Az emberiség máig feltáratlan történelmének hatalmas szelete
Borbola János Hollandiában élő kutató egy évtizeddel ezelőtt a moszkvai matematikai papirusz tizedik feladványának megfejtésével vált ismertté, amelynek megoldásával őelitte a nemzetközi tudományosság adós maradt.
Később az őáltala kidolgozott módszerrel számos egyiptomi hieroglif szöveget fejtett meg, amelyek közül kiemelkedik az óbirodalmi UNAS fáraó szakkarai piramisában található sírfelirat. Ez utóbbi Csillagszoba címmel könyvként is megjelent.
A tudós kutató azzal a biztatással ajánlja az általa kifejlesztett módszert az érdeklődők figyelmébe, hogy annak elsajátítói előtt az emberiség máig feltáratlan történelmének hatalmas szelete tárul fel, hiszen a Nílus partján "Himalájányi", eddig senki által el nem olvasott hieroglif szöveg van.
varga.hu
Olvassuk együtt magyarul!
Az első lépés talán a legnehezebb. Nem könnyű letérni a kitaposott útról, eltérni a megszabott iránytól, mert valahol bennünk él a csordaösztön, a belénk nevelt, megcsontosodott előítélet. Magyar nyelv a Nílus völgyében? Nevetséges, bizarr ötlet. Szinte elképzelhetetlen, hogy több ezer komoly tudós ekkorát tévedjen.
Valóban, az első lépés a legnehezebb. Az újat befogadni, vagy csupán logikusan, tárgyilagosan gondolkodni, valamint a tényeket csoportosítani esetünkben szinte bűnnek számít. Százhetven évvel az írás megfejtése után azt állítani, hogy a tudósok eddigi erőfeszítése csak félsikerhez vezetett, mert az egyiptomi írás a magyar nyelv ősét takarja, még akkor is botorság, ha alátámasztásul az egyik, eddig megoldatlan szöveges feladat helyes eredményével szolgálunk.
Botorság... Vagy mégis mindez igaz volna? Bár a matematika nem alkalmas nyelvészeti tételek igazolására, számolni akkor is csak egyféleképpen lehet.
3x3 az 9 maradt négyezer év elteltével is, és ha valótlanságokat állítanánk, akkor értelemszerűen a példa eredménye sem lehetne jó.
Széles látókör, a gondolkodás szabadsága is szükséges ehhez a lépéshez. Szabadság, hogy a megszokott, megkövesedett tételeket félretéve értelmünknek teret biztosítsunk, hogy merjük befogadni, vagy legalább mérlegelni azt, amit első látásra hihetetlennek tartottunk, de amit ezek után már nem lehet másképpen értékelni, mint a valóság elemeit, a tényeket.
Tényként fogadjuk el az ősi Egyiptom kultúráját, a hieratikus és a hieroglifás írást, a papiruszok létezését.
Tény, hogy könyvünkben a hieratikus-hieroglifás írást nem magyarra fordítjuk, hanem közvetlenül a magyar nyelv ősén olvassuk, ezáltal értelmes magyar nyelvű szöveghez jutunk.
Tény az is, hogy a szakirodalom az MMP 10. feladatának tartalmát 70 évvel az első publikálása után még midig vitatja.
Tény, hogy kizárólag a magyar olvasat segítségével juthatunk el a szövegben szereplő, hiányzó adat felismeréséhez és ezáltal a példa megoldásához.
A tényekről elmondhatjuk, hogy azok a valóság elemei és nem tartoznak a hit fogalomkörébe.
Királykörök
Anyanyelvét mindenki ajándékba kapja. Sokan mindjárt az egyik világnyelvet mondhatják sajátjuknak, mások viszont kevésbé szerencsések. E tekintetben mi kiváltságos helyzetben vagyunk. Nyelvünk sokrétűségével, rugalmasságával, teremtőképességével, de szókincsének gazdagságával és tömörségével is messze kiemelkedik a többi élő és holt nyelvek sorából. Szépsége csak azok előtt bontakozik ki, akik a magyar nyelvet anyanyelvükként tisztelhetik. Ilyen nyelv nem születik röpke párszáz év alatt, és nem lopható össze szomszédos kultúrák szókincsének átvételével sem.
Könyvünkben nyelvünk egyik, a történelmi idők homályába visszanyúló gyökerét kutatjuk fel. Bemutatjuk, hogy a Nílus völgyében az első írásos emlékek megjelenésétől kezdve tisztán agglutináló, nyelvünk szerkezetével szinte azonos felépítésű, számunkra ma is jól érthető nyelven írtak, beszéltek és számoltak. Segítségével a Nílus-völgyi hieroglifákat a magyar nyelv ősén közvetlenül lehet, és ezen túl éppen ezért kell is olvasni.
Minden állítás persze csak annyit ér, amennyit abból bizonyítani tudunk.
Tételünket könyvünkben az eddig félreismert és megoldatlan 4000 éves szöveges példák, a királykörök megfejtésével, nyelvünk és az ősnyelv lélegzetelállító azonosságaival, valamint a legcsodálatosabb királykörrel, a titkát mindmáig őrző Szent Korona eddig ismeretlen egyiptomi méreteivel igazoljuk.
Ajándék? Igen, de mint történelmünk folyamán soha semmit, ezt sem kaptuk ingyen. Anyanyelvünk, könyvünk tanúsága szerint őseink gondolatainak, egyúttal az egyetemes kultúra bölcsőjének megismerésére kötelez.
Részletek:Királykörök, Tartalom és Bevezetés
A Rhind Matematikai Papirusz 48-as feladata, IV. fejezet
A Rhind Matematikai Papirusz 43-as feladata, V. fejezet
Csillagszoba
Az idő múlása létünk legfájóbb pontja. Jószerével nincs is jelenünk, hiszen mire tudatosul bennünk, hogy vagyunk, addigra már elkéstünk, és csak voltunk. Fennmaradásunk valódi rejtélye mégis a jövő. Csodálatos nyelvünk igéinket csak jelen és múlt időben ragozza, következésképpen őseink más jövőben reménykedtek.
Unas fáraó szakkarai piramisfeliratai is erről tanúskodnak. Könyvünkben az óbirodalmi uralkodó Teremtőjéhez vezető túlvilági útját követjük. A Fohászok magyar nyelvű olvasata során kísérőivel, hányattatásával, a keresztúttal, a két-kör tanával, egyszóval az őskeresztény hittételekkel ismerkedünk meg.
A fizikai elmúlás számára nem volt azonos a megsemmisüléssel. A földi élet folytatásaként az arra érdemeseket a Nílus-partiak igazmondóvá, azaz magyarrá avatták. A "csillagszoba lakó" Hunn Íjász már magyarként léphetett be az Élők birodalmába.
A legelső piramisfeliratok tanúsága szerint nyelvünk ősén megszólaló király üzenete így hangzik: magyarnak nem születni - magyarnak lenni kell...
borbolajanos.com
A TURUL-NEMZETSÉG SZENTSÉGE A LEGSZENTEBB CSALÁDFA
Molnár V. József
(részlet)
A hajdan volt ember hitében a szenteket Isten hívja el szolgálatra, tudásuk közvetlenül Isentől származik, bennük, általuk az Ő akarata munkál maradéktalanul... A Teremtő minden nemzetnek, nemzetiségnek, családnak, egyszemélynek, s az emberek külömb-külömb csoportjának, rétegének juttatott szentet...
Eleink, a Turul-nemzetség fényes királyainak idején Emese méhének madáráldotta gyermekét, Álmost szentnek tartották, s akként tisztelték, s a tőle származó vezért, uralkodót valahányat. Nincs a világnak még egy olyan nemzetsége, amely egyenes- és oldalági leszármazottaiban annyi szentet adott volna az emberi-mindeneknek, mint Álmosé! De népünk a hagyományainkat értő, s azok szerint élő vidékeinken szentnek tudja Nimródot, Hunort és Magyart, s elhívottnak Isten-adta nagynak, gyalázat űzőnek Attilát, a Korona és a Korbács "érdemesét"-t...
S nincs a világnak még egy olyan hona, nemzete ahol, akinél a legfőbb szent a Korona lenne, aki az égből szállott alá, aki az érettünk emberré lett Isten - "Krisztus képe", s István és László felajánlása okán Boldogasszony, örökös ég-adta királyságunk, örökös királynéjának éke. A magyar Szent Korona, mivel alkotója hasonlóképpen tette dolgát, mint a kisgyermek, mint Csontváry... - hagyta, hogy fogják, vezessék a kezét, mivel lét fölötti állapotban, révületben született, Isten tenyerén, valóban égből szállott alá, s a teremtő Úr Újszövetség értékű és érvényű kinyilatkoztatása; vele, általa, miképpen a szolgálatára rendelt magyari szentek valahányával Isten az eredendő, eleven rendet szándékozik visszaállítani, lehetőséget ad a Paradicsomát vesztett embernek, hogy amikor annak ideje érkezik az elveszett világba visszaemelkedhessék.
"Krisztus képe" szentjeinek személyenként más-más természetű dolog végzése osztatott, osztatik ki; s a szentek hierarchiájában királyiaknak adatik a legtöbb, a legnagyobb. Népünk szentjei közül Márton - akit a Középkor európai legendáriuma hun-magyar királyi sarjnak tart - az advent, az előkészület, az előkészítő (a kalendáriumban november 11-i névünnepe az adventot kapuzza); István és Imre, ekképpen, párosan az újjulást előző, s adó szükséges áldozat (István névünnepén, augusztus 20-án töve szakad az addig látványosan teret-időt szervező nő-növényinek a határban, s bennünk csakúgy, s Imre november 5-én a minden-élet áldozatba fordulását hozza); László, a táltoskirály a "keresztelőnk", "a" kereszténység valósítója, az akkorra már széthulló, jelzősödő keresztény világban (a kalendáriumban Keresztelő János június 24-i ünnepe közelében, június 27-én kapta meg helyét); Árpádházi Szent Erzsébet az alamizsna (névünnepét november 19-e hozza), ő a télelő, annak atyatermészetű min den-jósága, a test teljes lecsupaszodása, az adás, az odaadás, hogy a lélek fehéren izzó fészekkel várhassa a születni készülőt; Margit, királyi apja IV. Béla, s a vele-társ magyari urak halálos bűne miatt, érettünk, s valahányunkért: az akkor, a most, s a majdan élőkért engesztelés (ünnepe a köves, jeges atyai szigor idejére, január 18-ra esik)... Margitot apja ajánlotta, adta engesztelő áldozatul az egyháznak, hogy békítse e tettel Isten jogos haragját; de valójában már anyja méhében a Teremtő hívta el szolgálóleányának e szüzet, táltossá, szentté nemesítve őt magzat állapotában...
(Szántai Lajos, Az Örök Királynak leánya Árpád-házi Szent Margit, Főnix Könyvek 20, Debrecen 1999)
Az Árpád-házi szentek nem környezetük hatására, nem imádságos, vezeklő életvitelük miatt lettek szentek, hanem azért, mert szentnek születtek, -ahogyan a Turul-nemzetség kiáramló fényfolyamából a szent királyok és királylányok születni szoktak... (Szántai Lajos).
A TURUL-NEMZETSÉG SZENTJEI
A Turul-nemzetség eddig összegyűjtött, hivatalosan szentté vagy boldoggá avatott szentjeinek névsora:
Szent István király (969/70-1038), Géza fejedelem fia
Szent Imre herceg (1007-1031), Szent István király fia
Skóciai Szent Margit királyné (1047-1093), Szent István király unokája - édesanyja Ágota Szent István lánya
I. Dávid vagy Dabid mac Mail Choluim Skócia királya (1085-1153), Skóciai Szent Margit fia, Szent István király dédunokája
Szent László király (1040-1095), I. Béla király fia, Vázsoly unokája
Árpád-házi Szent Piroska/Eiréné bizánci császárné (1088-1134), Szent László király leánya
Csehországi ill. Árpád-házinak is nevezett Szent Ágnes (1205-1282), III. Béla király unokája - édesanyja Konstancia III. Béla leánya
Árpád-házi Nagy Szent Erzsébet (1207-1231), II. Endre király leánya
Boldog Gertrud premontrei apátnő (1227-1297), Szent Erzsébet leánya
Árpád-házi Szent Kinga királyné (1224-1292), Lengyelország és Litvánia védőszentje, IV. Béla király leánya
Árpád-házi Boldog Jolán fejedelemasszony, majd klarissza szerzetesnő (1235-1298), IV. Béla király leánya
Árpád-házi Szent Margit, domonkos szerzetesnő (1242-1270), IV. Béla király leánya
Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy (1260-1320), V. István király leánya
Anjou/Toulouse-i Szent Lajos (1275-1297), Árpád-házi Mária fia, V. István király unokája
Protugáliai Szent Erzsébet királyné (1270-1336), II. Endre király unokája - Édesanyja Jolanta II. Endre leánya
Árpád-házi ifjabb Szent (vagy boldog) Erzsébet domonkos szerzetesnő (1292-1336), III. Endre magyar király leánya, az Árpád-ház utolsó aranygallyacskája
Anjou Szent Hedvig királynő (1374-1399), I. Nagy Lajos király leánya. Nagy Lajos úgy apai, mint anyai ágon a Turul-nemzetség leszármazottja
Áldott az a nép, melynek vannak szentjei, és amely tiszteli azokat, mert mindenkor áthatja az isteni áldás és szeretet... (II. János Pál pápa)
http://arpad.org/pages.php?& menuid=61
Borbola János Hollandiában élő kutató egy évtizeddel ezelőtt a moszkvai matematikai papirusz tizedik feladványának megfejtésével vált ismertté, amelynek megoldásával őelitte a nemzetközi tudományosság adós maradt.
Később az őáltala kidolgozott módszerrel számos egyiptomi hieroglif szöveget fejtett meg, amelyek közül kiemelkedik az óbirodalmi UNAS fáraó szakkarai piramisában található sírfelirat. Ez utóbbi Csillagszoba címmel könyvként is megjelent.
A tudós kutató azzal a biztatással ajánlja az általa kifejlesztett módszert az érdeklődők figyelmébe, hogy annak elsajátítói előtt az emberiség máig feltáratlan történelmének hatalmas szelete tárul fel, hiszen a Nílus partján "Himalájányi", eddig senki által el nem olvasott hieroglif szöveg van.
varga.hu
Olvassuk együtt magyarul!
Az első lépés talán a legnehezebb. Nem könnyű letérni a kitaposott útról, eltérni a megszabott iránytól, mert valahol bennünk él a csordaösztön, a belénk nevelt, megcsontosodott előítélet. Magyar nyelv a Nílus völgyében? Nevetséges, bizarr ötlet. Szinte elképzelhetetlen, hogy több ezer komoly tudós ekkorát tévedjen.
Valóban, az első lépés a legnehezebb. Az újat befogadni, vagy csupán logikusan, tárgyilagosan gondolkodni, valamint a tényeket csoportosítani esetünkben szinte bűnnek számít. Százhetven évvel az írás megfejtése után azt állítani, hogy a tudósok eddigi erőfeszítése csak félsikerhez vezetett, mert az egyiptomi írás a magyar nyelv ősét takarja, még akkor is botorság, ha alátámasztásul az egyik, eddig megoldatlan szöveges feladat helyes eredményével szolgálunk.
Botorság... Vagy mégis mindez igaz volna? Bár a matematika nem alkalmas nyelvészeti tételek igazolására, számolni akkor is csak egyféleképpen lehet.
3x3 az 9 maradt négyezer év elteltével is, és ha valótlanságokat állítanánk, akkor értelemszerűen a példa eredménye sem lehetne jó.
Széles látókör, a gondolkodás szabadsága is szükséges ehhez a lépéshez. Szabadság, hogy a megszokott, megkövesedett tételeket félretéve értelmünknek teret biztosítsunk, hogy merjük befogadni, vagy legalább mérlegelni azt, amit első látásra hihetetlennek tartottunk, de amit ezek után már nem lehet másképpen értékelni, mint a valóság elemeit, a tényeket.
Tényként fogadjuk el az ősi Egyiptom kultúráját, a hieratikus és a hieroglifás írást, a papiruszok létezését.
Tény, hogy könyvünkben a hieratikus-hieroglifás írást nem magyarra fordítjuk, hanem közvetlenül a magyar nyelv ősén olvassuk, ezáltal értelmes magyar nyelvű szöveghez jutunk.
Tény az is, hogy a szakirodalom az MMP 10. feladatának tartalmát 70 évvel az első publikálása után még midig vitatja.
Tény, hogy kizárólag a magyar olvasat segítségével juthatunk el a szövegben szereplő, hiányzó adat felismeréséhez és ezáltal a példa megoldásához.
A tényekről elmondhatjuk, hogy azok a valóság elemei és nem tartoznak a hit fogalomkörébe.
Királykörök
Anyanyelvét mindenki ajándékba kapja. Sokan mindjárt az egyik világnyelvet mondhatják sajátjuknak, mások viszont kevésbé szerencsések. E tekintetben mi kiváltságos helyzetben vagyunk. Nyelvünk sokrétűségével, rugalmasságával, teremtőképességével, de szókincsének gazdagságával és tömörségével is messze kiemelkedik a többi élő és holt nyelvek sorából. Szépsége csak azok előtt bontakozik ki, akik a magyar nyelvet anyanyelvükként tisztelhetik. Ilyen nyelv nem születik röpke párszáz év alatt, és nem lopható össze szomszédos kultúrák szókincsének átvételével sem.
Könyvünkben nyelvünk egyik, a történelmi idők homályába visszanyúló gyökerét kutatjuk fel. Bemutatjuk, hogy a Nílus völgyében az első írásos emlékek megjelenésétől kezdve tisztán agglutináló, nyelvünk szerkezetével szinte azonos felépítésű, számunkra ma is jól érthető nyelven írtak, beszéltek és számoltak. Segítségével a Nílus-völgyi hieroglifákat a magyar nyelv ősén közvetlenül lehet, és ezen túl éppen ezért kell is olvasni.
Minden állítás persze csak annyit ér, amennyit abból bizonyítani tudunk.
Tételünket könyvünkben az eddig félreismert és megoldatlan 4000 éves szöveges példák, a királykörök megfejtésével, nyelvünk és az ősnyelv lélegzetelállító azonosságaival, valamint a legcsodálatosabb királykörrel, a titkát mindmáig őrző Szent Korona eddig ismeretlen egyiptomi méreteivel igazoljuk.
Ajándék? Igen, de mint történelmünk folyamán soha semmit, ezt sem kaptuk ingyen. Anyanyelvünk, könyvünk tanúsága szerint őseink gondolatainak, egyúttal az egyetemes kultúra bölcsőjének megismerésére kötelez.
Részletek:Királykörök, Tartalom és Bevezetés
A Rhind Matematikai Papirusz 48-as feladata, IV. fejezet
A Rhind Matematikai Papirusz 43-as feladata, V. fejezet
Csillagszoba
Az idő múlása létünk legfájóbb pontja. Jószerével nincs is jelenünk, hiszen mire tudatosul bennünk, hogy vagyunk, addigra már elkéstünk, és csak voltunk. Fennmaradásunk valódi rejtélye mégis a jövő. Csodálatos nyelvünk igéinket csak jelen és múlt időben ragozza, következésképpen őseink más jövőben reménykedtek.
Unas fáraó szakkarai piramisfeliratai is erről tanúskodnak. Könyvünkben az óbirodalmi uralkodó Teremtőjéhez vezető túlvilági útját követjük. A Fohászok magyar nyelvű olvasata során kísérőivel, hányattatásával, a keresztúttal, a két-kör tanával, egyszóval az őskeresztény hittételekkel ismerkedünk meg.
A fizikai elmúlás számára nem volt azonos a megsemmisüléssel. A földi élet folytatásaként az arra érdemeseket a Nílus-partiak igazmondóvá, azaz magyarrá avatták. A "csillagszoba lakó" Hunn Íjász már magyarként léphetett be az Élők birodalmába.
A legelső piramisfeliratok tanúsága szerint nyelvünk ősén megszólaló király üzenete így hangzik: magyarnak nem születni - magyarnak lenni kell...
borbolajanos.com
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
A TURUL-NEMZETSÉG SZENTSÉGE A LEGSZENTEBB CSALÁDFA
Molnár V. József
(részlet)
A hajdan volt ember hitében a szenteket Isten hívja el szolgálatra, tudásuk közvetlenül Isentől származik, bennük, általuk az Ő akarata munkál maradéktalanul... A Teremtő minden nemzetnek, nemzetiségnek, családnak, egyszemélynek, s az emberek külömb-külömb csoportjának, rétegének juttatott szentet...
Eleink, a Turul-nemzetség fényes királyainak idején Emese méhének madáráldotta gyermekét, Álmost szentnek tartották, s akként tisztelték, s a tőle származó vezért, uralkodót valahányat. Nincs a világnak még egy olyan nemzetsége, amely egyenes- és oldalági leszármazottaiban annyi szentet adott volna az emberi-mindeneknek, mint Álmosé! De népünk a hagyományainkat értő, s azok szerint élő vidékeinken szentnek tudja Nimródot, Hunort és Magyart, s elhívottnak Isten-adta nagynak, gyalázat űzőnek Attilát, a Korona és a Korbács "érdemesét"-t...
S nincs a világnak még egy olyan hona, nemzete ahol, akinél a legfőbb szent a Korona lenne, aki az égből szállott alá, aki az érettünk emberré lett Isten - "Krisztus képe", s István és László felajánlása okán Boldogasszony, örökös ég-adta királyságunk, örökös királynéjának éke. A magyar Szent Korona, mivel alkotója hasonlóképpen tette dolgát, mint a kisgyermek, mint Csontváry... - hagyta, hogy fogják, vezessék a kezét, mivel lét fölötti állapotban, révületben született, Isten tenyerén, valóban égből szállott alá, s a teremtő Úr Újszövetség értékű és érvényű kinyilatkoztatása; vele, általa, miképpen a szolgálatára rendelt magyari szentek valahányával Isten az eredendő, eleven rendet szándékozik visszaállítani, lehetőséget ad a Paradicsomát vesztett embernek, hogy amikor annak ideje érkezik az elveszett világba visszaemelkedhessék.
"Krisztus képe" szentjeinek személyenként más-más természetű dolog végzése osztatott, osztatik ki; s a szentek hierarchiájában királyiaknak adatik a legtöbb, a legnagyobb. Népünk szentjei közül Márton - akit a Középkor európai legendáriuma hun-magyar királyi sarjnak tart - az advent, az előkészület, az előkészítő (a kalendáriumban november 11-i névünnepe az adventot kapuzza); István és Imre, ekképpen, párosan az újjulást előző, s adó szükséges áldozat (István névünnepén, augusztus 20-án töve szakad az addig látványosan teret-időt szervező nő-növényinek a határban, s bennünk csakúgy, s Imre november 5-én a minden-élet áldozatba fordulását hozza); László, a táltoskirály a "keresztelőnk", "a" kereszténység valósítója, az akkorra már széthulló, jelzősödő keresztény világban (a kalendáriumban Keresztelő János június 24-i ünnepe közelében, június 27-én kapta meg helyét); Árpádházi Szent Erzsébet az alamizsna (névünnepét november 19-e hozza), ő a télelő, annak atyatermészetű min den-jósága, a test teljes lecsupaszodása, az adás, az odaadás, hogy a lélek fehéren izzó fészekkel várhassa a születni készülőt; Margit, királyi apja IV. Béla, s a vele-társ magyari urak halálos bűne miatt, érettünk, s valahányunkért: az akkor, a most, s a majdan élőkért engesztelés (ünnepe a köves, jeges atyai szigor idejére, január 18-ra esik)... Margitot apja ajánlotta, adta engesztelő áldozatul az egyháznak, hogy békítse e tettel Isten jogos haragját; de valójában már anyja méhében a Teremtő hívta el szolgálóleányának e szüzet, táltossá, szentté nemesítve őt magzat állapotában...
(Szántai Lajos, Az Örök Királynak leánya Árpád-házi Szent Margit, Főnix Könyvek 20, Debrecen 1999)
Az Árpád-házi szentek nem környezetük hatására, nem imádságos, vezeklő életvitelük miatt lettek szentek, hanem azért, mert szentnek születtek, -ahogyan a Turul-nemzetség kiáramló fényfolyamából a szent királyok és királylányok születni szoktak... (Szántai Lajos).
A TURUL-NEMZETSÉG SZENTJEI
A Turul-nemzetség eddig összegyűjtött, hivatalosan szentté vagy boldoggá avatott szentjeinek névsora:
Szent István király (969/70-1038), Géza fejedelem fia
Szent Imre herceg (1007-1031), Szent István király fia
Skóciai Szent Margit királyné (1047-1093), Szent István király unokája - édesanyja Ágota Szent István lánya
I. Dávid vagy Dabid mac Mail Choluim Skócia királya (1085-1153), Skóciai Szent Margit fia, Szent István király dédunokája
Szent László király (1040-1095), I. Béla király fia, Vázsoly unokája
Árpád-házi Szent Piroska/Eiréné bizánci császárné (1088-1134), Szent László király leánya
Csehországi ill. Árpád-házinak is nevezett Szent Ágnes (1205-1282), III. Béla király unokája - édesanyja Konstancia III. Béla leánya
Árpád-házi Nagy Szent Erzsébet (1207-1231), II. Endre király leánya
Boldog Gertrud premontrei apátnő (1227-1297), Szent Erzsébet leánya
Árpád-házi Szent Kinga királyné (1224-1292), Lengyelország és Litvánia védőszentje, IV. Béla király leánya
Árpád-házi Boldog Jolán fejedelemasszony, majd klarissza szerzetesnő (1235-1298), IV. Béla király leánya
Árpád-házi Szent Margit, domonkos szerzetesnő (1242-1270), IV. Béla király leánya
Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy (1260-1320), V. István király leánya
Anjou/Toulouse-i Szent Lajos (1275-1297), Árpád-házi Mária fia, V. István király unokája
Protugáliai Szent Erzsébet királyné (1270-1336), II. Endre király unokája - Édesanyja Jolanta II. Endre leánya
Árpád-házi ifjabb Szent (vagy boldog) Erzsébet domonkos szerzetesnő (1292-1336), III. Endre magyar király leánya, az Árpád-ház utolsó aranygallyacskája
Anjou Szent Hedvig királynő (1374-1399), I. Nagy Lajos király leánya. Nagy Lajos úgy apai, mint anyai ágon a Turul-nemzetség leszármazottja
Áldott az a nép, melynek vannak szentjei, és amely tiszteli azokat, mert mindenkor áthatja az isteni áldás és szeretet... (II. János Pál pápa)
http://arpad.org/pages.php?& menuid=61
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése