A rendőrségi beavatkozás költségét is az adósnak kell megfizetni, hogy ezzel is letörjék az ellenállást.
2012/03/01 - 10:41 Szent Korona Rádió
Csütörtöktől a kormány jóváhagyásával is elkezdődhetnek a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket megtiltó moratórium hatálya. Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk sincs - írja a Magyar Hírlap.
A lap emlékeztet, hogy a kormány ugyan még decemberben megállapodott a bankszövetséggel arról, hogy a kilencven napon túli devizahitel-tartozást felhalmozó adósok ne kerüljenek az utcára, ám a megállapodáscsomag alkalmazásához szükséges jogszabályok még nem készültek el. Eredetileg március 15. volt az a határidő, ameddig jelentkezni lehetett a kilencven napon túl tartozó adósoknak arra, hogy hitelük 25 százalékát elengedjék a pénzintézetek. Ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akik igazolni tudják, fizetésképtelenség miatt nem tudták hitelüket törleszteni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a tájékoztatást adta, hogy "a tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó jogszabály előkészítése folyamatban van", a javaslatot várhatóan március elején nyújtják be a jogszabályjavaslatot az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően május 15-ig lesz lehetősége az érintetteknek a programba való jelentkezésre.
Az adósokat védő jogszabályok még nem készültek el.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy jelenleg valamivel több mint 144 ezer hiteladós esett kilencven napon túli késedelembe.
Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni XV. kerületi önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk nincs.
A végrehajtó cég rendőrökkel készül kilakoltatni a két nőt arra hivatkozva, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit.
2011: kétszáz kilakoltatás
Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly megközelítőleg kétszáz kilakoltatást foganatosítottak a végrehajtók. Jogszabály határozza meg, hogy idén a pénzintézetek az ingatlanok három százalékának elárverezését kezdeményezhetik, s az otthonokat a nemzeti eszközkezelő társaság is megvásárolhatja.
A végrehajtók egyébként márciustól kizárólag az interneten értékesíthetik a meghirdetett lakásokat. Az új szabály megszünteti a visszaélés lehetőségét.
az adósok pluszköltséget is fizethetnek: 9250 forintban állapítaná meg Pintér Sándor a rendőrségnek járó költségátalányt azokban az esetekben, amikor a végrehajtás elszenvedője ellenszegül, és a rendőrök beavatkozására van szükség.
Ha valaki ellenszegül a végrehajtónak, és emiatt a rendőröknek kell beavatkozniuk, hamarosan kifizettetik vele még a rendőrök munkájának árát is. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt tavaly decemberben módosította a parlament a kormány javaslatára, és a változások egy része március 15-én lép hatályba. Ilyenek az ellenszegüléssel kapcsolatos rendelkezések is.
A törvény eddig nem foglalkozott különösebben az ellenszegüléssel, lényegében csak annyit mondott, hogy ilyenkor a végrehajtó köteles a legközelebbi rendőri szervhez fordulni, az pedig köteles közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.
Március 15-től viszont már azt is pontosan meghatározza majd a törvény, mi is számít ellenszegülésnek. A jogszabály szerint egyrészt ellenszegülés az, ha valaki nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek, és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni. De ugyanígy ellenszegülésnek minősül az is, ha valaki a passzivitást választja, azaz nem engedelmeskedik a végrehajtó utasításainak, amivel akadályozza őt, és a végrehajtás folyamatát.
Gyors munka, tisztes pénz
A rendőrök fizikai kényszert is bevethetnek az ellenállás megszüntetésére, például akkor, ha az adós nem hagyja, hogy a végrehajtó bemenjen a házába, vagy átvizsgálja a vagyontárgyait. "Az eljárások során a végrehajtók nemcsak a hatósági munkát tiszteletben tartó, hanem gyakran azzal ellenszegülő magatartással is szembesülnek" - állapította meg rosszallóan a törvényjavaslat indoklása, hozzátéve, hogy ez bizony nemcsak elhúzza a végrehajtást, hanem még többletköltséget is okoz.
Ezt a többletköltséget pedig az adósnak kell megfizetnie. Pintér Sándor belügyminiszter is készül már erre, a kormany.hu-n kedden jelent meg a rendőri költségek mértékéről szóló rendelettervezete, amely a tervek szerint szintén március 15-én lépne hatályba.
Pintér indoklása szerint a tapasztalat az, hogy a rendőrök többnyire viszonylag gyorsan végeznek az ellenszegülés megtörésével, utazással együtt általában két óra alatt meg is vannak, és rendszerint nem kell oda-vissza összesen 25 kilométernél többet autózniuk ehhez. Ez alapján a belügyminiszter 9250 forint költségátalányt állapítana meg, ennyibe kerülne alapesetben az adósnak, hogy a rendőröknek kellett megtörniük az ellenállását.
Gyalog olcsóbb
Pintér gondolt a speciálisabb helyzetekre is, ha például a helyszín annyira közel van, hogy a rendőröknek nem kell autóba szállniuk, akkor költségátalányt nem, csak óránként, rendőrönként kétezer forintos munkadíjat számítanának fel. Minden megkezdett órát kifizettetnének, és az időbe az utazás is beleszámítana.
Ha a rendőrök használnak kocsit, de két óránál tovább tart a munkájuk, akkor a 9250 forintos költségátalányra még rájönne ugyanez a kétezer forintos óradíj. Ha az átlagos 25 kilométernél messzebbre kellene autózniuk, akkor minden plusz kilométerért még 50 forintot fizettetnének az adóssal. A végrehajtási törvény módosításának indoklása szerint a rendőri költségek kifizettetésétől azt is várják, hogy ez majd visszatartó erő lesz.
Kerülik a konfliktust
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nem vezet pontos statisztikai kimutatást arról, hogy mennyire gyakori az ellenszegülés, de Császti Ferenc, a kamara ügyvezető alelnöke szerint annyi elmondható, hogy a végrehajtók mindenképpen igyekeznek ezt elkerülni, konfliktuskerülő magatartást tanúsítani. Az ellenszegülés egyébként általában passzív formában nyilvánul meg, és ritkán fordul elő, hogy az érintett fizikailag is rátámadna a végrehajtóra, válaszolta az Index kérdésére Császti. Hozzátette: az utóbbi hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, tehát súlyos büntetőjogi szankciót von maga után.
Tiltáskényszer
A kabinet a kormányváltás óta összesen ötször hirdette, illetve hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. A kabinet a 2010-es országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött a hosszabbításról, ami év végéig tartott. Ezt először 2011. április 15-ig, majd július 1-jéig, végül októberig nyújtották, ráadásul a kilakoltatás mellett 2011. július 1-jéig az árverezés is tilos volt.
A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat - pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó -, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el, amiből júniusra törvény is lett.
Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett - ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt - rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. A végrehajtók azonban ekkor sem kaptak szabad kezet.
A megállapodásban rögzítették, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakások két százalékát adhatják árverezésre - ez a 30 millió forintnál drágább ingatlanokat jelentette -, októbertől pedig a területenként negyedévekre leosztott kilakoltatási kvóták szerint adhatják ki a rossz adósokat. A kvóta tavaly a nem fizető állomány 2 százalékát érinthette, idén negyedévente az érintett ingatlantulajdonosok 3 százaléka lehet érintett a kilakoltatásban, ami évente egy százalékpontot emelkedik, 2015-ben pedig minden korlátozás megszűnik.
Mentőöv
Az ötpontos akciótervnek az azóta átalakított és kibővített árfolyamgát bevezetése, illetve a kilakoltatási kvóták meghirdetése mellett egy harmadik fontos pontja is volt: az eszközkezelő (NET) felállítása. Ez azokon a 90 napon túli hitelhátralékosokon segít, akik a rögzített árfolyamokon sem tudnak törleszteni, fizetésképtelenségük miatt pedig elveszítenék a lakásukat. Az eszközkezelő megveszi a rossz adósok lakásait, akik visszabérelhetik ezeket az ingatlanokat.
Amikor Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly november végén jelezte, hogy a kormány decembertől idén márciusig újból bevezeti a kilakoltatási moratóriumot (ez az ötödik hosszabbítás volt), azt is megemlítette, hogy az eszközkezelő már idén januártól működni fog, tehát a moratórium lejárta után sem kell aggódniuk a legrászorultabbaknak. Az eszközkezelő viszont nem állt fel januárban, sőt, februárban sem, pedig a bankokban állítólag sokan érdeklődnek a lehetőségről.
(ATV, Magyar Hírlap, Index)
* Elkezdődött: 90 éves nénit lakoltattak volna ki, de sikerült megakadályozni
* Kilakoltatás miatt lett öngyilkos egy budapesti férfi
* Példás: Jobbik és az LMP közösen akadályozott meg egy kilakoltatást
* Visszafoglalták a kilakoltatott házat - de nem sokáig
*** www.nemzetihirhalo.hu **
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése