A jelszó: BETARTÁS! Hogy éljen a Nemzet!
Kitartottunk az első világháborúban, amelybe jól körvonalazható érdekcsoport, akaratunk ellenére belesodort bennünket. Eredménye a trianoni nemzetgyalázás. Kitartottunk, mert nem engedtek bennünket nem kitartani a második világégésben, azért, hogy később erre való hivatkozással bélyegezhessenek meg, „bűnös nemzetté” téve minket.
Alkottunk, építettünk, kitartottunk 1956-ig, amíg emberileg csak lehetett, majd a világ semmit tévő, közömbös csodálatára, nekimentünk a Gonosz akkori birodalmának, maradandó sebeket ejtve rajta.
Kitartottunk az azt követő majd’ negyven évben, reménykedve egy jobb, ember közelibb világban. Elérendő példaként, a tőlünk nyugatra terpeszkedő jólét testesítette meg vágyaink netovábbját. Kitartottunk a nyolcvanas évek végéig, amikor is lehetőségünk nyílt volna önálló szabad országgá válnunk, szabad néppé lennünk. De már szinte másnap, a „szabadság” másnapján, a „rózsadombi” paktum megkötésével, az ott egybegyűlt, aljas hazaáruló banda, elárult bennünket. Akkori „rendszerváltó” nagyjaink, egy tollvonással szolgáltatták ki, a nemzetközi karvalytőke kényére-kedvére, a magyar népet.
Ekkor volt az országnak húsz Mrd Dollár körüli államadóssága, és több ezer Mrd Dollárnak megfelelő állami vagyona.
Kitartottunk. Jól kitartottunk két évtizeden át egy rakás hazai és nemzetközi csirkefogót, címeres gazembert. Mára van százötven Mrd Eurónyi adósságunk, és gyakorlatilag a nullához közeli értékű, állami vagyonunk. De mi továbbra is állhatatosan kitartunk.
Kitartottunk, reményeink mellett, hogy a négyévenként esedékes, demokratikusnak meghirdetett választások alkalmával, a soron következő kormányváltással jobbá lesz, jobbá lehet sorsunk. Balga fejjel, jóhiszemű, naiv lélekkel, elhittük, hogy szavazatainkkal irányítói lehetünk sorsunknak. Elhittük, hogy a nemzetinek feltüntetett szerveződések, a „hú de nagyon radikálisak vagyunk párt”, és a „mi mélymagyarok lépjünk szövetségre” szerveződés, majd megoldják gondjainkat. Sőt azt is megmondták, hogy „öltözzetek ruhába, aztán menjetek a…”
Egyre többünknek nyílik fel azonban a szeme, és ma már tudjuk, hogy bizony nem minden az, aminek látszik. Mindkét színtársaság vezetősége édes-mázas szavakkal, a magyarság genetikusan kódolt jóérzésére apellálva, csokorba gyűjtötte legjobbjainkat, majd semmit tevésre kárhoztatta őket. Mindezt természetesen a nemzet nyakán élősködő-uraskodók által megfelelően kiválasztott (és koránt sem megválasztott) vezetőinek tudtával, tevőleges cselekedetével.
Mi kitartunk napjainkban is. Hiszünk a … most már megkérdezem!
Miben? A „szebb jövőben”?
Hiszünk a …Kinek?
Aktuálisan a hatalmi rendszerben éppen soron következő „Soros Kiskanásznak”?
Van rá jó okunk, hogy higgyünk jelen napjainkban, vagy akár a nem túl távoli múltban hatalmon lévő bármiben, bárkiben? Adott valaki, vagy valami bármilyen reális okot, hogy higgyünk, hogy kitartsunk valamiért? Valamilyen ügyért, vagy egy hiteles személyért?
Továbbra is tartsunk ki?
Miért? Azért, mert még mindig hiszünk annak a politikai elitnek, akik a rendszerváltásnak nevezett színjáték óta, kormány oldalon, vagy látszat ellenzékiként elősegítették kifosztásunkat, vagy asszisztáltak tönkretételünkhöz? Vagy tartsunk ki az Európai Unió mellett? Azon Európai Unió mellett, ahová akaratunk ellenére, utólagosan módosított törvény által juttattak (kényszerítettek) be bennünket?
Miért is tartsunk ki mellettük?
Azért, mert folyamatosan és kizárólag ellenlábasaink, ellenfeleink, ellenségeink érdekeit helyezik a magyar érdekek elé?
Hunyjunk szemet, a nem hogy a feledés homályába merült, hanem újonnan rehabilitált „Benes dekrétumok” érvényessége felett, ami alapján hivatalosan, az európai normák szerint is, bűnös nemzet vagyunk?
Ne vegyük észre, az EU hallgatólagos beleegyezésével jóváhagyott, a magyar nyelvet sújtó, szomszédaink által bevezetett soviniszta nyelvtörvény létét?
Ne vegyük észre, hogy az Unió támogatja annak a Koszovónak az önállósodási törekvéseit, amivel nem olyan régen még, mint Jugoszlávia egyik szerves része hadban álltunk? Ugyanakkor ne vegyük észre, hogy a jelenlegi erőszakosan meghúzott országhatárainkon kívülre rekedt magyarság, legminimálisabb jogaként megfogalmazott autonómia törekvéseinek támogatásától mereven elzárkózik az Unió? Pedig mi elvileg szövetségesek, az Unió része vagyunk. Vagy ilyenkor, amikor magyar érdekről van szó, ez nem számít?
Kitartás?
Vezetett ez valamire az elmúlt évtizedekben? Vagy csak kitartottunk, mert mi más választásunk lett volna? Vagy csak egyszerűen éltük az életünket, a minden napjainkat?
Tegyünk most is így? Éljünk tovább, mit sem törődve a ránk zúduló nehézségekkel? Nézzük végig, hogy hogyan veszejtenek el a történelem süllyesztőjében egy olyan népet, aki másokkal mindig csak jót tett? Aki mindig csak befogadott! Aki mindig csak mások segítségére volt a történelem folyamán! Még akkor is, ha ezt nem így hirdetik?
Nézzük végig, hogy hogyan fogy el még a levegő is körülöttünk, ahogyan elfogyott nemzeti vagyonunk? Nézzük végig, hogy idegen kézben lévő bankok, pénzintézetek, uzsorások kiszorítanak lakásainkból, házainkból? Nézzük végig, ahogy beköltöznek otthonainkba, felélik, használják javainkat azok, akiket eddig is eltartottunk a befizetett uzsoraadók és uzsorakamatok, különféle felzárkóztatási programoknak nevezett pénzmosodák által?
Kitartás?
Hogyan? Miért? Kinek? Meddig? Mi célból? Majd valami megváltozik? Ha eddig nem, akkor ezután mitől?
Mer’ a mélynövésű nagyvezír, a kalapos, pipás dezstvír aszongya? Elhisszük neki, hogy ő mellettünk, magyar nép mellett van? Elhisszük neki, hogy valóban megsarcolja a bankokat, a multikat a javunkra?
Elvesz a bankoktól 200 egységet. Rendben van. Egy hét múlva leminősítik az ország hitelképességét két osztállyal. Vissza is vettek tőlünk abban a pillanatban a megemelkedett kamatfizetési kötelezettségek által 400 egységet! Ez már nincs rendben! De megtehetik!
Elhisszük, hogy a multiktól jelentős összeget be tud/akar hajtani? Azoktól a multiktól, akik eljátsszák a szerencsétlen hátrányos helyzetű nincstelen vállalkozót, miután különféle offshore technikával, nemhogy nyereséget, hanem egyenesen veszteséget mutatnak ki könyveikben?
Nem! A teher, a felvett kölcsönök visszafizetésének súlya rajtunk, az unokáink unokáján is rajta marad. Végérvényesen! De sebaj, pajtás! Kitartás!
Kitartás?
Mi a válasz? Hagyjuk magunkat végleg lehúzni az életre nem alkalmas nemzetek számára kialakított szennyvízlefolyó rendszer kiömlő nyílásán, vagy teszünk valamit ellene?
Hogy mit kell tenni?
Először is számolj le azzal az illúzióval, hogy majd jön a mennyekből Csaba királyfi nagy sereggel, fehér lovon, égő karddal a kezében, és elvégzi helyetted a munkát! Egyébként elvégzi, ha megérdemled! Ha látja, hogy van miért! Megalkuvó, semmire kellő, köpönyegforgató haszonlesőkért semmit nem fog tenni!
De Te, ne a Vezérre várj! Ha magyar vagy, akkor vezér vagy, Te magad is! Tégy magadért! Ne akarj tenni másokért, csak magadért! Ne várj arra, hogy valamelyik párt, majd élre áll, és megoldja gondjainkat. Nem fogja! Mindegyik szerveződés (MINDEGYIK!) erős kontroll, és irányítás alatt áll! Ez akkor is így van, ha az ellenkezőjéről vagy meggyőződve!
Akkor még is, mit kellene tenni?
Először is meg kell értened, amit már úgyis tudsz. A te munkád segítségével fosztanak ki, a nemzet idegen ellenségeid téged! A magyar gondolkodni, alkotni képes, kreatív, szorgalmas nép. Olyan, aki elő tudja teremteni a közvetlen megélhetéséhez szükséges alapvető dolgokat. A jég hátán is megél, ahogy mondani szokás.
Az általad eltartott másik két fajta nem! (tisztelet az igencsak elhanyagolható, csupán ezrelékekben kifejezhető kisebbségnek)
Az a kettő, általad él, és köszönheti puszta létét! Az átlaguk, ma már a sötétebbjének is jobban él mint te, aki eltartod őket!
Az egyik náció munka nélkül, csupán rendkívüli szaporodó képességének köszönhetően vonul fel hónapról hónapra az önkormányzatokhoz az általad megteremtett segílykéért, kikövetelve azt. Mert az neki jár! Törvényileg! A sarkon túl pedig beül dolga végeztével, a sokmilliós autócsodájába, és halad tovább a jó megélhetést, sőt fényűző luxust biztosító, védett megélhetési bűnöző státuszából fakadó kényelmes útvonalán.
A másik náció ennél rafináltabb módszerekkel, kamatcsapdával, tőzsdei manipulációval, banki csődökkel, brutális mértékű adó terhekkel, munkád után járó jövedelmed kifizetésének megtagadásával rongálja életerőd, és közvetlenül, aljas módszerekkel az egészséged is!
Gondolj bele! Mi lenne, ha Te nem lennél? Láttál már zsudát fizikai munkát végezni? Láttál már szorgalmas, önálló munkavégzésre alkalmas, becsületes munkás tzigót? (ez utóbbiból talán akad egy-kettő)
Elhatároztad, hogy a jövőben is eltartod, dolgozol rájuk, finanszírozod őket? Ha igen, akkor kívánok neked hozzá kitartást, mert ehhez kell! De megjósolom, nem fogod sokáig bírni. A terhelhetőséged határára már régen elérkeztél!
A parazita jellemzője, hogy még akkor is szívja a véredet, amikor már éppen csak szusszanásnyi erőd van. Aztán vagy veled pusztul ő is, vagy keres más barmot. Bocsánat, gazda állatot.
Mégis mi lehet a konkrét teendő? Most egy kicsit hangosan gondolkodom!
Kezdjük apránként. Helyes dolog az az össznépi kezdeményezés, hogy három napig nem látogatjuk meg az üzemanyag töltőállomásokat. Sok értelme van. Pláne úgy, hogy még ki is hangsúlyozzuk, hogy tankoljunk meg a meghirdetett három napot megelőzően, majd azt követően szükség szerint.
Hát igen, ezzel adtunk a bélsárnak egy gigantikus maflást.
Látom a hatalom összerettent képviselőit, ahogy összegyűlnek egy sarokban, ahol együtt szorongnak és hangosan gajdolnak: „jajj, jajj, mi lesz most velünk”!
Nem! Bocsánat! Csak most látom, nem szoronganak! Könnyesre röhögik magukat!
Jó szándékú, de mérhetetlenül naiv elképzelés! Semmi, de az égvilágon semmi értelme.
Aminek lenne értelme például az, ha nem vennél semmilyen, de SEMMILYEN újságot! Sem ma, sem holnap és sem semmikor. Mi hasznod van belőle? Megtudod, hogy Güzüke, szegény szerencsétlen tzigó gyereknek, milyen nehéz a sorsa? Megtudhatod, hogy előző este orális, és/vagy vaginális parti volt-e a Villában? Vagy megtudhatod, hogy nagy színésznőnk félév alatt megtalálta tizenhatodik igazi nyuszó-muszóját? Valóban szükséged van ezekre az igen fontos információkra? Szükséged van az effajta életmodell adta „kulturális” élvezetre? Tudod, hogy hányszor százmillió Forintot zsebel be rajtad például, az idegen érdekeket kiszolgáló média, a be-ki-megszavazó show-ik kapcsán elküldött sms-eid után? Te meg nyüszítesz, hogy nincs pénzed erre, meg arra. Kihasználnak a végsőkig, és észre sem veszed! Semmi értéket nem kapsz tőlük cserébe, csak a mocskot, a hazudozásaikat, az eltitkolt, hamisított valóságot.
Mit tehetsz még?
Ne fizess be barátom, legalább egy negyed évig semmiféle adót és járulékot, semmiféle köztehernek nevezett sarcot! Ne fizess be egyetlen, de egyetlen egy sárga csekket se! Ne fizess semmilyen törlesztő részletet, semmiféle banknak! Mi baj érhet negyedév alatt, mondd? Téged semmi! De ettől már tényleg összegyűlne egy kis gajdolásra a vénzsudák rettegő tanácsa!
A jelszó: Betartás!
Vásárolj az elküldött sms-eid értelmetlenül elköltött forintjai, a sárga csekkjeid értékének kiegyenlítése, a megspórolt adód, és ki nem fizetett járulékos sarcaid helyett a piacokon, magyar embertől, magyar árut. Ne a multiknál költsd el a pénzedet. A napi újságod helyett vegyél tartós élelmiszert! Egy db hasznavehetetlen újság, egy kiló liszt, vagy cukor, vagy lencse, vagy bab, stb. Szükséged lehet rá! Neked legyen élelmed, a másikaknak meg legyen pénzük! A becsinált kétezres leves, fém kétszázas betéttel, meg a hirtelen kirántott húszezres, tízezres körettel remek eledel. Nekik majd csak az jut, ha észen vagy magyar!
A jelszó: Betartás!
Tudom, fáj a fejed, kapar a torkod, hasogat a vállad a derekad, meg mindened! Ha multinak dolgozol, menj betegállományba, pihend ki magad! Mit tehet rabszolgatartód? Használd az ellátó rendszert, fizettél már járulékot éppen eleget!
A jelszó: Betartás!
Képzeld! Hallottam olyat is, hogy elvetemültnek nevezett emberkék folyamatosan megrongálják a városokban a parkolóórákat. Rágógumit, papír fecnit, meg ki tudja mi mindent dugdosnak bele a pénzbedobó nyílásba. Nahát, a teremburáját! Olyanról is hallani lehet, hogy azokon a munkahelyeken, ahol nem magyarok tulajdonolnak, érthetetlen okból, egyre gyakrabban elromlik valami. Aztán persze jó pénzért meg kell javítania közülünk azt valakinek. De hogy, hogy nem, megint csak elromlik. Szinte hihetetlen, hogy ilyen dolgok pont ott fordulnak elő, ahol Te dolgozol! Hogy mik vannak!? Máshol meg lefagynak a számítógépek sorozatban, pont akkor, és amikor a legjobban fáj a „hatalmasnak”. Jajj! Csak nehogy még valami fékezhetetlen vírus is bekerüljön egy fontos informatikai rendszerbe!
A jelszó: Betartás!
Tegnap még megvettem az egyik újságot. Utoljára. Azt írják benne, hogy megszüntetik a végrehajtók, az elektromos vezeték levágók, a gázóra kikötők, a vízcsap ledugózók és minden, népünk sanyargatásra kitenyésztett férgek OKÁJÉS képzését, mert annyira visszaesett ezen szakmák irányt a kereslet. Az okokról, azt nyilatkozta egy nevét lakcímét eltitkolni tudó nemzetáruló, korábbi szakmáját tekintve, végrehajtással foglalkozó ganéj, másokon élősködő rohadék, hogy olyan rém álma volt, amit szinte valóságként élt meg. Mintha valami szúrós lett volna a hátában. Nem tudta megmondani pontosan mi volt az, de abban egészen biztos, hogy nem csupán egy szúrós tekintet volt.
Tudd! Név nélkül senki nem árthat Neked hivatalosan. Ha meg adja a nevét, és honnan jött, kinek a megbízásából, mert hogy köteles erre, akkor fordulj egy imával Istenedhez! Fogalmazd meg bánatodat, írd is le, aztán tedd közkinccsé! Égen, Földön, minden érintett meghallgatja kérésed, és orvosolja a rajtad esett sérelmet.
Jó rendben van, tegyük fel, hogy a fent leírtaknak megfelelően cselekszünk. De mi a garancia, hogy ha kikényszerítünk közösen valami változást, nem hasonló mentalitású csirkefogók telepednek a nyakunkra? A kérdés jó, és a múltból kiindulva, teljesen jogos!
Először is, nagy tapasztalatú urológus lesz a segítségünkre a leendő kormány tagok kiválogatásában. Aki szégyenlős, és nem tolja le a szakember előtt a gatyáját, az eleve kiesett a pikszisből. Ha megteszi, és a félkezes célszerszám okozta látvány nem kielégítő, mert művi beavatkozás nyomai láthatók, az illető hiába hivatkozik gyerekkori fityma szűkületre, nem kajáljuk. Sajnos a hiányos ötödik végtag, minden esetben kizáró ok. Mint ahogyan a familiáris hyperpigmentált stílus jegyeket magukon viselő egyedek sem vehetnek részt, az országot újjáépítő program megalkotásában és levezénylésében. Ők dolgozni fognak. Ők is dolgozni fognak. Nem is keveset. Ha tetszik nekik, ha nem.
Ismerd meg, a Szentkorona Értékrendjét, Szentkoronánk évezredes Alkotmányát! Megfelelő és elegendő garanciákat tartalmaz, természetes, logikus és vegytiszta jogrendszere. Alkalmazása esetén, semmilyen csibészség nem fordulhat elő a Szentkorona Országában.
Bízz abban, hogy sok olyan igaz magyar ember él még szerte Kishazánkban, és azon kívül is, akik nem korrumpálódtak, nem kompromittálódtak és nem is fognak!
Ha bárhol úgy üdvözölnek, hogy „betartás”, tudd, egy vérből, egy alomból, egy falkából vagytok. Ő is Veled van! Ő is Velünk van! Én is Te vagyok! Én is mi vagyunk!
A jelszó: BETARTÁS! Hogy éljen a Nemzet!
Nemzeti Ellenállás Mozgalom
„Vérrel, a vérért („NEM” Tiszti Kiadás)
Bajtársi üdvözlettel: Hun Vérfarkas Forrás IK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése