2012. január 11., szerda

Wass Albertra emlékezve


Még a halálában is félnek Wass Alberttől 
2012, január 8 - 12:56 Barikád 

Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösnek nyilvánították, pedig robbanóerejű, nagyszerű alkotások kerültek ki tolla alól, hazaszeretetével, csodálatos tájmegidéző képességével, és természetérzékével kiemelkedett az erdélyi prózaírók közül. Wass Albertet a rendszerváltozás után indított semmisítő perek ellenére is háborús bűnösnek tartják ma Romániában. 

A nagy erdélyi író és költő, 104 évvel ezelőtt, ezen napon, 1908 január 8-án született Kolozsvár mellett, Válaszúton. 

A Marosvásárhelyi Rádió archív-felvételén, amely 2008 január 8-án került adásba, a Wass Albert perének újrafelvételéért küzdő Kincses Előd ügyvéd szólalt meg. Az ügyvéd elmondta: Wass Albert fiának, Wass Endre nevében nyújtotta be a perfelújítási kérelmet, de végig csak jogi csűrés-csavarás történt ebben az ügyben, a Kolozsvári Táblabíróság, és a Kolozs-megyei Törvényszék nem tudta eldönteni, hogy melyikük illetékes az ügy tárgyalására. Kincses kifejtette, hogy a vád alaptalan, miszerint 1940 szeptemberében Wass Albert felbujtóként részt vett a vasasszentgothárdi és az ombszutelki gyilkosságokban. Kincses Előd hangsúlyozta: ő meg van arról győződve, hogy egy jó ügyet szolgál. 

Holtmaroson, a református templomban áll Wass Albert első erdélyi szobra. Bartha József Holtmaros református pásztorát a kiállása miatt rendszeresen zaklatják. A lelkész Benkei Ildikónak, a Kossuth Rádió munkatársának elmondta, a belügyminisztérium szerint a templomban sem lenne szabad tartania Wass Albert mellszobrát, legutóbb pedig a kulturális minisztériumból keresték meg, és utasították arra, hogy vigye ki a szobrot a templomból. Benkei felidézte egy idős holtmarosi hölgy véleményét: halálában is félnek Wass Alberttől. A lelkész kifejtette, hogy Wass Albert igazságát sokan nem tudják elviselni, pedig ő egyformán szól az erdélyi magyarságról, és az erdélyi románságról, Wass Albert igazsága Erdély igazsága is. A holtmarosi lelkész így folytatta: a Wass Albert-szobrok köteleznek, mert ahogy Márton Áron katolikus püspök mondta: nekünk már nincsenek jogaink, de vannak kötelességeink. 

A felvétel végén Wass Albert mondta el, az Adjátok vissza a hegyeimet című művének nyitórészletét. 
*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Bonyhád: Wass Albert születésének 104. évfordulója alkalmából 
Kedves Albert Bátyánk,

odaát, az örök időtelenségben! Mi idelenn, azóta, hogy íróasztalod mellől elköltöztél tőlünk, továbbra is tesszük a dolgunkat jól-rosszul. De inkább rosszul. Hogy miért így? 
Egyebek mellett azért, mert még mindig kevesen és csak ritkán hallgatunk szavaidra, tanításaidra. 
Tudom, itt most megálljt parancsolsz gondolataimnak, mondván: 

"Ne a régi mestereket kövesd! Azt kövesd, amit a mesterek követtek!"(1.) 

Ez így igaz, de hozzáteszem, mégiscsak sokunknak éppen Te vagy az, aki megmutattad a Mesterhez vezető utat. Útmutatásaid, maga az a tény, hogy egyre többen botladozunk kitartóan a rögökön, megint csak sokakat hoz ideges-féltékeny lázba. De jól van ez így! 

Az, hogy ma nyolcadik alkalommal ennyien találkozunk egymással, Veled, itt, földi képmásod előtt, legalábbis harmadsorban nekik köszönhető. Nyolc esztendeje nevednek híre és a szándék, hogy létrejöjjön egy találkozóhely Veled a Kárpát-Hazában, ideges, féltékeny lázba hozta "világot rontó, nyers erőiket."(2) És mint mindig, minden végjátékban, ebben is elvéreztek. Mert ez a sorsuk. Mert ez a világ rendje. (3) Ha nem is ott, ha nem is úgy, de regényes életedhez méltó kalandos módon helyet talált Kolozsy Sándor barátod bronzba öntött emlékezete a Kárpát-Hazában. 

Az azóta eltelt hét esztendőben jó félszázan jelöltek ki hasonló találkozóhelyeket szerte e hazában Szombathelytől Sátoraljaújhelyig, Békéscsabától Székelyudvarhelyig. 
Látod, Albert Bátyánk, szépen lassan belakod éltető Magyar Hazánkat! 

Az utóbbi években járt itt Nálad Bonyhádon Kolozsy Sándor Sidney-ből; fiaid, menyed 
Németországból, Amerikából; a tágabb családod tagjai; Miamiból Lukácsi Éva Tiszteletes Asszony. Visszatérő vendéged Bartha József Tiszteletes Holtmarosról, és még hosszan sorolhatnám. 

Hogy mennyire igazak a már százezrek által ismételt szavaid!: 
"... a csillagok tengelyét olajozzák / szorgalmas angyalok. / és lészen csillagfordulás
megint..."
(4) 

Hét év előtti első itteni találkozásunk híre messze megelőzte a haza vezető úton Bartha Tiszteletest. De hiába nyomultak a holtmarosi papi lakba az ottani hatalom ócska csahosai, hiába fenyegetőztek alulmúlhatatlan aljassággal, a Tiszteletes wass-alberti bátorsága, a hívek együttes kiállása, az órák alatt megszervezett tiltakozó akció és sajtónyilvánosság megálljt parancsolt gátlástalanságuknak. Vicsorogva, morogva ugyan, de farokbehúzva kotródtak vissza vackaikba. Illúzióink azért nincsenek! Tudjuk, ha megint parancsot kapnak, újra támadásba lendülnek. Sőt, van rosszabb is! Tartóik utasítására - ha azok sötét érdekei úgy kívánják - minden szégyen és gátlás nélkül ugyanazok megjelenhetnek Bartha Tiszteletes védelmezői, vagy akár Albert Bátyánk lelkes híveiként is. Gyalázat! 
Aztán próbálkoztak ám ugyanazon tartók itteni szolgálói is némi erőtlen elbizonytalanítással. Képzőművészeti bíráló bizottsági gúnyában hümmögtek sokáig Kolozsy Sándor földi arcod bronzba öntött mása előtt, holmi fejbiccentő izmot gagyogva, s ragyogva (5) hogy végre találtak valami fogódzót, amibe aztán... Na de hagyjuk! Tudjuk jól, milyenek ezek! 

Mindössze annyit kívántam tudatni Veled, hogy lassan, igen lassan, változnak errefelé a dolgok. Éppen úgy, ahogy jövendölted. Most már rajtunk a sor. A változás sora. Most már ki kell lépnünk kényelmes menedéket nyújtó ál-zsibbadtságunkból! 
A szépen borotvált, illatos nemzetvédőknek, a meghúzódóknak, kiváróknak (6) immár riadót fújtak! Hiába tapasztják milliók fülükre két tenyerüket, áthallszik minden fedezéken, minden más szólamon: (7) Vége! Vége egy rendetlen világ világrendjének! 
Vagdalkoznak a magukat a világhatalom birtokosainak tudók. 
Szűkölnek a vélt nagyságok piti bolondjai! (8) Recseg-ropog minden ereszték, omlanak a birodalmak, míg végül 

"Maradnak az igazak és jók./ A tiszták és békességesek. / Erdők, hegyek, tanok és
emberek.
(...) és miként hirdeti a Biblia:/ megméretik az embernek fia / s ki mint vetett azonképpen
arat."
 (9) 
Kedves Albert Bátyánk! 

Látnivaló - ahogy Te is láttattad velünk - hogy bár ma még a sátán arat, de a 
világ rendje (10) már rátette kezét a kaszára. Ennek egyik jele, hogy egy hónappal 2004. december 5-e után - éppen hét esztendeje - Bartha József Tiszteletes itt, előtted kiáltotta szívszorítóan a világba: "Lesz még nekünk magyar anyaországunk!" Tette ezt az Isteni Rendben való töretlen hittel, a Te tanításaidnak, jövendölésednek bizonyosságával tarsolyában az a holtmarosi Tiszteletes, aki ma százaknak rendezi Erdélyben a magyar állampolgárságát. 

De itt álljunk meg, mert ez az a pont, amire ha most, itt nem mutatunk rá, megint csak mi vérzünk el! Mint annyiszor az évszázadok során. 
Ha most egyvalaki is megnyugodva hátradől karosszékében, a gyáva kívülálló kényelmes közönyösségét öltve magára, mondván "van nekünk Wass Albertünk, Bartha Józsefünk" - az tudja meg, hogy ezzel százannyi súlyt rak minden igaz küzdő (11) nyakába. 
Az méltatlan a magyarságra, annak ne legyen többé nyugodt az álma! Mert 
"Háromféle ember van ebben az országban (...) háromféle magyar. Mind a három (...) elégedetlen a világgal (...) Egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket (...) Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt amiről úgy érzi, hogy az övé (...) Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgy is nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó (...) Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár (...) Ez a nagy tömeg. A nagy magyar tömeg."(12) 

Ebben az elképesztően aljas, hidegen megszerkesztett világfelfordulásban mára úgy bemocskolódtak a született szolgák különböző színű ingei (13) hogy már a gazda sem tudja őket megkülönböztetni. Bennünket pedig már nem érdekelnek. Szédítettek, hazudtak, rontottak eleget. Mi másra készülünk itt a Kárpát-Hazában: Dőljön bár össze körülöttünk a világ, égjenek el a hatalmak, a hatalmasok - mi, útmutatásaid nyomán a túlélésre készülünk. Nem kis feladat. Mert te is nagyapádtól azt az útravalót kaptad, miszerint országunkért harcolni, vérezni, s ha kell meghalni hősies cselekedet, aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot (14) - nekünk már a következőt adtad tovább: Hősként meghalni? - nincs értelmetlenebb cselekedet! Túl kell élni - és hősiesen élni az életet! (15) 

Végezetül mindannyiunk nevében egy kérés kíséretében küldöm utánad Kiss Benedek fegyvertársad (16) sorait, melyeket itt, e földi létedben nem lehetett alkalmad megismerni: 
Ébredj meg, ébredj meg,
tégy hitet hírednek,
százszor legázolt hazám!
kit penge és golyó
meg nem tört, sunnyogó
folyondár veszt, nem oszmán?
Pogány itt, pogány ott,
csel itt és csel amott -
védekezz, agg oroszlán!
 (17)


Kérésünk pedig a következő: Ha nem restelled, járnál közben azért, hogy mostantól születésed napja - minden esztendő január nyolcadika - legyen Isten és a világ előtt a Jogos Magyar Önvédelem Napja! 

Minden fáradozásodat megköszönve maradunk örök tisztelettel; 
Mi, itt előtted mindnyájan Bonyhádon, 2012. január 7-én. 

copyright © Kovács Gábor muzsikus 

Jegyzetek: 
1./ Bosho, 1640. 
2./ Utalás Tő­zsér Ár­pád - Fér­fi­kor, így jöjj! c. versére. 
3./ Utalás Kovács Gábor - "Terülj, terülj asztalkám!" c. népmese-feldolgozására. 
4./ Wass Albert - Üzenet Haza. 
5./ Utalás József Attila - Születésnapomra c. versére. 
6./ Utalás Wass Albert - Magukrahagyottak c. regényére. 
7./ Utalás Döbrentei Kornél - Halottak napi vers c. versére. 
8./ Utalás Döbrentei Kornél - Halottak napi vers c. versére. 
9./ Wass Albert - Üzenet Haza. 
10./ Utalás Kovács Gábor - "Terülj, terülj asztalkám!" c. népmese-feldolgozására. 
11./ Utalás Kovács Gábor - A Nemzet Dala c. versére 
12./ Részletek Wass Albert - Magukrahagyottak c. regényéből. 
13./ Utalás Wass Albert -Rézkígyó c. regényére. 
14./ Elhangzott Wass Alberttől, a Duna TV által 1997-ben, Astorban (Florida) készített riportban 
(A látó ember - rendezte: Marius Tabacu). 
15./ Elhangzott Wass Alberttől, a Duna TV által 1997-ben, Astorban (Florida) készített riportban 
(A látó ember - rendezte: Marius Tabacu). 
16./ Utalás a "Balassi Bálint Emlék-Kard" kitüntetésre, melyet Wass Albert 1998 februárjában, élete 
utolsó napjaiban kapott meg. 
17./ Kiss Benedek: Balassiáda (2004). A költő a "Balassi Bálint Emlék-Kard" kitüntetést 2003-ban 
vehette át. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése