az országuk adózása alól" - állítja Christensen.
A klasszikus adóparadicsomok mellett évente több új helyszín is felbukkan, például Afrikában. Ilyen Ghána és Kenya, ahol a kormány létesített adómentes övezeteket, nyíltan offshore céllal. A fekete kontinensre leginkább az új ázsiai milliomosok menekítik a pénzüket, Kínából, Indiából és Szingapúrból.
A kutatást vezetõ közgazdász, John Christensen a Heteknek elmondta: szinte példátlan, hogy egy ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy, hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentõ adatok arra utalnak, hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt értelmetlenül történtek.
Többéves kutatás után a héten jelent meg az elsõ átfogó világjelentés az adóparadicsomokba menekített magánvagyonokról. Az igazságos adózásért küzdõ, vezetõ közgazdászokból és bankszakemberekbõl álló Tax Justice Network civil szervezet azt állítja, hogy 2010 végén legalább 21 ezer milliárd dollár értékû magánvagyon rejtõzött offshore számlákon. Ez az összeg - ami csak a pénzeszközöket vette számba, és nem tartalmazza az offshore ingatlanokat, jachtokat és céges tulajdont - megegyezik az Egyesült Államok és Japán együttes éves nemzeti össztermékével (GDP).
"Az adóparadicsomok száma a gazdasági válság óta folyamatosan növekszik, csakúgy mint az ide menekített vagyonok mértéke" - mondta a Heteknek a Tax Justice Network igazgatója, John Christensen. Jelenleg 73 ilyen állam és önálló adójogi státussal rendelkezõ tartomány van, amelyek a nulla összegû vagy minimális adókulcsok mellett titoktartást - beazonosíthatatlan tulajdonú, anonim számlákat, alapítványokat és cégeket - kínálnak a külföldiek számára. "Az adóparadicsomokba nem azért viszik a vagyonokat, hogy ott kedvezõbb feltételek mellett forgassák a tõkét. A legtöbb ilyen helyre a milliárdosok be sem teszik a lábukat, nem költenek és nem termelnek itt, egyszerûen csak odaviszik a pénzüket, hogy teljesen kivonják az országuk adózása alól" - állítja Christensen.
A klasszikus adóparadicsomok mellett évente több új helyszín is felbukkan, például Afrikában. Ilyen Ghána és Kenya, ahol a kormány létesített adómentes övezeteket, nyíltan offshore céllal. A fekete kontinensre leginkább az új ázsiai milliomosok menekítik a pénzüket, Kínából, Indiából és Szingapúrból.
Az offshore ára (The Price of Offshore) címû kutatás során a világ legnagyobb adatbázisainak, a nemzetközi szervezetek jelentéseinek és az egyes országok költségvetési összesítéseinek felhasználásával a kutatók azt állapították meg, hogy a világgazdaság "fekete lyukaiban" több pénz tûnt el adómentesen az elmúlt években, mint amennyit a kormányok megpróbáltak - az adófizetõk pénzébõl - a válságkezelésre biztosítani. "Ezek a pénzek nem vesznek részt az értékteremtésben, nem teremtenek munkahelyeket, legfeljebb a spekulatív tõkepiacokon jelennek meg" - állítja Christensen, aki elmondta: a legnagyobb offshore vagyonokat nem ismeretlen "no name" bankok, hanem a világ top pénzintézetei kezelik. A pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket. Ez a privátbanki prémium szolgáltatás a legjövedelmezõbb banki üzletág, ennek ellenére a bankok egy része állami mentõövet igényelt. "A szuper bankokon belül is kiemelkedik három pénzintézet - a svájci UBS, a szintén svájci Credit Suisse és az amerikai Goldman Sachs -, amelyek a világelit kedvenc bankjai. Ezek mind prémium szolgáltatást nyújtanak és kiterjedt hálózattal rendelkeznek a népszerû adóparadicsomokban."
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tõkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt. 242 milliárd dollár magántõke - a teljes magyar államadósság két és félszerese - került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a világranglista 12. helyét foglaljuk el. (Lásd a mellékelt infografikát.) Európából senki nem elõz meg bennünket, és a többi kontinensrõl is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország. A sokat szidott európai válságállamok - például Görögország - nincsenek az elsõ húszban sem.
Tekintve, hogy a kommunizmus alatt nem léteztek jelentõs magánvagyonok, ezért megkockáztatható az állítás, hogy a 242 milliárd dollárnyi offshore pénz nagy része a privatizáció során került magánkézbe. Az ország ezzel kétszeresen is pórul járt: a gyakran érték alatt dobra vert állami javak nem is maradtak az országban, hanem adómentesen külföldön fialtak tovább. Magyarországnak maradt a folyamatos eladósodás, hitelfelvételek és megszorítások ördögi köre - kormányzatoktól függetlenül. Ráadásul a magyar offshore milliárdosok közül még Berezovszkijok és Abramovicsok sem kerültek ki. Pedig a külföldi milliárdosokat sorozatban termelõ Oroszországból is csak alig több mint háromszor annyi pénzt sikerült külföldre juttatni, mint Magyarországról. Ráadásul Magyarországnak nem volt olyan vezetõje sem, mint Vlagyimir Putyin, aki - vitatható módszerekkel, de - hazahozatta az offshore paradicsomokba síbolt vagyonok jelentõs részét. Ebbõl a szempontból új megvilágításba kerülhet a magyar adósságválság: valóban nem lett volna szükség IMF-re és uniós mentõövre - de Bokros-, Gyurcsány- és Orbán-csomagra sem -, ha a politikai elit az elmúlt 20-25 évben hatékonyan fellép az országkárosító jelenséggel szemben.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. "A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember - 91 ezer fõ - kezében van. Õk azok, akiknek egyenként 30 milliárd dollárt meghaladó vagyonuk van. Utánuk következnek az 1-30 milliárd dollár közötti vagyonnal rendelkezõk (9,3 millióan), akik a világ magánvagyonának további 51 százalékát birtokolják. Ez a maroknyi elit - amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki - négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember - a világ lakosságának 99,86 százaléka -, akik nem dollármilliomosok. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van. A számok azt mutatják, hogy az Occupy-mozgalom híres jelszava - "mi vagyunk a 99 százalék, õk az 1 százalék" - inkább alulbecsülte a valóságot.
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tõkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt. 242 milliárd dollár magántõke - a teljes magyar államadósság két és félszerese - került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a világranglista 12. helyét foglaljuk el. (Lásd a mellékelt infografikát.) Európából senki nem elõz meg bennünket, és a többi kontinensrõl is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország. A sokat szidott európai válságállamok - például Görögország - nincsenek az elsõ húszban sem.
Tekintve, hogy a kommunizmus alatt nem léteztek jelentõs magánvagyonok, ezért megkockáztatható az állítás, hogy a 242 milliárd dollárnyi offshore pénz nagy része a privatizáció során került magánkézbe. Az ország ezzel kétszeresen is pórul járt: a gyakran érték alatt dobra vert állami javak nem is maradtak az országban, hanem adómentesen külföldön fialtak tovább. Magyarországnak maradt a folyamatos eladósodás, hitelfelvételek és megszorítások ördögi köre - kormányzatoktól függetlenül. Ráadásul a magyar offshore milliárdosok közül még Berezovszkijok és Abramovicsok sem kerültek ki. Pedig a külföldi milliárdosokat sorozatban termelõ Oroszországból is csak alig több mint háromszor annyi pénzt sikerült külföldre juttatni, mint Magyarországról. Ráadásul Magyarországnak nem volt olyan vezetõje sem, mint Vlagyimir Putyin, aki - vitatható módszerekkel, de - hazahozatta az offshore paradicsomokba síbolt vagyonok jelentõs részét. Ebbõl a szempontból új megvilágításba kerülhet a magyar adósságválság: valóban nem lett volna szükség IMF-re és uniós mentõövre - de Bokros-, Gyurcsány- és Orbán-csomagra sem -, ha a politikai elit az elmúlt 20-25 évben hatékonyan fellép az országkárosító jelenséggel szemben.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. "A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember - 91 ezer fõ - kezében van. Õk azok, akiknek egyenként 30 milliárd dollárt meghaladó vagyonuk van. Utánuk következnek az 1-30 milliárd dollár közötti vagyonnal rendelkezõk (9,3 millióan), akik a világ magánvagyonának további 51 százalékát birtokolják. Ez a maroknyi elit - amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki - négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember - a világ lakosságának 99,86 százaléka -, akik nem dollármilliomosok. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van. A számok azt mutatják, hogy az Occupy-mozgalom híres jelszava - "mi vagyunk a 99 százalék, õk az 1 százalék" - inkább alulbecsülte a valóságot.
A hangzatos ígéretek ellenére ezen a téren nagyon gyenge a nemzetközi felügyelet. Hiába ígért például a G20-csoport hathatós összefogást, a gyakorlatban nem sok történt. Ezért az egyes országok - például a német adóhatóság - megpróbálnak a feketepiacon hozzájutni bizalmas adatokhoz a külföldre menekített vagyonokról.
"Ez a globalizáció gyenge pontja - mondja Christensen. - Felszabadítottuk a globális tõkemozgásokat, de nem szerveztük meg az együttmûködést az országok között, hogy a pénz ne tûnhessen el az adóparadicsomokba. Ezért azt javasoljuk, hogy a világ valamennyi országának részvételével jöjjön létre egy globális adózási egyezmény. Ez automatikus információcserét biztosítana az adóhatóságok között. Csak azok a bankok mûködhetnének, amelyek alávetik magukat az offshore információk átadásának, beleértve az offshore cégek, részvénytársaságok és alapítványok valódi tulajdonosainak adatait is."
A szakember elismeri, hogy ez nem fog egyik évrõl a másikra megtörténni, de - mint mondja - az adómentes vagyonokból származó jövedelem megadóztatása olyan jövedelmet szabadíthat fel, ami megoldást jelentene például az európai adósságválság megoldására vagy számos ínségben élõ ország valódi megmentésére.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése