( Szakács Gábor: Pogány imák című lemezéhez)
Ma hajnalban idejöttem
a Forráshoz,a Kőhöz, a Fához
Ma hajnalban idejöttem
Damásekhez és Tiamáthoz
Őseim, akik királyként,
uralkodtok sok fényes csillagon
Hozzátok szólok, mikor e Földet
keserű szívvel elhagyom
Árulás készül, véres alku
galád támadás ellenem
Sárkányos zászlóm sárba tapossa
Júdás pénzért az idegen
Marduk népe megvette
gyenge szánalmas rokonomat
Hozzád fordulok igazságért
Ősanyám, szép, bölcs Tiamat
És hozzád Damásek,
csillagok királya
fényes tavaszok Istene
Kinek e gyenge fattyú alatt
átkozott lett a neve
Ki tudja hány év Csaba ösvényén
amíg elérlek titeket
Őrizzétek addig a Földet
őrizzétek a népemet
Őseim, régi égi királyok
még ma utánatok megyek
De itt marad egy szerelmes asszony
és három árva kisgyerek
Kiket kapzsiság és irigység
a váraimból majd kiver
És dőzsölve, dorbézolva
párnámon bérgyilkos hever
Rejtőzz el gyermek, rejtőzz el asszony
amerre farkas, medve jár
Erdeimben, ahol szarvasnyomból
iszik a gyönge kismadár
Tiszta forrásban hiába mossa
véres kezét az áruló
Véremnek habját örökre hordja
hullámain a négy folyó
Veszprém, Győr, Székesfehérvár
Gyulafehérvár segítsetek!
Ácsoljátok össze, rakjátok össze,
erős keresztté a testemet!
(2004)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése