Szőke István Atilla: Vörösmarty Mihály
Kápolnásnyék, 1800. december 1.
Pest, 1855. november 19.
A hűség és méltóság példaképe volt
s hazájának híve rendületlenül,
minden szép szava álmot, vágyat dalolt
s az égben valaki most is hegedül.
Mint bölcs idő, mely mindig igazat szül,
úgy él versében a múlt, jelen, jövő,
a hit, szeretet, akarat egybegyűl
s lesz belőle törhetetlen sziklakő.
Szózatos gondolata vihart kavar,
amely zúg:„Bölcsőm is, hanton is, magyar!”
S látom a hazát s ősz Peterdi házát,
a könyvtárszobát, Árpád kacagányát,
nélküle nem lenne irodalmi táj,
áldjon az Isten, Vörösmarty Mihály!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése