A vörösiszap-katasztrófa után röpke másfél nappal végre újságírók elé mertek állni a tároló tulajdonosai-üzemeltetői, és sikerült is nekik a valaha adott legpofátlanabb nyilatkozattal előállni.
A gátszakadás miatt négy ember meghalt, többeket keresnek, százak vannak kórházban égési sérülésekkel, mindenki természeti katasztrófát emleget, de olyat, amilyet még nem látott a világ. És ez a két jóember mit mond?
Először is azt, hogy nem értik, az államtitkár miért függesztette fel tevékenységüket. Na, vajon miért? Kié az a tározó, aminek a gátja átszakadt? Ki tette bele az iszapot? A hupikék törpikék?
Erre egyébként azt mondják, hogy de az ő szakembereik mindent rendben találtak. Milyen szakemberek ezek? Hogy találhattak ott mindent rendben? Hát a gát átszakadt valahogy, nem? Biztos ezért is a törpök a felelősek.
De lépjünk túl azon, hogy a szegény pici cégvezetők nem értik, hogy kerültek ilyen helyzetbe. Istenem, hát van ilyen, szóval ezt a kis apróságot nézzük is el. Na de hogy folytatják? "Hasonló eset soha nem történt, így arra nem is lehetett felkészülni, mint ahogy Felsőzsolca sem gondolta volna, hogy elönti az ár."
Mi van? Hogy jön ez ide? És hogy hogy nem lehet erre felkészülni? Ez lenne a dolgotok, ember! Nemcsak az a buli része, hogy beszedjétek a pénzt, az is, hogy az anyagot kordában tartsátok. Mi az, hogy nem lehetett felkészülni erre?
Aztán mindezek után az egyik cégvezető még odaböffentette azt is, hogy a vörösiszaptól nem kell félni. Hát persze, valójában nincs is semmi probléma a maró anyaggal. Sőt, különösen ajánlott benne megfürdőzni, még arcpakolásként is használható adott esetben. Lehet, hogy holnaptól már mi is elkezdjük árusítani. Ez lesz az igazán nagy biznisz, szólok is Illés államtitkárnak. Ez eddig hogy nem jutott eszünkbe, nem is értem.
Remélem egyébként, hogy a "nemkellfélni" szöveget az elhunytak családtagjainak is előadják majd. Ideális helyszín lehetne például a kisgyermekek temetése, a búcsúbeszéd például kezdődhetne így: a vörösiszaptól nem kell félni.
Megtudhattuk még azt is, hogy az iszap lemosás után veszélytelen. Aha, ezért került több száz ember égési sérülésekkel kórházba. Mert tökre veszélytelen. De persze erre is megvan a válasz: elképzelhető, hogy ezek az emberek nagyon nagy mennyiségben, nagyon sokáig érintkeznek az anyaggal. Persze, direkt fetrengtek benne pár órát, mert az milyen jó már.
A cégvezetők közlése szerint 30 millió forint humanitárius segélyt adnak az áradás okozta települések önkormányzatainak. A környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt pedig túlzónak tartják. Na ez az, amire meg már tényleg nem lehet mit mondani.
Apró érdekesség, hogy a cég tulajdonosa, a nyilatkozatot adó jóemberek főnöke, Bakonyi Árpád a mai napig a vezérigazgatója az amúgy környezeti kárelhárítással foglalatosokodó állami tulajdonú Nitrokémiának, s ilyen minőségben Bakonyit Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter Környezetünkért díjjal tüntette ki 3 éve, továbbá ugyanez a Bakonyi Árpád tavasszal a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést is megkapta.
Kapcsolódó cikkek
Jól működött a tározó - A hivatalos jelentés szerint
Vörösiszap: még ma jelent a kormánynak az MTA
Így mérgez a vörösiszap
Környezetünkért díjat kapott a timföldgyár tulajdonosa - Fenyeget a tervező
Aszódi Attila sajtóközleménye
A nukleáris létesítmények biztonsága területén aktív mérnökként aggodalommal vegyes megdöbbenéssel szemlélem a 2010. október 4-i tragédia eseményeit. A konkrét esetet, okait és felelőseit hosszú ideig fogják vizsgálni az illetékes hatóságok. Nem elébe menve a vizsgálatoknak van itt azonban egy szakmakultúrához kapcsolódó kérdés, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A nukleáris mérnökök tudják, hogy a veszélyes létesítményekben a környezetre káros anyagokat több független mérnöki gát alkalmazásával zárjuk el a külvilágtól, hogy az egyik gát meghibásodása ne okozhassa a környezet terhelését (ez az egyszeres meghibásodásra való méretezés elve, ami legalapvetőbb kritériuma a nukleáris szakmának). Egy atomerőműben tipikusan négy, egymástól teljesen független mérnöki gát tartja benn a veszélyes radioaktív anyagot. A gátak épségét biztosítani hivatott további biztonsági rendszereket is megháromszorozzák vagy megnégyszerezik, hogy egy biztonsági rendszer hibája ne okozhassa a biztonsági funkció sérülését. Ráadásul a csernobili baleset tanulságaiból kiindulva a nagyon kis valószínűségű, a tervezési alapon kívülre eső eseményeket is elemezzük, és balesetelhárítási intézkedési tervekkel, lakossági gyorsértesítési rendszer működtetésével felkészülünk arra, hogy egy rendkívül kis valószínűségű súlyos eseményt a lehető legkisebb környezeti kárral lehessen lekezelni.
Ezek a mérnöki elvek láthatóan teljességgel hiányoznak a zagytározók kialakításánál, hiszen a tragédiát okozó tározó hatósági engedéllyel és hatósági felügyelet mellett működött. Nukleáris mérnöki szemmel megdöbbentő, hogy sokszázezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második (esetleg még harmadik) védvonal, ami az első gát sérülésénél a rendkívül veszélyes közeget visszatartja.
Elképesztő, hogy a környezetvédelmi szabályozás és a hatóságok ennyire aszimmetrikus szabályokat alkalmaznak különböző iparágakban. Nagyon helyes, hogy a nukleáris ipar működésére szigorú előírások vonatkoznak, de teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet.
Ki kell emelni, mint a legtöbb tragédiában, ebben a mostaniban is van egy nagy adag szerencse: ha a gátszakadás pár órával hamarabb vagy később történik, éjszakai időszakban, a baleset után kitelepített 500 személy zöme ma halott lenne, így az áldozatok listáján a mostani 4 halott és 3 eltűnt személy helyett két nagyságrenddel több személy lenne.
Magyarország, ideje felébredni! A zagytározók és a kohászati, vegyészeti technológiák a mainál sokkal fejlettebb mérnöki követelmények után kiáltanak. Ha ebből az esetből nem tanul Magyarország és Európa, a jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetőek.
Budapest, 2010. október 7.
Dr. Aszódi Attila
igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet
http://nukleraj.blog.hu/
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése