Jóval több hitelt fizetünk vissza, mint amennyit felveszünk, az adósságunk mégis tovább nő - ha azt hisszük, hogy ez csak a törvénytelen uzsorakölcsönöknél fordulhat elő, nagyon tévedünk: ez ma a magyar valóság. A lakosság és a vállalati szféra pénzügyi mérlege a hitelfelvétel és törlesztés szempontjából jó ideje negatív, és ezen a helyzeten a bankadó bevezetése csak rontani tud.
Oszsza meg másokkal is
Az ország szegényebb vidékein gyakori, hogy a legkiszolgáltatottabb családok uzsorások kezében vannak: eleinte kisebb összegeket kapnak horribilis kamatra, aztán a tartozásuk egyre nő, annak ellenére, hogy sokkal többet fizetnek vissza, mint amennyi kölcsönt felvettek. Egyes térségekben egész falvak kerülnek kilátástalan helyzetbe, az uzsorások egyre gazdagodnak, a hatóságok pedig úgymond tehetetlenek. Becslések szerint százezres nagyságrendűre tehető a kizsákmányolt emberek száma, és esély sincs arra, hogy számuk belátható időn belül csökkenjen.
Azt hihetnénk, hogy csak az illegális uzsorakölcsönöknél fordulhat elő, hogy több pénzt fizetünk vissza, mint amennyit felveszünk, mégis tovább nő a tartozás összege. Pedig az utóbbi másfél évben ez országos szinten is jellemzővé vált, bár okai teljesen másban keresendők. A napokban publikált adatok azt mutatják, hogy a lakosság eladósodottsága csupán május-júniusban 600 milliárd forinttal nőtt és összességében június végére elérte a 8600 milliárd forintot, azaz a GDP nagyjából harmadát. Történt ez annak ellenére, hogy a törlesztések nagysága meghaladta az új hitelek felvételét, a lakosság több pénzt fizetett vissza, mint amennyit kapott. Ez sajnos nem egyszeri jelenség volt: 2010 első félévében a háztartások hiteltörlesztésének összege több mint 70 milliárddal meghaladta az újonnan felvett kölcsönök összegét, miközben a teljes hitelállomány jelentősen tovább nőtt! A lakosság pénzügyi helyzetének változását jól mutatja, hogy egy évvel korábban a mérleg még 60 milliárd pluszt, két éve pedig 580 milliárd többletet mutatott.
A pénzintézetek hivatalos adatain alapuló statisztikák szerint az adósságspirálba kerülés általános veszéllyé vált és a lakosság egyre nagyobb hányadát fenyegeti. A háztartások pénzügyi mérlegének átlaga folyamatosan romlik még azok esetében is, akik rendszeresen fizetni tudják a tartozásukat. Mindennek a hátterében több, egymást sajnos hatványozottan erősítő ok áll. A kiinduló pont az, hogy a pénzintézetek éveken át bőkezűen osztogatták a hiteleket, ráadásul a pénzt felvevők az alacsonyabb kamat igézetében főként devizában adósodtak el, nem számolva az árfolyam kockázatokkal. Ennek nyomán Magyarországon a bankoknál az átlagos hitel-betét arány a nemzetközileg elfogadott 120 százalék helyett 160 százalékra emelkedett, ami önmagában hordozta annak a veszélyét, hogy egy esetleges pénzpiaci válság a hitelezés drasztikus visszafogását eredményezi.
Ez be is következett. Bár a hazai pénzintézetek nem vettek részt a válságot kirobbantó és óriási veszteségeket okozó kétes ügyletekben, a világ banki piacairól sok ezer milliárd dollárnyi pénz tűnt el, aminek hatása a kiszolgáltatottabb és eladósodottabb térségeket, köztük hazánkat fokozottan megviselte. A bankok gyors ütemben igyekeztek kitettségüket csökkenteni, egyrészt betéteket gyűjteni, másrészt pedig főként a kihelyezett hitelállományt csökkenteni. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy a lakosság és a cégek alig és csak drágábban juthattak kölcsönhöz, miközben a korábbi hitelek törlesztési feltételei jelentősen romlottak. A forint ugyanis gyengült, így a devizában fennálló tartozások számottevően nőttek. A helyzetet tovább rontotta, hogy az ingatlanok áresése miatt a jelzáloghitelek fedezetének értéke csökkent, ezért a legtöbben annak ellenére váltak rossz adóssá vagy fizetésképtelenné, hogy mindig lelkiismeretesen törlesztettek.
A hitelezés visszaesésével párhuzamban tehát a törlesztések nagysága csupán a gyengülő forint miatt is nőtt, és elkerülhetetlenné vált, hogy egy idő után az egyenleg a lakosság szempontjából negatív legyen. Ez még tavaly ősszel bekövetkezett, de a csúcspontját idén tavasszal érte el, annak ellenére, hogy a devizaalapú kölcsönök száma drasztikusan visszaesett. A körülmények természetesen nem csupán a lakosságot sújtják, sőt: a vállalatok az idei első félévben több mint 260 milliárd forinttal többet voltak kénytelenek törleszteni, mint amennyi új hitelt fel tudtak venni! Két évvel korábban az egyenleg még 300 milliárdnyi pozitívumot mutatott. Aligha kell magyarázni, hogy mindez milyen hatással van a magyar vállalkozások mozgásterére és a hazai fizetőképes kereslet, valamint a fogyasztás alakulására.
Hogy a kép teljes legyen, az elmúlt két hónapban még nekünk is sikerült rátennünk a bajokra egy-két lapáttal. A szerencsétlen nyilatkozatok, az IMF-fel és az EU-val folyó huzavona miatt a forint a térség többi valutájához képest is több százalékkal gyengült, így fordulhatott elő, hogy miközben a lakosság hitelfelvétele továbbra is elmarad a visszafizetés összegétől, a hitelállomány néhány hét alatt 600 milliárd forinttal nőtt! Törlesztünk, törlesztünk, mégis egyre többel tartozunk - és erről már nem a kegyetlen bankok tehetnek, hanem azok, akik tudatosan vagy sem, de fellépésükkel gyengítik a forintot és emelik a kamatfelárat.
A helyzeten a bankadó bevezetése csak tovább fog rontani, mert naivitás azt hinni, hogy a pénzintézetek egyszerűen lenyelik majd a nyereségük kétharmadának elvesztését. Válaszként részben visszafogják a hitelezést, részben pedig a számlavezetési költségekhez és a kamatokhoz fognak hozzányúlni. A kamatmarzs pedig már most is óriási: a hivatalos statisztikák szerint az átlagos hitelkamat hazánkban jelenleg mintegy 20 /!!!/ százalékkal magasabb az átlagos betéti kamatnál. A Fidesz a választások előtt ennek jelentős csökkentését ígérte, a bankadó pont ezzel ellentétes irányba hat, és ennek terheit természetesen nem a bankok, hanem a lakosság és a vállalkozások viselik.
forrás : 168ora.hu
Azt hihetnénk, hogy csak az illegális uzsorakölcsönöknél fordulhat elő, hogy több pénzt fizetünk vissza, mint amennyit felveszünk, mégis tovább nő a tartozás összege. Pedig az utóbbi másfél évben ez országos szinten is jellemzővé vált, bár okai teljesen másban keresendők. A napokban publikált adatok azt mutatják, hogy a lakosság eladósodottsága csupán május-júniusban 600 milliárd forinttal nőtt és összességében június végére elérte a 8600 milliárd forintot, azaz a GDP nagyjából harmadát. Történt ez annak ellenére, hogy a törlesztések nagysága meghaladta az új hitelek felvételét, a lakosság több pénzt fizetett vissza, mint amennyit kapott. Ez sajnos nem egyszeri jelenség volt: 2010 első félévében a háztartások hiteltörlesztésének összege több mint 70 milliárddal meghaladta az újonnan felvett kölcsönök összegét, miközben a teljes hitelállomány jelentősen tovább nőtt! A lakosság pénzügyi helyzetének változását jól mutatja, hogy egy évvel korábban a mérleg még 60 milliárd pluszt, két éve pedig 580 milliárd többletet mutatott.
A pénzintézetek hivatalos adatain alapuló statisztikák szerint az adósságspirálba kerülés általános veszéllyé vált és a lakosság egyre nagyobb hányadát fenyegeti. A háztartások pénzügyi mérlegének átlaga folyamatosan romlik még azok esetében is, akik rendszeresen fizetni tudják a tartozásukat. Mindennek a hátterében több, egymást sajnos hatványozottan erősítő ok áll. A kiinduló pont az, hogy a pénzintézetek éveken át bőkezűen osztogatták a hiteleket, ráadásul a pénzt felvevők az alacsonyabb kamat igézetében főként devizában adósodtak el, nem számolva az árfolyam kockázatokkal. Ennek nyomán Magyarországon a bankoknál az átlagos hitel-betét arány a nemzetközileg elfogadott 120 százalék helyett 160 százalékra emelkedett, ami önmagában hordozta annak a veszélyét, hogy egy esetleges pénzpiaci válság a hitelezés drasztikus visszafogását eredményezi.
Ez be is következett. Bár a hazai pénzintézetek nem vettek részt a válságot kirobbantó és óriási veszteségeket okozó kétes ügyletekben, a világ banki piacairól sok ezer milliárd dollárnyi pénz tűnt el, aminek hatása a kiszolgáltatottabb és eladósodottabb térségeket, köztük hazánkat fokozottan megviselte. A bankok gyors ütemben igyekeztek kitettségüket csökkenteni, egyrészt betéteket gyűjteni, másrészt pedig főként a kihelyezett hitelállományt csökkenteni. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy a lakosság és a cégek alig és csak drágábban juthattak kölcsönhöz, miközben a korábbi hitelek törlesztési feltételei jelentősen romlottak. A forint ugyanis gyengült, így a devizában fennálló tartozások számottevően nőttek. A helyzetet tovább rontotta, hogy az ingatlanok áresése miatt a jelzáloghitelek fedezetének értéke csökkent, ezért a legtöbben annak ellenére váltak rossz adóssá vagy fizetésképtelenné, hogy mindig lelkiismeretesen törlesztettek.
A hitelezés visszaesésével párhuzamban tehát a törlesztések nagysága csupán a gyengülő forint miatt is nőtt, és elkerülhetetlenné vált, hogy egy idő után az egyenleg a lakosság szempontjából negatív legyen. Ez még tavaly ősszel bekövetkezett, de a csúcspontját idén tavasszal érte el, annak ellenére, hogy a devizaalapú kölcsönök száma drasztikusan visszaesett. A körülmények természetesen nem csupán a lakosságot sújtják, sőt: a vállalatok az idei első félévben több mint 260 milliárd forinttal többet voltak kénytelenek törleszteni, mint amennyi új hitelt fel tudtak venni! Két évvel korábban az egyenleg még 300 milliárdnyi pozitívumot mutatott. Aligha kell magyarázni, hogy mindez milyen hatással van a magyar vállalkozások mozgásterére és a hazai fizetőképes kereslet, valamint a fogyasztás alakulására.
Hogy a kép teljes legyen, az elmúlt két hónapban még nekünk is sikerült rátennünk a bajokra egy-két lapáttal. A szerencsétlen nyilatkozatok, az IMF-fel és az EU-val folyó huzavona miatt a forint a térség többi valutájához képest is több százalékkal gyengült, így fordulhatott elő, hogy miközben a lakosság hitelfelvétele továbbra is elmarad a visszafizetés összegétől, a hitelállomány néhány hét alatt 600 milliárd forinttal nőtt! Törlesztünk, törlesztünk, mégis egyre többel tartozunk - és erről már nem a kegyetlen bankok tehetnek, hanem azok, akik tudatosan vagy sem, de fellépésükkel gyengítik a forintot és emelik a kamatfelárat.
A helyzeten a bankadó bevezetése csak tovább fog rontani, mert naivitás azt hinni, hogy a pénzintézetek egyszerűen lenyelik majd a nyereségük kétharmadának elvesztését. Válaszként részben visszafogják a hitelezést, részben pedig a számlavezetési költségekhez és a kamatokhoz fognak hozzányúlni. A kamatmarzs pedig már most is óriási: a hivatalos statisztikák szerint az átlagos hitelkamat hazánkban jelenleg mintegy 20 /!!!/ százalékkal magasabb az átlagos betéti kamatnál. A Fidesz a választások előtt ennek jelentős csökkentését ígérte, a bankadó pont ezzel ellentétes irányba hat, és ennek terheit természetesen nem a bankok, hanem a lakosság és a vállalkozások viselik.
forrás : 168ora.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése