Sipos Győző A Vas megyei csákánydoroszlói magyar gazda magyar földet venne, de nem tud.
A közeli földek tekintetében ugyanis elővásárlási joga van egy osztrák grófnak.
Ez csak egy példa a sok közül, mik lehetnek a ország más területein?
Nehéz helyzetben a magyar gazdák. Nehezen tudnak saját országukban magyar termőföldhöz jutni. Pedig elvileg 2014-ig meghosszabbították a földmoratóriumot, amely kiterjed a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárokra és valamennyi jogi személyre. Így korlátozva a külföldiek földvásárlási jogát.
A valóság mást mutat. Most egy vasi gazda mondja el, hogy is állítják félre a magyar gazdát saját hazájában:
- Mezőgazdasági gépszerelő vagyok, édesapám is gazdálkodik, úgy gondoltam, belevágok. Nem tudnék egy gyárban, szalag mellett dolgozni, és tényleg bíztam abban, hogy ha becsülettel csinálom, akkor menni fog - mondja a Vas megyei csákánydoroszlói ház nappalijában a 34 éves Sipos Győző.
Hát, úgy tűnik, mégsem megy. A feleségével két kisgyermeket nevelő gazda édesapjával közösen 55 húsmarhát tart és hatvan hektár földet művel. Úgy kalkulált, hogy legalább száz hektárnyi föld kellene ahhoz, hogy megéljen a két család a gazdálkodásból.
Nosza, akkor veszek még földet, jutott a nagy elhatározásra, ám lelkesedése hamar alábbhagyott.
- Tőlünk pár kilométerre működik egy mezőgazdasági szövetkezet, amely mintegy ezer hektáron gazdálkodik. Gondoltam, mivel a jelenlegi jogszabályok szerint szövetkezet nem vásárolhat termőföldet, megpróbálok itt, a környéken földhöz jutni - idézi fel a ma már naívnak számító tervet. Annak rendje és módja szerint bement a földhivatalba, és kikérte a környékbeli földek tulajdoni lapjait. Na, akkor kezdte vakargatni a fejét...
A kemestaródfai, pinkamindszenti és magyarnádaljai, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek tulajdonosai között ugyanis ott szerepel egy osztrák gróf, a néhány éve a Gripen-ügy kapcsán is nemzetközi reflektorfénybe került Erdődy-leszármazott, Alfons Mensdorff-Pouilly neve. Igaz, a grófot nem vádolhatják azzal, hogy bekebelezte a környéket, hiszen van olyan földterület, amelynek 258583233-ad részét birtokolja. Ám nem is ez a lényeg. A kutya ott van elásva, hogy ezzel a több, zsebkendőnyi birtokkal egyúttal elővásárlási jogot is szerzett az osztrák gróf. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a Sipos Győzőhöz hasonló birtokon kívül lévő magyar gazda legfeljebb a falu focipályáján rúghat labdába...
De más példával is tud szolgálni a csákánydoroszlói gazda.
- Kinéztem a falu határában egy hathektáros területet, gondoltam, megveszem.
Meg is alkudtam a tulajdonossal: 850 ezer forintot kínáltam, ami szerintem méltányos összeg. Aztán egy a magyar felesége révén idetelepült belga rámígért egymillió forintot.
Mivel én nem tudtam annyit fizetni, visszaléptem - meséli, és a csattanó kedvéért hozzáteszi: végül a belgára is rálicitált egy osztrák, így végül az övé lett a föld.
- Hogy is van ez? A külföldinek több köze van a magyar termőföldhöz, mint annak, aki itt született, itt él és itt is fog meghalni? - kérdezi, majd mutatja a levelet, amit Jakab István MAGOSZ-elnök révén a parlamentbe is eljuttat. -
"Az agrárágazati gépezetben talán csak egy kis porszem vagyok, de ízelítőt szeretnék adni mindazoknak, akik ténylegesen nem a földeken, hanem szellemileg támogatva ténykednek az ágazatban", így kezdődik a levél, de a vége is tanulságos.
"Tudják, én hat helyen művelek földet, de mind a hat helyen a szomszédaim külföldi rendszámú gépekkel dolgoznak. Ám ha mi átlépjük a határt a munkagéppel, már fenyegetőznek az osztrákok. Jól emlékszem arra, amikor a szovjet megszállóknak egy ország kiáltotta együtt: ruszkik, haza! Pedig ők nem az országot vették ki alólunk.
Most senki nem kiált fel."
Utóiratként egy konkrét javaslattal is szolgált Sipos Győző: azt javasolja a törvényhozóknak, hogy módosítsák úgy az elővásárlási jogra vonatkozó szabályt, hogy először a 200 hektárnál kevesebb földdel rendelkező magyar gazdálkodók juthassanak földhöz.
Sipos Győző feltehetően nincs egyedül, valószínűleg több magyar gazdálkodó is hasonló cipőben jár, így minden bizonnyal ők is örülnének, ha a csákánydoroszlói gazda hangja eljutna a Parlamentig, és ott értő fülekre találna.
A félreértések elkerülése végett jegyezzük meg: feltehetően minden, magyar termőföldet vásárolt külföldi eleget tett azoknak a szigorú törvényi előírásoknak, amelyek lehetővé teszik számukra a földszerzést. Így hogy csak egyetlen kitételt említsünk - biztosan mindegyikük - önálló mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik. Ugye, tényleg így van?
Mi válaszolunk a kérdésre. Természetesen törvények vannak, de mivel nem eléggé radikálisan őrzi a magyar érdekeket, értékeket, így hazánkat felvásárolják és nem csak a zsidók.
A valódi magyar föld magyar kézben tartása a Szent Korona alkotmányával megvalósulhatna.
De sajnos sokan vannak, akiknek ez nem érdeke csak a haszon.
(Vas Népe nyomán Szent Korona Rádió)
http://szentkoronaradio.com/belfold/2011_02_16_a-magyar-fold-a-magyaroke-vagy-megsem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése