A víz után
A borsodi árvíz sokmilliárdos kárt, kétszáz összedőlt házat és legalább annyi elúszott egzisztenciát hagyott maga után. Molnár Oszkár helytállt Edelényben, a legsúlyosabban érintett Felsőzsolcán viszont a polgármestert hibáztatják.
Oszsza meg másokkal is
A borsodi árvíz sokmilliárdos kárt, kétszáz összedőlt házat és legalább annyi elúszott egzisztenciát hagyott maga után. Molnár Oszkár helytállt Edelényben, a legsúlyosabban érintett Felsőzsolcán viszont a polgármestert hibáztatják.
Oszsza meg másokkal is
Az utcákat félcipős, öltönyös statikusok járják, az asszonyok gumikesztyűben és otthonkában takarítanak, egy munkás fertőtlenítőszert permetez a romokra, a mélyedésekben megmaradt tócsák tetején döglött földigiliszták százai úszkálnak - pár nappal az áradás levonulása után Felsőzsolca a hurrikán sújtotta New Orleansra emlékeztet. A rohadás savanykás szaga lebeg az egész kisváros fölött.
Sokan beinvitálják az otthonukba a budapesti látogatót, mindenki mutatja a kárt, ömlik belőlük a panasz - pedig normális körülmények között ma már vidéken is nehezen nyílnak meg az emberek az idegen előtt. Kisebb-nagyobb veszteséget mindenki elszenvedett.
Pecze Istvánné Edelényben például minden holmiját elvesztette, amit a földszinten tárolt, legjobban mégis a harminc tyúkot sajnálja. "Éjszaka kellett menekülni, csónakban, olyan gyorsan jött a víz. Éppen csak arra volt idő, hogy a csirkék ketrecét felrakjam a teraszra, de a tyúkokat már nem lehetett kiengedni, megfulladtak az ólban. Itt az utcában mindenkinek odalettek az állatai, sok helyen még a kikötött kutya is" - meséli.
Pecze Istvánné Edelényben például minden holmiját elvesztette, amit a földszinten tárolt, legjobban mégis a harminc tyúkot sajnálja. "Éjszaka kellett menekülni, csónakban, olyan gyorsan jött a víz. Éppen csak arra volt idő, hogy a csirkék ketrecét felrakjam a teraszra, de a tyúkokat már nem lehetett kiengedni, megfulladtak az ólban. Itt az utcában mindenkinek odalettek az állatai, sok helyen még a kikötött kutya is" - meséli.
Az övék szerencsére túlélte, jutott neki hely a csónakban, de most riadtan lapul a hordalékkal teli udvar egyik sarkában; látszik a tekintetén, hogy sokkot kapott. Egy másik családnál, Felsőzsolcán frissen tatarozott, takaros házból hordják ki az elázott ingóságokat. Az új vakolat alatt repedeznek a vályogfalak, félő, hogy bontani kell ezt az épületet is.
"Másfél millió forint jelzálogot vettem fel a felújításra, még egy év lett volna hátra belőle" - mondja a tulajdonos. Itt is éjszaka jött az ár, a hajópadló alól buzgott fel a víz, olyan gyorsan kellett futni, hogy még a kakaó is a tűzhelyen maradt. Az asszony szomorúan mutatja az asztalosnak tanuló fiú által készített szekrényt, a fürdőkád tetején úszó betétkönyvet: "Hogy kezdjem most újra az egészet?"
Leltár
Több mint négyezer embert kellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kitelepíteni, és kilenc településen legalább 150 ház dőlt össze (országszerte 51 településen körülbelül kétszáz). A bontásra ítélt épületek száma még nőni fog, mivel a vályog a kiszáradáskor tovább repedezik. Szinte mindenhol a régebbi vályogházak dőltek össze, de nemcsak az ócska épületek, hanem sok jól karbantartott porta is. Látni olyat, ahol a frissen felújított házból csak a régi falakra rakott betonkoszorú maradt meg a szétporlott sárhalom tetején, máshol az épnek tűnő ház oldalában tátong kerek lyuk, mintha tank törte volna át a falát.
"Másfél millió forint jelzálogot vettem fel a felújításra, még egy év lett volna hátra belőle" - mondja a tulajdonos. Itt is éjszaka jött az ár, a hajópadló alól buzgott fel a víz, olyan gyorsan kellett futni, hogy még a kakaó is a tűzhelyen maradt. Az asszony szomorúan mutatja az asztalosnak tanuló fiú által készített szekrényt, a fürdőkád tetején úszó betétkönyvet: "Hogy kezdjem most újra az egészet?"
Leltár
Több mint négyezer embert kellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kitelepíteni, és kilenc településen legalább 150 ház dőlt össze (országszerte 51 településen körülbelül kétszáz). A bontásra ítélt épületek száma még nőni fog, mivel a vályog a kiszáradáskor tovább repedezik. Szinte mindenhol a régebbi vályogházak dőltek össze, de nemcsak az ócska épületek, hanem sok jól karbantartott porta is. Látni olyat, ahol a frissen felújított házból csak a régi falakra rakott betonkoszorú maradt meg a szétporlott sárhalom tetején, máshol az épnek tűnő ház oldalában tátong kerek lyuk, mintha tank törte volna át a falát.
A legsúlyosabb csapás a Miskolc melletti Felsőzsolcát érte, itt a polgármesteri hivatal adatai szerint 123 ház van menthetetlen állapotban. Edelényben közel húsz, Szendrőn 15 ház omlott össze, öt-tíz házat vesztett Hernádnémeti, Gesztely és Ócsanálos.
Az agráriumban keletkezett kárt a Magyar Agrárkamara országos szinten 100 milliárd forintra becsüli. Súlyos károk érték az infrastruktúrát is, Szendrő központjában például a Bódva hídja helyén irdatlan lyuk tátong, egy ideiglenes fahídon közlekednek az emberek a kisváros két része között. Edelényben is megsérült az országos főút, épségben maradt viszont a Bódva szigetén álló barokk kastély, sőt az idén megkezdett rekonstrukciós programot sem vitte el a víz.
Ember a gáton
Edelényben milliárdos a kár, az elöntött utcákban az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve az utakat újjá kell építeni. "Az árvíz sújtotta borsodi térségben kormánydöntéssel újjáépítési programot kell indítani, mint annak idején a Beregben" - mondja Molnár Oszkár polgármester a Heti Válasznak. Edelény 150 millió forintot kapott eddig a központi vis maior keretből, de ez elment a védekezés költségeire. A polgármester számít a civil társadalom segítségére is.
Az önkormányzat épületében felhalmozott több teherautónyi segélycsomag mutatja, hogy tényleg sok adomány érkezett. A város most homokzsákjegy-akciót indított, ezer forintért egy homokzsák jelképes megvásárlásával bárki hozzájárulhat Edelény rekonstrukciójához. "Én ezt a várost újjá fogom építeni" - szögezi le Molnár.
A polgármester városvezetőként megerősödve került ki a katasztrófából; Molnárt szinte mindenki dicséri - végig ott volt a gáton, szervezte a védekezést, a mentést, a segélycsomagok szétosztását, fizikai teljesítőképessége határáig helytállt a bajban. Felsőzsolcán viszont a húsz éve regnáló Fehér Attila elvesztette a népszerűségét. Az általunk megkérdezett zsolcaiak a polgármestert okolták a kisváros tragédiájáért, dől belőlük a panasz - s az indulatokat látva szerencsésnek tűnik, hogy a a rendőrség bázisát éppen az önkormányzat épületében alakították ki.
A polgármester későn mérte fel a veszély súlyát, és a település védelmét nem sikerült megfelelően megszervezni. A válságos pontokra nem jutott elég homokzsák, miközben sokan tudni vélik, hogy nagy mennyiségű homokot raktak le a település szinte egyetlen olyan részére, amelyet végül nem öntött el az áradás.
Ami a közösség vezetőjétől természeti csapás idején elvárható viselkedést illeti, a jelek szerint a polgármester ezen a téren is súlyos hibát vétett. "Nem igaz, hogy eltűntem a legnehezebb napokban, végig itt voltam a polgármesteri hivatalban, három napig nem aludtam" - magyarázza Fehér, de azt elismeri, hogy homokzsákot nem pakolt, ezt olcsó népszerűség-hajhászásnak tartja.
Az agráriumban keletkezett kárt a Magyar Agrárkamara országos szinten 100 milliárd forintra becsüli. Súlyos károk érték az infrastruktúrát is, Szendrő központjában például a Bódva hídja helyén irdatlan lyuk tátong, egy ideiglenes fahídon közlekednek az emberek a kisváros két része között. Edelényben is megsérült az országos főút, épségben maradt viszont a Bódva szigetén álló barokk kastély, sőt az idén megkezdett rekonstrukciós programot sem vitte el a víz.
Ember a gáton
Edelényben milliárdos a kár, az elöntött utcákban az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve az utakat újjá kell építeni. "Az árvíz sújtotta borsodi térségben kormánydöntéssel újjáépítési programot kell indítani, mint annak idején a Beregben" - mondja Molnár Oszkár polgármester a Heti Válasznak. Edelény 150 millió forintot kapott eddig a központi vis maior keretből, de ez elment a védekezés költségeire. A polgármester számít a civil társadalom segítségére is.
Az önkormányzat épületében felhalmozott több teherautónyi segélycsomag mutatja, hogy tényleg sok adomány érkezett. A város most homokzsákjegy-akciót indított, ezer forintért egy homokzsák jelképes megvásárlásával bárki hozzájárulhat Edelény rekonstrukciójához. "Én ezt a várost újjá fogom építeni" - szögezi le Molnár.
A polgármester városvezetőként megerősödve került ki a katasztrófából; Molnárt szinte mindenki dicséri - végig ott volt a gáton, szervezte a védekezést, a mentést, a segélycsomagok szétosztását, fizikai teljesítőképessége határáig helytállt a bajban. Felsőzsolcán viszont a húsz éve regnáló Fehér Attila elvesztette a népszerűségét. Az általunk megkérdezett zsolcaiak a polgármestert okolták a kisváros tragédiájáért, dől belőlük a panasz - s az indulatokat látva szerencsésnek tűnik, hogy a a rendőrség bázisát éppen az önkormányzat épületében alakították ki.
A polgármester későn mérte fel a veszély súlyát, és a település védelmét nem sikerült megfelelően megszervezni. A válságos pontokra nem jutott elég homokzsák, miközben sokan tudni vélik, hogy nagy mennyiségű homokot raktak le a település szinte egyetlen olyan részére, amelyet végül nem öntött el az áradás.
Ami a közösség vezetőjétől természeti csapás idején elvárható viselkedést illeti, a jelek szerint a polgármester ezen a téren is súlyos hibát vétett. "Nem igaz, hogy eltűntem a legnehezebb napokban, végig itt voltam a polgármesteri hivatalban, három napig nem aludtam" - magyarázza Fehér, de azt elismeri, hogy homokzsákot nem pakolt, ezt olcsó népszerűség-hajhászásnak tartja.
A Felsőzsolcán és Edelényben készült fotók megtekintéséhez kattintson a képre!
Érthető, hogy az eredménytelen védekezés miatt csalódott, kimerült, magukat magukra hagyottnak érző felsőzsolcaiak felelőst keresnek a tragédiáért, hiszen a kisvárost súlyosabb csapás érte, mint bármelyik másik borsodi települést. Felsőzsolca 80 százalékát elöntötte a víz, szinte nincs olyan család, amelyik ne szenvedett volna kárt. Csak az önkormányzat veszteségét 1,25 milliárd forintra teszik, az összedőlt, megsérült házak százaira még becslés sem készült. "Egyszerre három oldalról, a Sajó, a Kis-Sajó és a Bódva felől érkezett az áradás. A Kis-Sajón még kiépített védelmi vonal sincs, a kertek végében folyik a víz. A kínai hadsereg se tudta volna megvédeni a települést" - véli Fehér Attila.
A mélytányér alján
A helyiek más okokról is beszélnek. A pár éve épült M30-as autópálya és a zsolcai bekötőút szinte duzzasztógátként működik a mély öblözetben fekvő kisváros előtt. Felsőzsolca fekvése olyan, mintha egy mélytányér alján helyezkedne el, ahonnan a víz nem tud lefolyni. A helyiek úgy tudják, a közeli Auchan áruház építésekor feltételül szabták egy sor vízmentesítő csatorna építését, de mindössze egy készült el.
A tragédia okait csak alapos vízügyi elemzés tárhatná fel, de a Miskolc és Felsőzsolca közti lapályos területen épült bevásárlópark építési engedélyeit is érdemes lenne újra előszedni, hiszen 2007-ben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyik határozata még aggályosnak tartotta, hogy a terület feltöltése miatt csökken a Sajó árvízi tározójának térfogata. A beépítést elutasító határozatot később visszavonták.
A 2001-es beregi árvíz utáni újjáépítéshez hasonló rekonstrukció, amely egy kisrégió arculatát megváltoztatta, ezúttal nem lehetséges. A borsodi településeken a károk többnyire pontszerűen helyezkednek el, egy-egy utcában csak néhány régebbi ház dőlt össze.
Az egyedüli kivétel Felsőzsolca, ahol viszont szükség lenne az M30 menti építkezések után kialakult, megváltozott vízrajzi viszonyok elemzésére: modellezni kell a három folyó lehetséges viselkedését, és új gátrendszert kell építeni, hogy ne ismétlődhessen meg a katasztrófa.
forrás : hetivalasz.hu
A mélytányér alján
A helyiek más okokról is beszélnek. A pár éve épült M30-as autópálya és a zsolcai bekötőút szinte duzzasztógátként működik a mély öblözetben fekvő kisváros előtt. Felsőzsolca fekvése olyan, mintha egy mélytányér alján helyezkedne el, ahonnan a víz nem tud lefolyni. A helyiek úgy tudják, a közeli Auchan áruház építésekor feltételül szabták egy sor vízmentesítő csatorna építését, de mindössze egy készült el.
A tragédia okait csak alapos vízügyi elemzés tárhatná fel, de a Miskolc és Felsőzsolca közti lapályos területen épült bevásárlópark építési engedélyeit is érdemes lenne újra előszedni, hiszen 2007-ben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyik határozata még aggályosnak tartotta, hogy a terület feltöltése miatt csökken a Sajó árvízi tározójának térfogata. A beépítést elutasító határozatot később visszavonták.
A 2001-es beregi árvíz utáni újjáépítéshez hasonló rekonstrukció, amely egy kisrégió arculatát megváltoztatta, ezúttal nem lehetséges. A borsodi településeken a károk többnyire pontszerűen helyezkednek el, egy-egy utcában csak néhány régebbi ház dőlt össze.
Az egyedüli kivétel Felsőzsolca, ahol viszont szükség lenne az M30 menti építkezések után kialakult, megváltozott vízrajzi viszonyok elemzésére: modellezni kell a három folyó lehetséges viselkedését, és új gátrendszert kell építeni, hogy ne ismétlődhessen meg a katasztrófa.
forrás : hetivalasz.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése