2010. május 18., kedd

14.000 ÉVES, SZÉKELY BETŰKKEL ÍRT LELET ETIÓPIÁBAN?

Varga Csaba írása, Várkonyi Zsolt fórumán küldte körbe

14.000 ÉVES, SZÉKELY BETŰKKEL ÍRT LELET ETIÓPIÁBAN?
A kérdés elbizonytalanító, első tálalása megszólalásra kényszerít.

Híre kerekedett egy olyan, 14 ezer éves leletnek (http://barikad.hu/node/53102), melyen a felirat székely betűkkel íródott. Ez kétségtelen, hiszen tisztán látható. Olyannyira, hogy épp ez az oka annak, hogy a hozzá mellékelt értékelés névtelen írója ekként óvja az olvasót: „Nem árt azonban a kritikus figyelem, mind tartalmilag, mind technikailag”, s pontokba szedve 4 lépésben igyekszik lecsillapítani a fellobbanó magyar kedélyeket. Most minek higgyünk? A szemünknek, avagy a kritikus szemmel írt „kijózanító” szövegnek?

Először is kérdem az olvasót:
1.) Ha az arab ábécé betűivel írt feliratot lát, nem esküszik-e meg, hogy azok az arab ábécé betűi? Mert nem létezhet egy másik, ugyanilyen jelformákból álló ábécé.
2.) Ha a cirill ábécé betűivel írt feliratot lát, nem esküszik-e meg, hogy azok a cirill ábécé betűi? Mert nem létezhet egy másik, ugyanilyen jelformákból álló ábécé.
3.) Ha az egyiptomi hieroglif jelkészlet jeleivel írt feliratot lát, nem esküszik-e meg, hogy azok a hieroglif jelkészlet jelei? Mert nem létezhet egy másik, ugyanilyen jelformákból álló jelsor.
4.) Ha az ógörög ábécé betűivel írt feliratot lát, nem esküszik-e meg, hogy azok az ógörög ábécé betűi? Mert nem létezhet egy másik, ugyanilyen jelformákból álló ábécé.
... és így tovább...
5.) A fentiekhez hasonlóan, ha a székely ábécé betűivel írt feliratot lát, nem esküszik-e meg, hogy azok a székely ábécé betűi? Mert nem létezhet egy másik, ugyanilyen jelformákból álló ábécé.
Minden jelsor sajátos rendszer, mely nem alakulhat ki kétszer. Ennek valószínűsége 0. A helyzet tehát világos.

S aztán jön valaki (nevét eltitkolva), aki azt mondja, hogy a székely jelekkel írt felirat (s csakis a székely betűkkel írt feliratokkal van mindig „baj”) nem székely jelekkel íródott, hanem egy olyan másik ábécével, melynek jelei teljesen ugyanolyanok, mint a székely ábécéé. Világos, hogy itt hülyítésről van szó. Karinthy ekként viccelt az ilyen ostoba logikán: Shakespeare műveit nem Shakespeare írta, hanem egy olyan más valaki, akinek szintén Shakespeare volt a neve.
Ha látszik, hogy székely jelekből áll a felirat, akkor miért nem rúgjuk fenéken azt, aki azt mondja, hogy nem az, hanem elbizonytalanodunk. Holott írásjel sorok esetében a látvány és csakis az a bizonyosság. Ha két jelsor azonosnak látszik, akkor biztosan azonos. Ez ennyire egyszerű.
Csak megjegyzem még: az egyiptomi démotikus jelsor, az ugariti ékírásos(!) jelsor is a székellyel azonos. (Ez utóbbiak egyszerűen belenyomkodták az agyagba egy ékkel a székely betűket.) Továbbá az ógörög, latin, etruszk, héber, föníciai stb. ábécé is a székelyből ered, ebből alakultak, csak különböző mértékben rövidítvén, mert beszédhangokban bizony szűkölködtek a magyarhoz képest. (Lásd a JEL JEL JEL című könyvemet, mely megjelent már németül is és angolul is.)

Hogy nem székely jelsor jelei azok a betűk, amiket látunk a szóban forgó filmen? De hiszen látható, hogy azok. Hát akkor nem szélhámos-e az, aki azt akarja elhitetni, hogy nem az?
Hogy a mai írt történelem ellent mond a fentieknek? Hát bizony, az így igaz.
Írott történelem és valóság ritkán van fedésben. Máté Imre: „Az iskolákban nem feltétlenül az igazságot tanítják, hanem azt, amit el akarnak hitetni”.

MEGJEGYZÉS:
Használjuk az eszünket is! Figyeljük meg a segítőkész, „kijózanító” magyarázat névtelenségbe burkolózó írójának logikáját is, így téve próbára, hogy jóban, vagy rosszban sántikál-e? Szellemi minőségét kiderítendő hűen kövessük le logikai lépéseit, s hogy függetlenítsük megunkat attól, amit tanítanak nekünk, a székely betűs felirat helyett vegyünk egy tyúkot, s tegyük fel, hogy a róla készült film bejárta a sajtót. A cserét megtehetjük, mert ha a tiszta logikát figyeljük csak, mindegy, hogy egy felirat, vagy egy tyúk a téma. Ekkor így fest a jószándékú, ám névtelen író 4 „kijózanító” pontja:

1.      A bemutatott tyúk helye F. K. gazda portája, azonban itt az a tévedés, hogy nem a tyúkólban van, hanem az ól mellett.
2.      Ez a tyúk nem ismeretlen, a szomszéd két hónappal ezelőtt is látta.
3.      A tyúk úgynevezett kendermagos tyúk. Ez közismert fajta, bár a bemutatott tyúk káricáló hangjának néhány részlete kicsit eltér az egyéb tyúkokétól.
4.      A falu kocsmájában ivó törzsvendégek a vizsgálat alatt egy szót sem szóltak egymás között a tyúkról, sem annak kendermagos voltáról, sem általában a szárnyasok világáról. Továbbá a tyúk közeli képének bemutatása alatt nincs hang a filmen.

Kérdem az olvasótól: nem elképesztően ostoba-e az érvelés? Hiszen vajh, bizonyítja-e ez a 4 pont, hogy ez a tyúk nem az a tyúk, mint amit látunk a képen? Vagyis logikai szélhámosságról van szó. S ha a tyúkkal kapcsolatban az, akkor a 14.000 éves székely feliratra vonatkozóan is teljes bizonyossággal az.

A névtelen szerzőnek ez az egyetlen mondata azonban útat mutat a jövőbe: „remélem, megtanuljuk lassan megkülönbözteti az ocsútol a búzát”.

Varga Csaba
írástörténész


Szakács Gábor írása a kérdésekre
Tisztelt címzettek!
Mivel sorozatosan kapom a körleveleket - többször vélemény nyilvánítást is kérve -, az alábbi választ adom a 14 000 évesnek feltüntetett etióp rovásírásos leleteket bemutató filmmel kapcsolatban:
- nem tudunk semmit a feltárás körülményeiről (márpedig arról részletes leírás kell jobb helyeken)
- nem tudunk semmit erről az orosz tudósról (mi a szakterülete, ismeri-e az írásfajtákat, pl. a mi rovásírásunkat)
- nem tudjuk, hogyan történt a 14 000 év kormeghatározása
- melyik volt az állítólag 14 000 évvel ezelőtt uralkodó kultúra ezen a területen
- a romokat nem most ásták ki a föld alól, ezért az etióp szakhatóságok már bizonyára foglalkoztak vele, de erről sincs semmi a filmben
- nem tudjuk, hogy ki tette be a film jobb felső sarkába a rovásbetűk magyarázatát, mert ez nem lehetett az eredeti filmben (ugyanis szerepel benne az AS jel, ami  csak igen kevés rovásemlékünkön szerepel) 
- mivel 14 000 éves leletekről beszélnek és nem csupán a mi rovásbetűink szerepelnek benne, ezért nem lehet a mienk, de nem is lehet 14 000 éves (A világ jelenleg ismert legrégibb írása a rovásírás, mindenki más abból merített, következésképp ez a lelet csak fiatalabb lehet annál. A második legrégibb írás a sumérek ékírása, de annak legrégibb emlékei is "csupán" 3000-3200 évesek)
Következtetés:
Sikerült megint felületes tálalással a magyarok érdeklődését a tanulás helyett egy orosz szöveggel tévútra vinni.
Javaslom, hogy az érdeklődők olvassák el Friedrich Klára "Írástörténeti áttekintő magyar szemmel" című szakkönyvét, bogarásszák át benne a különböző írásfajtákat és annak alapján állapítsák meg, hogy milyen írás lehet a romokon! Mert hogy néhány betűazonosságot kivéve nem a miénk, az biztos!
Ehhez mellékelem a bizonyított rovásemlékek alapján használt
  

Magyar Adorján ábécéje






Forrai Sándor ábécéje 
A magyar rovásírás elsajátítása című tankönyvéből (1996)
aki néhány hosszú magánhangzóval egészítette ki a hagyományos rovásírás ábécét az 1970-es években. 
És persze érdeklődéssel várom a magyarázatot a fent felsorolt kérdéseimre.  
Kérem, hogy a tárgyban hozzám forduló személyek ezt a tájékoztatást is ugyanúgy tegyék közzé, mint magát a hírt! 
Ezzel a kérdéssel a jövőben már nem foglalkozom, mindenkinek ezt küldöm tovább.             
  Köszönettel:
                    Szakács Gábor

1 megjegyzés: