A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a SASFA februári vendége:
JUHÁSZ ZOLTÁN
kutatómérnök, tudományos főmunkatárs (KFKI)
Az est időpontja: 2011. február 23. szerda este hat óra.
Helyszíne: a Farkasréti Általános Iskola Bp. XI., Érdi út 2.
Címe: "A ZENE ŐSNYELVE "
Mindenkit szeretettel vár:
a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete
(a belépés díjtalan)
Juhász Zoltán 1955-ben született, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének kutatómérnöke a tanuló algoritmusok, mesterséges intelligenciák területén dolgozik. Még egyetemistaként lett a táncházas zenész-társadalom tagja. A magyar pásztorság hangszeres és énekes zenei hagyományának szenvedélyes kutatója, előadója, tanítója. Közel tíz éve foglalkozik a népzene rejtett összefüggéseinek számítógépes vizsgálatával, modellezésével.
Hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével eredt nyomába Bartók Béla azon sejtésének, mely szerint: az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformára, őstípusra, ős stílus fajra.”
Az elemzés eredménye meghökkentő: nem csak Bartók sejtése bizonyosodott be, hanem egyúttal az is, hogy az ősnyelvet alapvetően meghatározó formák mind ott élnek a magyar népzenében ma is, s népzenénk egyszerre tart kapcsolatot az Appalache hegység és Kína, vagy Szicília és a Volga-vidék dallamaival, tehát a Kárpát-medence központi helyet tölt be Eurázsia zenei térképén. Másként mondván: a Kárpát medence a zenei ősnyelv keletkezési helye. Juhász Zoltánnak ez a felfedezése még izgalmasabbá válik akkor, ha összevetjük Kodály Zoltán megállapításával: kétségtelennek kell tartanunk, hogy a magyar dal a nyelvvel egyidős.”
Juhász Zoltán: A zene ősnyelve
Juhász Zoltán kutatómérnök ezzel a címmel publikálja legújabb kötetét, amely a nemzetközi népdalkincs számítógépes elemzéséről szól. Az eredmény megdöbbentő. A Fríg Kidó gondozásában megjelent könyv bemutatójára december 7-én este hat órakor kerül sor a Magyarok Házában. Juhász Zoltán hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével eredt nyomába Bartók Béla azon sejtésének, mely szerint: „ az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformára, őstípusra, ős – stílus – fajra.” Az elemzés eredménye meghökkentő: nem csak Bartók sejtése bizonyosodott be, hanem egyúttal az is, hogy az ősnyelvet alapvetően meghatározó formák mind ott élnek a magyar népzenében ma is, s népzenénk egyszerre tart kapcsolatot az Appalache hegység és Kína, vagy Szicília és a Volga-vidék dallamaival, tehát a Kárpát-medence központi helyet tölt be Eurázsia zenei térképén. Másként mondván: a Kárpát medence a zenei ősnyelv keletkezési helye. Juhász Zoltánnak ez a felfedezése még izgalmasabbá válik akkor, ha összevetjük Kodály Zoltán megállapításával: „…kétségtelennek kell tartanunk, hogy a magyar dal a nyelvvel egyidős.” Így méltán megállapíthatjuk, hogy korszakalkotó könyvet tart most kezében az olvasó. A kötetet dr. Havass Miklós matematikus mutatja be. Juhász Zoltán 1955-ben született, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének kutatómérnöke – a tanuló algoritmusok, mesterséges intelligenciák területén dolgozik. Még egyetemistaként lett a táncházas zenész-társadalom tagja. A magyar pásztorság hangszeres és énekes zenei hagyományának szenvedélyes kutatója, előadója, tanítója. Közel tíz éve foglalkozik a népzene rejtett összefüggéseinek számítógépes vizsgálatával, modellezésével. E ma is folyó, egyre terebélyesedő munka eddigi eredményeit, izgalmas távlatait foglalja össze ez a könyv. Fidelio, 2006.12.07. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése