2010. október 1-én, Kína nemzeti ünnepe alkalmából általa adott fogadáson Gao Jian asszony, Kína rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, ünnepi beszédében rokon népeknek nevezte a kínaiakat és a magyarokat. Sajtószolgálatunk már több ízben adott hírt arról, hogy Kínában sokan vallják a kínaiak és a magyarok rokonságát. Ez a tudat vélhetően több forrásból táplálkozik. A magyarságtudományi füzetek kiadás előtt álló következő száma – MTF-16: Dr. Nagy Sándor – A magyar nép kialakulásának története. A sumir kapcsolat – érdekes adalékkal szolgál e tekintetben. Dr. Nagy Sándor megosztja olvasóival annak a második világháború végén francia idegenlégióba került leventének a tudósítását, aki Indokinában állomásozva értesült a vietnámi őserdőben élő, magyarul beszélő törzsekről. Az itt közzétett részlet végén olvasható dél-kínai szavaknak egy jegyzéke, amelyek mind kiejtésük, mind jelentésük szerint teljesen azonosak a magyar szavakkal.
Részlet a megjelenés előtt álló MTF-16-ból:
"Indokina keleti részén vagyok, Turán nevű tartományban, a történelem szerint innen indultak el az ősmagyarok nyugatra. Beszéltem egy idősebb magyar fiúval, aki már négy éve, hogy itt van. Ö mondta nekem, hogy az őserdőben még most is vannak néhol olyan törzsek, amelyeknek tagjai úgy beszélnek, mint mi."
A következő kínai szavak úgy kiejtés, mint jelentés szerint teljesen azonosak magyar szavakkal. Pld. én-én, ég-ég, fi-fi, gaz-gaz, hang-hang, hit-hit, hiu-hiu, hó-hó, (hónap), hon-hon, hős-hős, ír-ír, is-is, íz-íz, hamu-homu, kincs-kincse, kő-kő, ló-ló, kupa-kupa, kút-kút, mag-mag, mos-mos, nap-nap, oszt-oszt, pad-pad, pej-pej, pír-pír, sík-sík, szén-szén, szép-szjep, szív-szív, szög-szeg, tő-tó, tor-tor, tű-tű, vív-ví, víz-víz, zsír-sjer, stb.
Ezekből bármely magyar megállapíthatja a teljes megegyezést.
(Szöveg: Dr. Nagy Sándor – A magyar nép kialakulásának története. A sumir kapcsolat –MTF-16)
(Térkép: Wikipédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése