2011. szeptember 24., szombat

VÉGVONAGLÁS - Mahmúd Abbász-nak

VÉGVONAGLÁS

Mahmúd Abbász-nak


firkászok idéznek
kamerák kerregnek
hírhéjják közt ott köröz
Gáza minden igaz halottja
és egyre súgnak a világnak
szinte könyörögve
a szabadságért
a békéért

firkászok hazudnak
kamerát elraknak
dobható kő után nyúl
kamatszennyes hódító
és vonyítva ordít
vétót vonaglik
igazak ellen
a bosszú népe

felállva tapsol a világ
kősuhogáskor megírják
zarándoklatra az útlevelet
negyven évre a pusztába
nem marad lángoszlop
csak utánuk a rablott javak

mert bizony mondom néktek
így lesznek elsőkből utolsók


Ferencváros, 2011. szeptember 24.

Lengyel Károly

***

HIRTELEN SZENTEK


Hol vagy Jahve?
Hol vagy Mohamed?
S te hol vagy Krisztus?

Jöhetnek tanítók végtelen sorban,
Egy se formálta emberré az embert.

Szenvedés kelyhe vár a Világra!

Ártatlanok vérét issza a föld,
álmatlanok lelke dübörög.
Mészárosok bombát szórnak
ünnepre a gázai gázoltaknak.

Jól látod! Szakad a rím,
nincs más szó, csak a kín!
És vér, és vér, vér, vér
Pusztában kiáltott jajokért.

S bárki mi végre öldököl,
hisz véle szemben csak az ököl?
De robbanni küldi fiai százait
Önként - hódítót pokolba hív.

Sötétség fia! Tedd hát dolgod!
Önnön országod is lebontod.
Nem lesz hely hová érkezned,
fájó szétszóratásod te kezdted.

Hol vagy bosszúálló Jahve?
Merre futsz előlük Mohamed?
Krisztus éppen csak megszületett!
Mondana csöpp szája jó híreket,

de ma sincs, aki adna szállást,
Betlehemben nincsen ma áldás.
Betlehemben ma csak temetnek,
siratnak százakat, meg ezreket.

Uram! Ha látod a vér tengerét,
feszíts meg bűnünkért elébb!
Mert volna az számos, csak nézd,
mivé satnyultunk, mióta elűztél!

Kövek alá bújnának bűntelenek
Ott is kóser mód’ vágják a kisdedet
Óh, jaj, újkori hirtelen szentek!
Ne sirassatok itt maradt minket!

Ezektől nem kaptok kegyelmet.
Talpra vérből! Dobjatok újra követ!

Mind egy szálig kővel temessétek,
hol nyomtalanul elenyésznek!
Szóljanak majd sípok, dobok,
Sosem húnyó mécsest hozzatok!


Budapest, 2008. december 28.

Lengyel Károly

***

KICSINY PALESZTINA!


Mivé váltunk, mi mind a föld körül,
megannyi bávatag, vagy üvöltő?
Issza a sok homok egyre a vért,
rút zsoldosok felett köröz a vég.
Siklik az ínyén vére a gojnak,
s nincs ki a tűzből szabadítson.
Támadók testét járja röpke szilánk,
nem marad út futni a sziklán
jajszavak erdeje szélbe süvít.
Úgy bolyong szerte vert sereg.
Tűzhelye, élte meg ne maradjon!
háza nyomát sóval jövőnek bevetik.
De nem lesz az jobb akkor sem,
pokoljáró fajzat visszaköszön
ártatlanokra feni ott is a kardot,
mígnem poraiból elébük jelenik.
Újra futna majd, dobva a fegyvert,
hódító önfélszétől nem menekül,
és kősáskák hada ér el fejeket.
Tébolyuknak még az sem elég!
Oltárukon bölcseik intő ujját
röhögve tövig metszették.
Átjárja lelkeiket kőnéma sikoly,
mikor Palesztina táncra perdül!


Budapest, 2008. december 30.

Lengyel Károly




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése