"Végső időket", romló állapotokat azért iktat be olykor a Teremtő Terv, ocsmány "történelmi" igazságtalanságok azért merülnek fel az Emberi Gondolat által változó Kollektív Tudattartalom jóvoltából, mert ily módon könnyebben megcsillan a Jó, s egyre romló társadalmi körülmények közepette, a romlottabb Emberszellemek maguk közé zárva maradnak egy romlottabb világban.
S ha olykor el is tűnik a Jó, minden kollektív rossz - nak létezik valamely "jobb" fokozata, majd ez is elenyészik, s így tovább "lefelé".
S minél nagyobb a sötétség, annál könnyebben észrevenni a legcsekélyebb mécsvilágok, gyertyák fényét is.
Ily módon az egyre romló moralitás és egyre romló emberi létezés, a nyers Erő oltárra emelése közepette, a lefelé tartó lépcsőfokokon folyvást lefelé döccenve, minden lépcsőfokon jócskán lesznek emberek, akik "saját szintjükön" megelégelik a tobzódó gonoszságot, s igaz boldogságra, békességre vágyva "megtisztulnak", s eszmélni képesek.
Mert sajnálatosan, fájdalmában sokkal előbb eszmélni képes az ember, mint örömében.
S amint ilyenkor lassan elfogynak a Földön az örömükben is eszmélni képes emberek, a "Lélek" tovább válogat, s az egyre sűrűsödő emberi "zacc"-ból, az érzelmileg durvuló és silányuló, iszaposodó lelki mocsárvilágból újabb elkallódott báránykákat képes felszínre hozni, az "Égiek" igaz örömére.
Egy állandóan szelíd és jó világban mindez nem történhetne meg, erre nem lenne "rálátásunk". Ezen élethullámzások és sors - állapotok közepette egyszer majd elfogynak a rossz, rosszabb, legrosszabb fokozatai, nem lesz majd "jó és jobb" sem, a Jó jó marad, a Tiszta tiszta marad, s valamennyi, hajdan huncutkodó "Emberpalánta" lassan kinövi majd ezt a Földet, megtisztultan távozva örökös Égi Otthonunk felé.
Mindezen fejezettől függetlenül mégis inkább azt érdemes megjegyeznünk, hogy a földi körülményeink elsődlegesen miattunk, emberek miatt romlanak, mert amennyiben nagyobb felelősséggel, odafigyeléssel és Szeretetben élnénk, ezekre az általunk (ily módon) kicsikart negatív próbákra nem lenne szükség. De fogadjuk el, hogy mi még nem vagyunk angyalok.
szokelajos.extra.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése