Nyírő József ébresztése: HAZAI FÖLDBE KERÜL VÉGLEG A SZÉKELY ÍRÓ?

Nyírő József ébresztése 
HAZAI FÖLDBE KERÜL VÉGLEG A SZÉKELY ÍRÓ? 

Dr. Medvigy Endre irodalomkutató 
Rendhagyó irodalmi estje 
az Aranytíz Kultúrházban 
a Székelykör Klubban 
2012. május 16-án, szerdán 

Muszáj írnom a tegnapi eseményről, mert a mai aktuálpolitikai helyzetben a tegnap elhangzottakról MINDEN IGAZ MAGYARNAK TUDNIA KELL! 
Félreértéseket tisztázó, izgalmas bevezetéssel nyitotta meg a szép Székelyköri rendezvényt Dr. Medvigy Endre irodalomkutató. 

Nyirő József a híresztelésekkel szemben NEM lépett vissza a katolikus rendbe, nem lett újra pap! 1953. október 16-án - a híresztelésekkel szemben nem kolostorban - egy madridi ispotályban, élete utolsó napján a kezét fogta hűséges felesége, Bedő Ilona, akivel 1919-ben kötöttek házasságot miután kilépett a rendből, letett a papi hivatásáról! Utolsó irodalmi értékű jegyzetében is nagyrészt imádott feleségével foglalkozik, hogy mi lesz vele, ha ő már nem lesz, hiszen Ilona csak magyarul tud?! Ez volt az utolsó gondolata amellett, hogy a magyar emigráció sorsa is kínozta utolsó perceiben. 

Téves az irodalmi lexikonokban, hogy 1889. július 18-án születetett, július 28-án született Székelyzsomborban! Több évszázadra visszamenő ősi székely lőfő (nemes) család leszármazottaként látta meg a csíki székely eget, és jegyezte el magát a sírig és azon túl a székely emberek örömével és kínjaival, bajaival egy életre! Édesapja, Nyírő Mihály igazgató tanító, aki fia 10 éves korában elhal. Édesanyja egyedül marad három gyermekével, és legnagyobb gyermekét mély vallásossága miatt, és mert ettől családja felemelkedését várja, papnak szánja! Nyírő József a Székelyudvarhelyi katolikus gimnázium kiváló tanulója, majd Gyulafehérvárra, és Bécsbe megy papneveldébe, és végül Bécsben szentelik fel pappá. Nem különösebben vonzza a papi hivatás, de tiszteli Édesanyja akaratát, és látva családjuk elképesztő szegénységét, nem lát más utat ő sem kiemelkedésükre egy emberibb életre! Erős férfitermészete visszatartja a cölibátustól, és a mindenekfölötti természetimádása, a székely föld szinte panteizmusig fokozódó szeretete egy életen át elkíséri! Feleségével az első háború pusztításának közepette, amikor a székelység menekülni kényszerül Erdély román megszállása miatt szülőföldjükről, egyik átszellemült, prófétai erejű miséje alkalmával ismerkedik meg rendkívül romantikus körülmények között, de még három évet várniuk kell az egybekelésig. Ahogy említettem, szerelmük-házasságuk halálig tartott. Érdekesség, hogy házasságkötése után visszatér első székhelyére, Kidére, ahol segíti a katolikus plébánost, hiszen ő minden hívét ismeri! Maga malmot vesz, és kétkezi munkával tartja fenn családját, és ír. Szereti őt egykori gyülekezete, és ő dolgozik, hogy a "mindennapi kenyeret" megtermelje szeretett népének, növekvő kis családjának.! Boldog! 

Első miséjét Édesanyja szülőfalujában Csíkménaságban tartja, nagy sikerrel. Iskolája egyik legtehetségesebb reménysége! Magát szegény kis faluba, Kidére kéri, nem zsíros városi parókiára, mellyel különösen elnyeri feljebbvalói rokonszenvét! Vágyik haza! Már iskolai évei alatt felfedezi magában az írás képességét, és prédikációi elbűvölik hallgatóságukat! Novellákat ír, és beküldi 1920 után pl. a Keleti Újság, a Zord Szó pályázataira, és MINDENÜTT ELNYERI AZ ELSŐ DÍJAT! A Kopjafák történetei a halálba menőknek állít emléket. Műveiben jelen van egyszerre az ősvallás, az atavisztikus szemlélet és a modern 20. századi író egyénisége, pl. a Kopjafák egyik hőse családja szegénysége miatt, és mivel már nem tud dolgozni, csak "kenyérpusztító" lenne öregségére, annak rendje-módja szerint elbúcsúzik családjától, és bevonul - saját döntésére! - meghalni a "büdös barlangba"! - Jó 20 évvel később Sántha Ferenc Sokan voltunk c. művében is megismétlődik ez a történet. Majd 1956-ban egy japán író, Hicsiró tollából is hasonló témájú mű születik. 

Első regénye, a Jézusfaragó ember 1924-ben jelenik meg a Minerva kiadó gondozásában. A következő évben részt vesz az erdélyi Szépmíves Céh alapításában. Regénye akár laza novellafüzérnek is tekinthető, hiszen abban az időben írásból nehezen lehetett megélni, és a külön megálló novellákat egyenként is el lehetett adni. 1942-ben jelenik meg az Emberek a havason című regénye. Szívhez szóló és egyben horrorisztikus, ahogy a székely ember teljesíti felesége utolsó kívánságát! Feleségét a kis falujuk orvosa nem tudja meggyógyítani, javasolja, hogy menjenek el Kolozsvárra, ahol egy neves doktor talán tud segíteni. A szegény pár eladja tehénkéjét, és felmegy Kolozsvárra, ahol az orvos "leszúrja" a szegény székely embert, miért hozta fel haldokló feleségét a városba, hiszen ő sem tud segíteni, legfeljebb egy élénkítő injekciót tud adni, hogy legalább elbúcsúzzanak egymástól! Az asszony utolsó kívánsága, hogy kis falujukban nyugodhasson! Igen ám, de a tehénke eladásából származó pénz a gazdag orvos zsebébe vándorolt, a halottszállítást nem tudja megfizetni, mit tegyen? Győzött a székely furfang: vett két jegyet az ember, és halott feleségét maga mellé ültette a vonaton, és így vitte haza, hogy eltemesse! A fülkében hasonló szegény emberek utaztak, akik megértették őt! 

A Havasok könyve is hozza az atavisztikus elemeket: pl. jövővizsgálat napfordulókor a 9 fokú létrán felhágva a nyírfa törzsén. A Farkasok könyvében két farkas vív meg egymással, egy igazi farkas és egy farkas ember. Rab Péter jószága, egy üszőborjú eltűnt egy éjjel, és farkasok is jártak a környéken. Kis vagyonkája eltűnése feletti elkeseredésében bosszúra szánja magát Péter, és keresi a farkast, akit tettesnek vélt! Útközben az erdőben farkasfészket lel, és széttapossa! Majd vakon vág neki az erdőnek, ahol találkozik Üdő Márton látóemberrel, aki átadja neki elkóborolt üszőborjúját! Nagyon elszégyelli magát Rab Péter, és a látóember azt mondja, hogy meg kell vívjon a farkassal, hogy igazság legyen, de mindenféle fegyver nélkül, a farkassal egyenlő eszközökkel! A viadal megtörténik, és a farkasember és a vadon farkasa is meghal, a számla kiegyenlítődik! A természet igazsága helyreállt! 

1928-ban a Zsibói bölény című történelmi regényével jelentkezik! Ez egy vonulat része! Erdély román megszállása után az iskolákban a fiatal nemzedéknek NEM TANÍTANAK MAGYAR TÖRTÉNELMET, EZ A MAGYAR ÍRÓKRA HÁRUL, AKIK ELKEZDENEK TÖRTÉNELMI REGÉNYEKET ÍRNI, PL. MAKAI SÁNDOR A SÁRGA VIHAR C. REGÉNYE, Kós Károly Varjúnemzedék, stb. Könyve középpontjában II. József és Wesselényi Miklós áll. Az egyik legszebb jelenete, amikor II. József halálos ágyán,amikor visszavonja élete során hozott rendeleteit, a Szent Koronát visszaadja Magyarországnak, amit Bécsbe vitetett korábban! 
1939-ben megírja a Mádéfalvi veszedelem c. regényét, amely a jól ismert székelyirtással, a Siculicidiummal foglalkozik, amikor Mária Terézia parancsára tábornokai egy egész falut kiirtanak, fegyvertelen, ALVÓ emberekre támadva, mivel a székelyek nem voltak hajlandóak a Császárnő parancsait maradéktalanul végrehajtani! 
1932-ben megírja az Uz Bence című regényét, melynek főhőse a furfangos székely ember, aki a jég hátán is megél! 
Politikai nézeteit tekintve a transzilvanizmustól indult és eljutott az egyetemleges magyarság gondolatáig - a Kárpát medencei magyarság egy és oszthatatlan! Az Erdélyi Helikon írótagja volt. 1942-1944-ig a Magyar Országgyűlés tagja volt az Erdélyi Párt színeiben! Horthy Miklós hívott meg 50 prominens erdélyi képviselőt az Alsőházba, és 10 személyiséget a Felsőházba! Nyírő József nagyon szépen méltatta cikkében a Kormányzó urat a II. Bécsi döntés után és Teleki Pál Miniszterelnök urat a Magyar Erő című lapban! Gyönyörű nekrológot írt a Keleti fronton hősi halált halt Horthy István Kormányzóhelyettes úrról! 
1942-ben a Velencei biennálé filmszemléjén fődíjat nyert az Emberek a havason c. film, melyet Szócs Istvánnal készített. 
1944-ben írja meg a Néma Küzdelem c. regényét, mely a könyvhét legnagyobb sikere lesz. Témája a kiegyezés utáni mezőségi helyzet, amikor 150 román bank FELVÁSÁROLJA ERDÉLYT A PÓPASÁG SEGÍTSÉGÉVEL! 
1945-ben márciusban részt vesz a Soproni Parlament munkájában, majd onnan Bajorországba utazik feleségével és az emigráns magyarokkal együtt. Az emigráns magyar kormányBAN kineveziK őt kulturális miniszterré, de a nyugati hatalmak nem veszik őket komolyan, és így lemond tisztségéről 1949-ben! 
Megírja az emigrációban az Íme az emberek c. regényt, mely a menekülttábor lakóinak hontalanság érzését mutatja be! 
Zöld csillag című regényében Látó ember szerepel, Kele János, akit valóságos emberről formált. Horthy Miklós csendőrsége foglalkoztatta, mivel ő a gyilkosok búvóhelyét képes volt megmondani, pl. a kés felmutatása után, illetve szökött fiatal emberek hollétét is "meglátta", helyesen, és akkor velük volt az emigrációban, sokat beszélgettek, érdekelte az írót Kele János különös képessége! Ebben a regényben szerelem szövődik Tarján Éva és Szeli Pál között, de Kele János a fiú szemében meglátja a halál zöld csillagát, és próbálja lebeszélni a lányt arról, hogy beleszeressen! Mégis a jó győz, és nem lesz halál a vége, hanem a fiatalok egymásra találnak ,és boldogok lesznek! 
Színműveket is írt: A Jézusfaragó embert, amelyet 1937-ben mutattak be a Nemzeti Színházban. Drámái: A Megfeszített, filmdráma! 
A Próféta, melyet Keresztelő Szent Jánosról írt, s amelyet az Evangéliumi Színház színre vitt kb. 10-15 évvel ezelőtt Budapesten, nagy sikerrel! 
Horthy Miklós kormányzó úr Korvin koszorúval jutalmazta írói munkásságát! 

Apagyiné Gáspár Jolán 

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

írás Nyírő Józsefhez 

"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..." - mondta Ön egykor, sok-sok évtizede. Ha megengedi Kegyelmed, én kiegészíteném eme igazságát: Nem csak székellyé, de igaz magyarrá is csak Isten tehet. 
Ezzel szemben persze sokan vallják magukat magyarnak manapság is, ám ez a "magyarnak vallás" sokaknál erőst hibádzik. Mert a politika belepiszkít a legnemesebb emberi érzésekbe, a hitbe, a magyarságtudatba, és mindenbe, ami érték, és ami az emberi faj, a magyarság, székelység, a kereszténység féltett kincse. 

Ilyen kincsnek számít kegyelmed is mindazoknak, akik magyarok. Mert "magyar az, akinek fáj Trianon" - mondta Illyés Gyula. Aki átérzi a magyarok, a székelyek fájdalmát, amelyet az elnyomás, az idegen hatalom, a megszálló harácsolók szánnak osztályrészül mindazoknak, akik hűek maradtak a szülőföldhöz... 

Szülőföld ... vajon hányan érzik ma e szó csodálatos terhét, súlyát és felelősségét, édességét és megnyugtató voltát? Nem sokan Nyírő uram, nem sokan. Mert e fogalomba, annak gyönyörűségébe is belepiszkított a politika, az ilyen-olyan eszme és pártelkötelezettség. S még valami: az a kommunista diktatúra, amelyet Kegyelmed nem ért meg itt, de hallhatott róla 1953-ig. 

A népet elbutította a proli ideológia, a gyűlölködés, az értékek szisztematikus rombolása, az elnemzetietlenítés sötét korszaka. Ezért hőbörög Kegyelmed porhüvelyének szülőföldjén való eltemetése ellen a sok, magát magyarnak - mi több! - magyartanárnak nevező oktalan egyed. Én szerencsés vagyok e kérdést illetően, mert sokat emlegetett magyartanárom, Kegyelmed kollégája, Benedek Elek unokája abban a kommunista esztelenségben is volt olyan bátor, és nyolcadik osztályban beszélt Uz Bencéről, s az ő "keresztapjáról"... és olvastuk a Szépmíves kiadásában azokat a részleteket is Kegyelmed könyvéből az órán, amely részleteket magam is elolvastattam fiaimmal. 

Nos, most itt állunk s pezseg a köz, mert van, aki Kegyelmedtől sajnálja a szülőföld édes súlyát, mások foggal-körömmel harcolnak azért, hogy Udvarhely temetője legyen Kegyelmed végső otthona. Mert e kérdésbe is belepiszkított a politika. Szégyenteljes tiltakozások, lángoló szózatok pro és kontra. És látom magam előtt, hogy kegyelmed ott ül a Mennyei kávéház teraszán, s együtt mosolyog ezeken a földi ostobákon Wass Alberttel, Benedek Elekkel, Tamási Áronnal és sokakkal, akiktől távol állna e vita és e politikai elmebaj. Kegyelmedék ott fenn talán csudálkoznak is mindezen, mert az Önök korában bizony nem voltak efféle félbolond, nemzetellenes és aljas viták. Ha voltak, voltak olyanok is, akik leállították az eszementeket... 

Politika. Igen, ez az, amely miatt és által háborúzik ma magyar a magyarral. Politika, amelynek áldozata sok értékes ember, ami miatt Kegyelmed csodálatos írásait sem olvashatta és ismerhette meg több generáció. Mondják, Ön nyilas érzelmű volt. Kit érdekel... Ön írt. Ön egy olyan korban lett kényszerből politikus, amely kor bármelyik oldalát nézzük is, ártott, mert az emberség és az emberiesség háttérbe szorult. Háború volt, s egy megcsonkított, sárba taposott ország érdekeiért az ördöggel is érdemes volt szövetkezni. Ön megtette... 

De csak így magunk között kérdem Kegyelmedet, Nyírő uram: mennyivel jobbak azok a gazemberek, akik az ország értékeit önszántukból és jobbára saját boldogulásuk érdekében eladták, a "nagy szövetség" parlamentjében Magyarország ellen acsarkodnak, s "moslékzabálónak" titulálják a nemzetet..., és használati utasítást írnak "hogy bánj a magyaroddal"... címmel. 

Milyen magyarok és milyen írók, milyen eszmét szolgáló senkik azok, akik ma Kegyelmed végső nyugalma ellen hadakozva ártanak a magyarságnak, hazudozásaikkal köpködik a nemzetet, az országot, s Erdélyt? Bolondéria ez az egész Nagyuram! Az Ön nyilassága és ennek a söpredéknek a hazaárulása között olyan a különbség, hogy azt meghatározni sem lehet. Ég és Föld... 

Ha ott van épp a mennyei kávéházban Márton Áron, Boros Fortunát vagy Teleki Pál gróf, akiről máig hazudják, hogy öngyilkos lett, beszéljék meg Kegyelmetek milyenné lett Magyarország, s milyenné lett Székelyudvarhely polgármestere. S ha tudnak odafentről, hát segítsenek nekünk, mert Kegyelmeddel együtt lassan-lassan az egész nemzetet kitiltják a Kárpátok gyűrűjéből, s lesznek olyan "magyarok", akik ennek örvendezni fognak, mert hát a magyar "fasiszta, antiszemita, nacionalista és gyűlölködő" és még a sírhantja is zavarja a szabadosság és a beteges hajlamok elvbarátait. 

Tény persze, hogy a nem kommunista és liberális söpredéken kívül van egy másik söpredékünk is e csonkává vált hazában... s ez a söpredék is az Ön nevével harcol amolyan igazi gyűlölködő és nyilas hangvételben, zsidózva, de éppen olyan keresztényellenesen, mint az előbbi kettő. Ők azok, akik Önt, Horthy Miklóst, Zadravecz Istvánt vagy Márton püspököt is lejáratják, hiszen írásaikban és beszédeikben a saját pallérozatlan és primitív stílusban emlegetik Kegyelmeteket, s nyitott kapukat döngetve, mint a részeg prolik ordítozzák, skandálják azokat a jelszavakat, amelyek már a maguk idejében is szalonképtelenek voltak. 

Ezek nem látják, nem akarják látni, hogy ők a haza és a nemzet legnagyobb ellenségei, mert nincs diplomáciai felkészültségük, s erre igényük sincsen. Nekik a gyűlölet és az erre épített politikai előmenetel számít. Ők a legjobb partnerei a kommunista és liberális hazaárulóknak. 

A normális ember viszont nem pártoskodik, nem ideologizál, mert a normális magyar, keresztény embernek egyetlen ideológiája van: a Máriának felajánlott ország és az abban élők békessége, egymás iránti szeretete. A normális keresztény magyar ember nem keresi a múltban gyökerező és régen semmivé vált ellentéteket, nem acsarkodik, hanem az érték múltbéli mezsgyéjén igyekszik új és új értéket teremteni a nemzet és a haza javára. 

Művész, író, költő ne legyen politikus! Mert a politika - mint ma Kegyelmeddel kapcsolatban is - ok lehet a hazugok, a hazaárulók és a megszálló ideiglenes főhatalom kezében. (Mindaddig ideiglenes, amíg van, akinek fáj Trianon!) 

Megszálló főhatalom... igen, Nyírő nagyuram, még mindig ott vannak, s egyre jobban hígítják a még megmaradt székelységet, s felvásárolják a gyenge, magyarnak alkalmatlan árnyékszékelyeket is, akik aztán, mint a féreg rágják a múltat, a jelent és a jövőt. Ma Bukarest is hisztériázik, mert az Ön hamvainak szülőföldbe helyezése számukra politikai rendezvény. Ezt sugallták oda a magyarországi árulók, s Udvarhely gyalázatos szellemiségű és nemzetét rugdosó, kollaboráns polgármestere. 

Kegyelmed nyilas volt és antiszemita - hazudják immár ott is, miközben Isten tudja hány műhelyükben faragják állami megrendelésre Julius Maniu új szobrait. Ők tudják, mi nem foglalkozunk velük, mert lelkünkben nem vesszük tudomásul az 1920-as döntést. Erdélybe hazajárunk mai is, és hazajárnak majd unokáink is. Azonban jó érzés, hogy félnek Kegyelmedtől. Egy halott géniusztól, akinek szelleme éppen úgy él Erdélyben és az egész Kárpát-medencei magyar hazában, mint amennyire bizonyos, hogy Ön odafentről mosolyog ezeken a balga és erkölcsileg minősíthetetlen emberi korcsokon. 

Kegyelmed mosolyog, mert mindent leírt, minden megmondott előre. Ön tudja, hogy csak egy kávét kell kérnie a ma csillogó mennyei kávéházban, s mire Tamásival való vitája közben kiissza, addigra Magyarország és a magyar nemzet ismét bokrétává lesz Isten kalapján. Mert amit 1945 óta kapunk a Fennvalótól, az bíz'a jogos büntetés, de a büntetés egyszer lejár. S azt, hogy lejár már érzik az Ön ellen balgán acsarkodók, érzi az ideiglenes bukaresti főhatalom, s megérzi a kollaboráns, tanulatlan hűbéres is, az udvarhelyi polgármester, aki legelőször érzi majd meg, mi jár a nemzetárulónak. 

Most egy időre búcsúzom kegyelmedtől, s kérem, hogy toborozzon odafönn, s adjon jelet Kegyelmed, ha megvan az égi sereg, amely nekünk idele' erőt és tisztánlátást küld. S ha Kegyelmed rávenné a fentieket, hogy imádkozzanak is e megmaradt, és ezer oldalról szorongatott, megalázott nemzetért..., hát bíz' az sem ártana... 

Stoffán György 

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Nem viheti a Boldogasszony Zarándokvonat Nyírő hamvait - VIDEÓ 

A román vasúti igazgatóság bukaresti központja arról tájékoztatta Nyírő József újratemetésének szervezőit, hogy nem kapták meg a belügyminiszteri engedélyt arra, hogy az író hamvait a Boldogasszony Zarándokvonat szállíthassa Székelyudvarhelyre. A vonaton való szállítás mellett azonban a közúton való szállítást eddig nem tiltja semmi. 

Fráter Olivér, a temetés szervezője elmondta, hogy az újratemetés azon kegyeleti rendezvényei, amelyek a román államvasutak részvételéhez kötöttek, elmaradnak, de maga a zarándokvonat és résztvevőkkel együtt változatlanul elindulhat csütörtökön. 

Fráter szerint a vonattal való szállítás körüli bizonytalanság megszűnt, kiderült, hogy a "tűrt és tiltott kategóriák közül az utóbbiba" tartozik. Fráter szerint a földi maradványok szállításához külön konzuli engedély kell, ami még nincs meg, de ennek birtokában a vasútitól eltérő más lehetőségek is megnyílnának, például a kocsival való szállítás. 

Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője elmondta, hogy változatlanul várják a román kormányzattól a "szokásos diplomáciai csatornákon történő tájékoztatást", hogy a földi maradványokat miként lehet beutaztatni Romániába. Ugyanakkor elindultak a román államvasutakkal az egyeztetések is annak reményében, hogy mégis sikerül megoldást találni. 

A bonyodalmak ellenére Lukács kijelentette, hogy a temetés programja változatlan lesz. A temetést a katolikus egyház tulajdonában levő magánterületen rendezik, így ismeretei szerint nincs olyan román törvény, ami tiltaná annak megtartását. 

Lukács szerint külön kellene értékelni Nyírő politikai és irodalmi tevékenységét, annak ellenére, hogy ő az életútjában és pályájában se talál kifogásolni valót. "Nem értjük azt a magyar és román sajtópolémiát, amely az elmúlt napokban az ő politikai tevékenysége kapcsán felmerült" - vélekedett. 

Lukács sajnálja, hogy politikai ügy lett a temetésből, amit ők elsősorban kegyeleti rendezvényként kezelnek, és kiemelte, hogy nem is akarna politikai ügyben nyilatkozni, de elmondta, hogy másfél év folyamatos egyeztetés alatt a román hatóságok eddig egyszer se jelezték kifogásukat. 

Lukács elmondta, hogy amióta a temetés előkészületei folynak két kormány is megbukott Romániában, és, hogy a legújabb kormány hivatalba lépése óta "figyelhető meg 180 fokos fordulat" a román álláspontban. Nem sokkal korábban még megjegyezte, hogy bár nem tud tiltó jogszabályokról "nem szeretne fantáziálásba bocsátkozni, hogy mire képesek" a román hatóságok. 

MTI/hirado.hu - Erdély.ma 

*** www.nemzetihirhalo.hu ************