http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3826791
| A szlovákokról őszintén a történelmi dokumentumok, saját bevallásuk, régészeti kutatások és a statisztikai adatok birtokában Kik a tótok ? Ez nem pejoratív értelmű szó, ezer évig így nevezték magukat, ezer évig nem voltak soviniszták, békességben és boldogan éltek a magyarok mellett Magyar Királyság oltalma alatt, mely megvédte őket a történelem viharaitól ( török,tatár ),csak a pánszlávizmus fertőzött meg 1-2 értelmiségit a IX. században, mely a tótokat illetően ez ekkor lényegében veszélytelen volt. A népet nem érintette meg, sokkal erősebb volt a katolikus valláshoz és a Magyar Királysághoz való kötődése, hűsége, hálája, mint a pánszláv eszme vak követése, nem akartak a bizonytalan cári Oroszország nyomorúságában osztozni vagy az orosz-szerb (rác) ortodoxiához tartozni. A Szabadságharc jobbágyfelszabadítása sokkal többet jelentett a tót embereknek, mint a cári Oroszországgal való egyesülés. Mint ahogyan a fentiekből kliderült Hlinka 1919-ben,1925-ben is kijelentette,hogy a magyarokkal egy hazában kíván élni, Stefánikot a csehek azért ölték meg, mert szintén elenezte a cseh-szlovák államközösséget, 1933-ban ,1918-ban a Szlovák Nemzeti Tanács is kinyilvánította,hogy a magyarokkal egy államban kíván élni saját területen, 1933-ban a Szlovák Nemzeti Tanács beadványban kérte z ENSZ-től az csehektől való elszakádást. Voltak természetesen csehszlovák párti hívek is pl.Hodza Milán ,de csak az I.világháború után.Ő természetesen osztotta az őscsehszlovák állam és nemzet évezreddel előtti létezésének teóriáját. A XX.században Benes elérte célját, soviniszta magyargyűlölő népet nevelt a szlovákokból. Kezdetben évszázadokon át szórványokban éltek, magukat 1000 évig tótoknak nevezték, szláv eredetük sem teljesen biztos, egyesek szerint csak a szláv szomszédság miatt vették át a nyelvet, egyesek feltételezik, hogy talán Macedóniából származnak, de az avar népáramlatokkal keveredve érkeztek a Kárpát-medencébe így nehéz kihámozni az avarok mellől a maroknyi tót népet és az elnevezés a magyarok bejövetelekor a mai Felvidékre vonatkoztatva még ismeretlen volt. Tömeges tót honfoglalásról nincs semmilyen történelmi, régészeti adat. Egyébként a honfoglaló magyarok többnyire szinte lakatlan vagy igen gyéren lakott pusztaságot találtak ezen a vidéken, a két évtizedes múlttal dicsekvő "Morva Birodalom" lakói voltak szlávok, de ez a teljes Felvidékre nem is terjedt ki, csak kb. a nyugati résznek 1/3-áig helyezkedett el és nem nevezhető birodalomnak az a kis terület, ahol éltek .kb. a mai Morvaország némileg nagyobb területének felel meg és brit források szerint, az Encyclopedia Britannica így ír a Morva Fejedelemség ellenállásáról és a magyarok bevonulásáról: " a magyarok első lovasrohamára olyan maradéktalanul roppant össze,hogy nyoma sem maradt". Tehát az összesen 20 évig létező fejedelemség ellenállása igen szerény lehetett és peremterületet érintett. Sajnos a tótok eredetéről nincsenek olyan egyértelmű bizonyítékok,mint a magyarok vonulásáról, mert Árpád seregeivel még Ciril és fia Metód is találkozott és beszélt vezetőikkel Kijev alatt, ezt ők maguk a hittérítők írják le - a "magyarok vonuló seregéről ' beszélnek, sőt a Kazár-magyar szövetségről is egyértelmű írásos adatok vannak, ugyanúgy a szkíta-magyar múltról is, sőt a sumer-magyar múltról is vannak különböző feltételezések. A sumer nyelv szerkezetileg igen hasonlít a magyarra, sőt mai mai magyar szavakhoz hasonló szavak, szótövek is vannak benne, a magyar ősvallásban is vannak sumer elemek. A sumerok 5000 évvel ezelőtt éltek, de nem állíthatjuk azt egyértelműen,hogy a magyarok ősei voltak. A tot kifejezést ( nem a szlovákot-mert azt ők találták ki maguknak kb 100 évvel ezelőtt) az egyiptomi nyelvben lehet megtalálni - az egyiptomiaknál "toth" volt a tudás istene, de ez nem jelenti azt,hogy a tótok lettek volna az egyiptomi tudás istenei és semmi adat nincs arról, hogy egy nagy tömbben valami nagy tót nemzet vándorolt volna Európa felé vagy élt volna Egyiptomban, semmilyen krónika ezt nem jegyezte fel, sőt arról sincs adat,hogy Egyiptomban lettek volna tót emberek, csak a tudás istenét hívták valószínűleg véletlen egybeesés folytán toth-nak az egyiptomiak. A "tot nemzetségről " egyesek azt mondják Nagy Sándor macedóniai tartózkodása alatti időszakból maradt fenn nyom,amikor itt Nagy Sándor "szövetséget köt a "tot" nemzetség vezérével. De most álljon meg a menet! Hol is volt a történelmi Tótország? A középkorban Tótországnak a mai Horvátország Dalmácia nélküli területét hívták.Tehát a valódi tótok azok a mai horvátok. Az, hogy Felvidéken miért nevezték magukat tótoknak, rejtély, talán onnan keveredtek ide vagy a horvátokkal való hasonlóságuk,rokonságuk miatt hívták őket így nem tudjuk. Tehát az sem biztos ,hogy ezek ugyanazok a tótok akik a Kárpát -medencébe kerültek, mert a Kárpát-medencébe történő beszivárgásukat, hogy honnan és hogyan történhetett esetleg a keleti fehér horvátok utódai lennének is csak feltételezés, ennek nincs egyértelmű nyoma , az avar népmozgással hozzák összefüggésbe. A nagy Avar Birodalom alattvalói, szolganépei voltak az ott diaszpórában élő szláv törzsek. Az Avar Birodalom belső háborúk miatt szétesett, akik túlélték azok túlélték és szórványban ottmaradtak és frank vagy bolgár alattvalók lettek. Olyan kompakt egy seregben a Kárpát -medencébe bevonuló, hét vezzérrrel bíró népről nincs sehol sem említés, mint amilyen a magyaroknál volt. Legalószínűbbnek azt tünik, hogy a tótok esetleg több hullámban Macedóniából (a későbbi Tótországból) szivároghattak be a Kárpát-medencébe az avarokkal vegyülve, egy kevert néppé alakulva, de olyan elmélet is van ,hogy az Álmos-Árpád-i néphez csatlakozva is jöhettek be tótok Árpáddal együtt a Kárpát-medencébe illetve a szétszórtan diaszpórában élö szláv törzsek utódai lehtnek, akik az avarok alattvalói voltak. A nem szláv feltételezés abból indult ki,hogy a gepidák nevezték magukat "touth"-oknak, akik beolvadtak a szlávokba.Talán a szlávokba beolvadt gepidák lennének a tótok elödei? Nincs rá bizonyíték. A mai szlovák történészek a románhoz hasonló "kontinuitási" elméletet vallanak, csak itt a morva-szlovák kontinuitást hangoztatják, de amint olvasható az idézetekben ez is nehezen bizonyítható. Maradjunk abban, hogy valamikor, valahahogyan mellénk keveredtek a tótok és évszázadokon át békességben éltünk egymás mellett. A tótok kb. 100 éve hívják magukat szlovákoknak, 3 különböző szláv nyelven beszélő népcsoport egyesítésével létrehozták - inkább önkényesen kiválasztva kikiáltották maguknak a hivatalos "szlovák" nyelvet ( a Felső-Magyarország középső területén élők tótok nyelvéből,azért önkényesen, mert annyira különbözött a 3 nyelv,hogy vitatkoztak vajon a morva beütésű legyen-e a szlovák nyelv -ennek híve volt Ján Kolár- vagy valamelyik a más beütésü szláv nyelv ).A három nyelv annyira különbözött és különbözik ma is egymástól mint mondjuk a lengyel , a cseh és az ukrán. A magukat tótoknak nevező maroknyi nép egyes régiókban élő tagjai sem a középkorban, de az újkor kezdetén és a XX.században sem , sőt az öreg emberek talán még ma sem értik meg egymás nyelvét - a keleti tótok nem értették-értik meg egymást a nyugati tótokkal, mert a keletiek közelebbb álltak a Kijevi Fejedelemségből átvett szláv nyelvekhez, sőt etnikai szempontból úgy származásilag is, mert erősen valószínűsíthető ,hogy ez a nép nem ugyanazon nemzetség fiaiból származik,mint a Felső Magyarország nyugati részén, a morvákkal határos területen élő tót nép, vagy a lengyelekkel határos középen élő tótság. Sok történész arra következtet, hogy átvett nyelvről van szó,utalok a gepidákra. A tótok egymástól elszigetelten, szórványban élő maroknyi szláv eredetű nép lehetett , ezért különbözik ennyire a három nyelvük: az egyik a morvára a másik a lengyel-ukránra hasonlít, a harmadikban vannak a legsajátságosabb, legelszigeteltebben kialakult nyelvi elemek- ebből lett ma a hivatalos szlovák nyelv, talán igazuk volt, ha legkevésbé akartak hasonlítani más szláv népek nyelvéhez. Tehát a mai szlovák nemzet egy mesterségesen létrehozott nemzet, de ez nem szégyen, hisz így nagyobb számuk többet nyomott a latban, amikor létrehozták azt XIX. század második felében , így egységesítették az ebben a régióban élő kis számú három, talán szláv eredetű népet. Az ő honfoglalásukról azért nincs igazán adat,mert sajnos el kell ismerniük számuk is igen jelentéktelen volt és nem éltek egy tömbben, nem volt egy kiforrott nemzetség. Tehát ki kell mondanunk a tótoknak történelemformáló erejük nem volt, de ez sem szégyen, hiszen az a csoda, hogy 1000 év alatt megmaradtak és túlélték a történelem viharait ,mondjuk ki őszintén a Magyar Királyság majd a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia oltalma alatt. Valójában a tótok, ez a maroknyi nép a mások, főleg a magyarok oltalma alatt élt Felső Magyarország legészakibb részén. Lehetőségük volt arra, hogy szaporodjanak és elárasszák Felső Magyaroszágot, hogy kitolják a nyelvhatárt dél felé, lehetőségük volt a tótoknak arra, hogy nemzetté formálódjanak, a már említett szlovák nemzetté. Mindez védőkar és a szabad mozgás lehetősége nélkül nem lett volna lehetséges. Ha lett volna ezeréves elnyomás a tótoknak írmagja sem maradt volna mára. Azt leszögezhetjük, hogy egy igen jelentéktelen számú és a világtörténelmi folyamatokat nem befolyásoló kis népről van szó, aki szeretne igen nagynak látszani a múltban és a jövőben. A jövővel kapcsolatban semmi baj nincs, tiszteletreméltó törekvés és természetes jelenség, hogy egy nép szeretne meghatározó erő lenni, de a múltat illetően, ennek meghamisításával és a XX. századi gonoszságok elhallgatásával sokkal többet árt magának és másoknak is, mintha őszintén új és törekvő nemzetként tüntetné fel magát és ezeréves elnyomás-elmélet gyártása helyett megköszönné a magyaroknak a létezését. A középkorban hűbérúr és hűbéres viszony volt a mérvadó, nem az, hogy ki milyen nyelven beszél, mindenki a királynak adózott, ugyanúgy a magyar paraszt mint a tót paraszt,nem volt különbség. Ennek fejében a király megvédte alattvalóit az idegen betolakodók elől. Ennyi. A Benes által emlegetett a X. század előtt létező őscsehszlovák állam és nemzet teóriája egy mítosz, a képzelet szüleménye és politikai célokat szolgált: megvalósítani egy új, cseh vezetésű államot rablópolitikával, hazudozásokkal - ez volt Csehszlovákia ,ami létre is jöhetett a XX.században kétszer is, de kétszer meg is szűnt. Joggal, nem voltak gyökerei. Sohasem élt 1920 előtt egy közös államban a cseh és szlovák (tót) nép, a Habsburg Birodalom részeként a Cseh Királyság különálló saját kancelláriával rendelkező állam volt, a tótok a Magyar Korona égisze alatt élték életüket.Egy rövid ideig létezett önálló Cseh Királyság is. A honfoglalás előtti időszakban,amire Benes hivatkozik,meg pláne nem volt ilyen, hisz akkor még a morvákon kívül a mai Felvidéken az árpádkorban sokféle népról van szó, de tót népet itt nem említenek a krónikák, elszórtan található szláv eredetű népekről van szó, de többnyire kietlen gyéren lakott területre érkezek elődeink, erre számos történelmi-régészeti adat van. A XX.században a most már mondjuk úgy a szlovákokat rákényszerítették a torszülött állam létrehozásával egy sok-kisebbségű Cseh fenhatóságú államban való életre, ahol nem volt nemzeti többség sem ( csehek aránya csak 48% volt).Kifejlesztették a sovinizmust, a magyargyűlöletet, az 1000 éves elnyomás elméletét, és a bosszú szükségességét hangoztatták. Egyébként az átvett nyelv sem szégyen, mert a hatalmas Bolgár Birodalom bolgárjai sem voltak szlávok,csak mostanra a szláv tengerben nyelvük azzá vált, de a nép eredete nem szláv.Összefoglalóan elmondhatjuk,hogy a magyarság Kárpát-medencébe történö érkezésekor- eltekintve az északnyugati hegyvidék egy részétöl, ahol a nyugati szlávok- a morvák éltek - és nem szlovákok, noha ma kikérik maguknak hogy ök nem morvák, mégis ma a szlovákság eredetét illetöen a morva-szlovák kontinuitási elméletetre hivalkoznak pedig még az sem biztos,hogy a szlávok utódai lennének a mai szlovákok, hisz sem a közép, sem pedig a keleti területeken morvák nem éltek -,tehát az ideérkezö magyaság összefüggö,nagyobb területeket benépesítö népekkel nem találkozott, csupán elvétve kisebb népi szórványokkal. Theotmár salzburgi érsek 900-ban arról tudósított, hogy "Pannónia teljesen kihalt és elhagyatott" volt. A nevetséges a dologban,hogy a történelemkönyvekben ebben az idöszakban nem szlávokról beszélnek ,hanem szlovákokról. Hol voltak nmég ekkor a szlovákok, hogy ezt követöen még ezer évig nem létezett szlovák nem zet az biztos, Felvidéken három különbözö nyelven beszélö tótok voltak,de nem szlovákok,föleg nem a honfoglalás idején és a középkorban. Az ördög ügyvédjei által kellett a történelem-hamisítás a XX.században jogtalanul megszerzett javakra: A XX.században a nemzeti öntudat ébredésével elkezdődött a történelemgyártás és hamisítás ( mert a kecskepásztorságra és tutajkészítésre nem lehet hivatkozni), az ezeréves elnyomás elméletének létrehozása, hasonlóan Benes őscsehszlovák államához, kialakult a megnyomorított, "1000 éven át elnyomott", szerencsétlen, élni nem tudó,önsajnáló,minden rosszat a magyarokban látó nemzetszemlélet. Ez egy maroknyi, néhány tízezres lélekszámú nem egységes nép volt, mely Felső Magyarország nyugati, keleti és középső részén éldegélt ezer éven át a magyarok védőszárnya alatt bologan és mi lett belőle? Cáfolat az ezeréves elnyomásra: Egy bécsi történész-professzor kutatásai kimutatták, hogy a szlovák a legerősebb és legagresszívebb asszimiláló hatású nép Közép-Európában, melynek népszaporulata a biológiai természetes szaporulatot az évszázadok során gyakran felülmúlta és teljes egységes egy tömbben élő német illetve magyar régiókat volt képes eltüntetni 1-2 évszázad leforgása alatt. Ez csupán egy tény, egy kutatás eredménye. Gondoljunk bele, ez a kutatás a középkorra vonatkozik, amikor még nem voltak olyan ellentétek a népek között, mint a XX.században. Ez a felmérés a német-magyar kitelepítések előtt történt.Nincs mit csodálkozni tehát azon,hogy az etnikai arányok jelenleg ilyenek,amilyenek,hiszen egy tudatos kitelepítő politika nélkül is erős a tót nép assszimiláló ereje. Szepesség erre jó példa: hiteles adatok vannak arra vonatkozólag,hogy IV.Béla idejében a Szepességben egy tömbben élő magyarság élt, és a tatárjárás elég jelentős pusztítást végzett közöttük is. Ezt követően második honalapítónk IV:Béla javaslatára telepítették be ide a szászokat,melyeknek évszázadokon át saját önkormányzatuk,közigazgatásuk,autonómiájuk volt. A Szent László imádat is, melynek nyomai mind a mai napig az egész Szepesség és Bódva -völgye területén is fellelhető bizonyítéka a magyar múltnak,sőt annak is,hogy a magyarság nagy része Szepességben a Torna vonzáskörében élő magyarok északi irányú vándorlásából eredt.A Bódva völgyére is a Szent László imádat a jellemző ( hivatkozás:Magyar Zoltán: Torna megyei népmondák, Kuczka Péter :Pannon Enciklopédia ). Szepesség- maga a szó is magyar eredetű a "szépség", "szépesség" szóból ered,mely nyilvánvalóan a vidék szépségére utal. Magyarul a középkorban és az újkor kezdetén is magyarok és németek- szászok lakták. Később szivárogtak be ide a hegyi tótok, akiket feltehetően a vonzott a fejlettebb kultúra, kisiparosok, kereskedők jelenléte,de ez egy teljesen természetes jelenség, rendben is van,csak az az érdekes ebben, hogy néhány évszázad alatt asszimilálták az itt élő szászokat és magyarokat. Ha megnézzük mondjuk az 1910-es népszámláláskor készített etnikai térképet, azt látjuk,hogy Túróc,Trencsén,Liptó,Sáros,Nyitra megyében a városokat magyarok lakták, a tótok többnyire kisebb településeken éltek. A felvidéki földrajzi nevek 90%-a magyar eredetű, 1920 után a települések olyan neveket kaptak,amelyekre szlovák asszociáció ugrik be- többnyire pánszlávisták neveiből képezve- Stúrovo, Hurbanovo,Safárikovo,Kolárikovo,Kolárovo stb. Ezeknek a magyar településeknek soha semi közük nem volt ezeknek az emberekhez, ezek a róluk elnevezett helyeken általában soha életükben nem jártak. Ez csak azért van, hogyha rénéz egy idegen egy így meghamisított Szlovákia térképre, az lássa,hogy ezek a települések mind a "nagyok" múltjáról tanúskodnak. A Habsburgok a 18.század végén 13 szepesi városban bevezették a német közigazgatást- tekintettel a nagyszámú német lakosságra-melyet a lakosság tiltakozása miatt 1845-ben magyar nyelvűre változtattak ( ekkor még nem létezett az Osztrák -Magyar Monarchia közigazgatása, nem lehet azt mondani, hogy ezért változtatták magyarra mert a Magyar Királyság része volt, hanem részben azért ,mert a magyarok lakták zömében ,részben azért ,mert - a sok és nagy "elnyomáselmélet" cáfolataként - a Habsburgok is megengedték a nem német ajkú lakosság anyanyelvének használatát !) .Szepeségben félezer éve még tótok egyáltalán nem is éltek ( mint feljebb már említettem a tatárjárás utáni időszak, IV.Béla korabeli leírásaiből is egyértelmű, hogy ott egy tömbben magyarok éltek, szlávokról nem esik szó), de számarányuk 1910-re már elérte az 56%-ot. az említett bécsi történész-professzor szerint "150 év óta a szlovák nyelvhatár a németek és a magyarok elszlávosodása folytán kelet és dél felé fokozatosan terjed.A települések nyelvi összetétele mindenütt a szlovákok javára változott meg,mert Közép-Európában a szlovákoknak van a legerősebb és legerőszakosabb asszimiláló ereje. A szlovákok által hirdetett erőszakos magyarosítás korszakában tehát a vizsgált községek 64%-a vált magyarból és németből szlovákká Magyarországon 500 év alatt." A maradék 85 év alatt meg teljesen 100%-ban elszlávosodott. Éz is a "trianon szindróma" jelenségének része. Tehát a XX.században 85 év alatt erősebb azt lehet mondani kb. 5x erősebb volt a szlovákok asszimilációs ereje mint az elmúlt 500 évben. Itt semmiféle magyarosításról nem beszélhetünk, a statisztikai adatok magukért beszélnek. Nézzük mi volt Torna megyében és hol voltak a nyelvhatárok ? A török hódoltság idején és után is a lakosság helyben maradt vagy a pusztításokat követően visszatért otthonába.Idézet a Torna megyei népmondák című könyvből( Természeti tájak és nyelvhatárok Felföldön,A Kárpát-medence történeti földrajza-Paládi Kovács Attila,Nyíregyháza, 1996): Most a 19.századról van szó: "...Torna népe ugyanis mind kelet, mind pedig nyugat felől ugyanazon etnikum tagjaival- az abaúji illetve gömöri magyarsággal-volt határos,észak felől pedig a szinte áthatolhatatlan 1000-1100 méter magas hegyek zárták el a szomszédos Szepességtől, ahová egyetlen kereskedelmi útvonal a Bódva völgyén át vezetett, s ott pedig (Jászótól északnyugatra) nem a magyar-tót, hanem magyar-német nyelvhatár húzódott-Mecenzéf, Stósz és Dél-Szepes német lakosságával ... A Torna megyei németek lélekszáma a XIX.század második felében ritkán haladta meg a kettőszázat, s ezek többsége is a székváros hivatalosságai és azok családja közül került ki,tehát lényegében idegenek voltak.Tornán kívül egyedül Falucskán voltak még többen: e németek viszont a táj egyik őshonos etnikumának tekinthető mecenzéfi mánta kirajzás maradékai voltak...valószínűnek látszik, hogy e Miglinc környéki hegyvidék a késő középkor, kora újkor folyamán zömében német-lakta vidék volt. A tornai magyarság is velük érintkezett legintenzívebben, valamint Északkelet-Felföld különféle eredetű német etnikai tömbjeivel: Mecenzéf,Stósz és Szomolnok mántáival , a dobsinai bulénerekkel, a szepesi Gölnic-völgy gründlernek nevezett,bányaműveléssel foglalkozó németjeivel,nem utolsó sorban pedig a lengyel piacra irányuló borkereskedelemben betöltött szerepük révén a szepességi szász városok cipszereivel". Tótokról nincs szó! Ha nyelvhatárról beszélhetünk akkor tót-német nylevhatárról lehet szó, amelyet a tótok kitoltak dél-felé és így lett belőle tót-magyar nyelvhatár. Tehát itt ezer éves magyar elnyomásról beszélni elég buta dolog. Ha a magyarság nem tartotta volna magát Szent István idegen-szeretetéhez már rég nem lennének tótok, hisz ezer év alatt a rómaiak nyelve is már csak holt nyelv lett, sőt a nép is eltűnt a birodalommal együtt, az olaszok nem a rómaiak leszármazottai- ilyen szempontból nézve a maroknyi tót nép nyugodtan eltűnhettett volna a történelemből észrevétlenül, ha nincsenek a Magyar Királyság oltalma alatt. Megjegyezendö,hogy a németeket IV.Béla királyunk,második honalapítónk telepítette Szepességbe a tatárjárás után. "A szlovák városnevek és az ország neve is csak 1920 óta létezik, maga a szlovák elnevezés 200 éves sincs,a jelenleg Szlovákiában élő államalkotó nép magukát 1000 éven át "tot"-nak nevezte, miközben 80 éve telehintik a világsajtót azzal, hogy a magyarok mint barbár hódítók ezer évig elnyomták a szlovák népet, de Szlovákia a magyar uralom alatt is Európa kultúrközpontja lett.Már a XV. században volt egyeteme Bratislavában és a XVII.században Trnaván ( Nagyszombatban),miközben tudjuk, hogy Mátyás királyunk alapította 1467-ben a Pozsonyi Egyetemet,majd Pázmány Péter hercegprímás a nagyszombatit. Azt is tudjuk,hogy a Magyar Királyság pénzén, magyarok alapították 1782-ben a világ első műszaki felsőoktatású intézményét is a Selmecbányai Bányászati Akadémiát ( itt is főleg szászok,németek és magyarok éltek tótok ekkortájt nem voltak még bányászok- legeltették nyájaikat a hegyoldalakban és vágták a fát az építkezésekhez ),miként 1912-ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet is. Azt sem szégyellik világgákürtölni, hogy a szebbnél szebb magyar várak és kastélyok a magyar főuraktól elkobzott kincsek,múzeumi tárgyak sokasága a szlovák kultúra bizonyítékai.ha a magyarok valóban olyan kegyetlenül nyomták el a tótokat, hogyan tudtak ilyen mesés kincseket létrehozni és megőrizni? A történelemhamisításra a hivatalos szlovák körök egyszerű bár nem tisztességes, de hatékony módszert alkalmaznak "többezer éves valós történelmüket" így magyarázzák: aki valaha a mostani országuk területén járt, azt szlováknak tekintik. Ilyen alapon büszkén hirdetik,hogy "Marcus Aurelius római császár és hadvezér csaknem kétezer évvel ezelőtt megalkotta a szlovák és a világbirodalom egyik legrégibb sztoikus művét, az Elmélkedéseket".Az igaz,hogy a bölcs császár a Garam partján foglalta írásba gondolatait ,amikor az ott birtokló quádok ellen viselt háborút.Az is igaz viszont ,hogy őket germán népnek tartja ( és nem szlávnak ) a tudomány.az eszmefuttatás ugyan görögül íródott,de hát ez is érthető,met még akkor nem volt elfogadott diszkriminatív nyelvtörvény. Addig amíg a császár és ellenfelei reszlovakizációjára is sor kerülne és a császárné Aureliusová néven vonulna be a legújabbkori szlovák történelembe , a tréfát félretéve fogadjuk meg Marcus Aurelius intelmét :" Soha, még az embertelen emberekkel szemben se érezz úgy,mint ahogyan ezek éreznek embertársaikkal szemben". Ezt a quádokra mondta. A XX.században meghasonlott a szlovákság a barátságos népből egy agresszív soviniszta nép lett az ölükbe pottyant hatalom mámorában. A XX.században az egész ott élő magyarság fölszámolását tervezték.Megfosztották őket anyanyelvük szabad használatától és egy szál ingben kergettek ki százezreket az országból Magyarországra és deportáltak kényszermunkára jogfosztottan Csehországba , kb. 800 ezret ú.n. "reszlovakizációra " kényszerítettek. A tisztességtelenül megszerzett ősi magyar földhöz történelmi jogot is formáltak. Szégyenkezés nélkül mondanak szlováknak több tízezer színmagyar, ősmgyar családi- és helységnevet, földrajzi nevet.Így lett a dúsgazdag magyar főúri Csák családból "szlovák " Cak,Wesselényiből Franyó, Kossuthból Kosuty.Pedig tudjuk ,hogy az agg kormányzó maga tette közzé a család IV.Béla királytól kapott nemeslevelét,melynek címerében kos van."Ezzel igazolom elődöm ősszittya származását"- írta az Egyetértés című lap 1892.évi 276.számában. Többnyelvű kiadványaikban , vaskoskos kötetekben is a szlovákok a Zichy kastély kincseivel, a Lónyai,Apponyi, Majláth és Szapáry grófok,Eszterházi hercegek,Andrássy grófok elrabolt javaival, mint sajátjukkal dicsekednek az egész világon.többezer színmagyar főúri család birtokai voltak Felvidéken a gazdagság és jólét forrásai. Ilyenek például a Balassa,Mednyánszky,Révay, Bánffy,Lórántffy,Madách, Ocskay,Reviczky,Rákóczi,Baross,Bebek család stb." (Dr.Ádám Sándor nyomán) Ezt találjuk az Encyclopedia Slovenska című hivatalos kiadványban is. A tótok még 1861-ben fogalmaztak meg olyan kizárólagos tót igényeket a közigazgatásban, iskolákban,mely a magyar nyelvet teljesen kizárja e területen. Az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos nyomtatványai többnyelvűek voltak, az adott nyelvterületen adott nyelven töltötték ki ezeket. Talán a fenti történelemhamisítás váltotta ki ezt tömör népi megfogalmazást, közmondást: "Adj a tótnak szállást,majd kiver a házadból. " Hangsúlyozom évszázadokon kereszül békességben éltünk egymás mellett,de a XX.század elhozta az egész emberiség számára a világháborúkat, a globális békétlenséget. Az önálló Szlovákia alig egy évtizede létezik, volt a XX.században egy első, náci csatlós Tiso - féle ,néhány évig létező kifejezetten fasiszta állam is, annak minden embertelenségével és bűnével együtt. Ez a nép elnevezésétől függetlenül is annak az idegeneket befogadó, vendégszerető, Szent István királyunk intelmeire hallgató magyarságnak köszönheti létezését és fennmaradását, amely ezer éven át védte őket a keleti barbár népáramlatoktól, tatárok, majd törökök hódításdaitól.ezeknek ellenállni a tótok egyedül nem tudtak volna. A magyarság végvárakban élete árán védelmezte őket és sohasem próbálta beolvasztani. Létezésükért, életükért és jólétükért cserébe soha nem képzelt hálátlansággal fizettek. A szlovák propaganda gyakorlatilag 80 éve csöpög a sovinizmustól, hálátlanságtól,magyargyűlölettől.Pozsonyról mely 300 évig volt Magyarország fővárosa, amely belvárosának minden épülete a magyar múltat, a magyar történelmet tanúsítja Trianonban azt mondták - Benes : " évszázados szlovák város",noha ekkor kb. 80 ezer lakosából mindössze 14,8% volt szlovák.Érdekes módon a szlovákok 1000 éven át nem panaszkodtak nekünk az elnyomásról,hirtelen az I.világháborút követően jöttek elő ezekkel a rágalmakkal ( nyilván a Benesi propaganda hatására).Az 1,7 millió szlovák kapott maga mellé egy országba 1,09 millió magyart meg soviniszta magyargyűlölő szeméket mellé. Érdekes túllihegett téma a származás és az ú.n. Nagymorva Birodalom. Ez utóbbival csak az a baj, hogy nem volt nagy, nem volt szlovák és nem volt birodalom sem. Egy árnyékország volt, a n agy Frank Birodalom vazallusa és szinte semmi köze nincs a mai szlovákokhoz. Nemzetközi történész-kongresszuson nem tutak szakembereik választ adni arra, hogy hogyan hivatkozhatnak ők a Nagymorva Birodalomra,az a mai Felvidék nyugati harmadát is magába foglaló,mindössze 20 évig létező árnyékország az Encyclopedia Britannica szerint ( tehát függetelen nem magyar forrásból!!!) " a magyarok első lovasrohamára olyan maradéktalanul roppant össze,hogy nyoma sem maradt". Egyébként a frankok ellen a morvák kétszer léptek szövetségre a magyarokkal önállósulási harcukban, I. Svatopluk is a frankoknál nevelkedett. Utoljára Svatopluk ellen a magyarok már a frankok oldalán harcoltak,sok bonyodalom volt ezt nem részletezem. "Sem történeti,sem régészeti bizonyítékai nincsenek annak a feltevésnek,hogy a morvák valaha is tartósan megvetették volna a lábukat a Dunától délre és a Garamtól keletre eső területen .Az északi Kárpátok völgyeiben legfeljebb elszórt szláv csoportok éltek, összefüggő településtömbjük a Hernád-völgytől a Bodrogközön át a szatmári síkságig és a Szilágyságig nyúló területen mutatható ki.Völgyekben meghúzódó vagy mocsarak közt megbúvó telepeik és temetőik rendkívül szegény anyagi kultúráról tanúskodnak.Halottaikat elhamvasztották,s kisebb-nagyobb halmokat emeltek föléjük.Hagyatékuk keleti szláv népességre utal, részben talán fehér horvátok elődjeit kereshetjük közöttük . E csoportok már az avar uralom idején megtelepedtek lakóhelyükön, s minden bizonnyal azok vazallusi voltak.Erre utal a sírjaikban talált néhány avar jellegű övdísz is.utódaik nemcsak megélték a magyar honfoglalást, de zömmel túl is élték azt. " László Gyula professzor azonban kidolgozta a régészeti leletek alapján kettős magyar honfoglalás elméletét,mely szerint a magyar nyelvet beszélő népesség már a Kr.u. a 670-es években beköltözött a Kárpát -medencébe az avar bevándorlás második hullámában " (Révész László:Emlékezzetek utatok kezdetére) Ezek leszármazottait nagy számban találták itt Árpád honfoglalói Kr.u.895-ben. Nem beszélve arról,hogy Erdélyben a székelyeket,mint Attila hunjainak utódait is ott találták Árpádék. "A Hun Birodalom Kr.u 433-ban szerezte meg Aetiustól Pannóniát,azokat a római határprovinciákat,amelyek a tiszai hun főszálláshoz legközelebb feküdtek."(Németh Gyula :Attila és hunjai) "A szlovák nép etnikailag nem rokon a morvával,csak szomszéd,emiatt a szomszédság miatt nyelvük hasonlóan alakult. A Dnyeper vidékéről származó,népvándorlás -kori elemekkel kevert és Felvidékre települt néhány tízezer lelket számláló vándorpásztor nép-amelynek neve sem volt akkor-hogyan építhetett magának olyan pompás templomokat és palotákat, mint amilyenekkel néhány évtized óta a egész világ előtt dicsekednek? Ezeket a magyarok emelték, de szlováknak hamisított építrményekről van szó. Ezek az állítások mind utólag kitalált valótlanságok.Az,hogy a magyarság az országuk jelenlegi területén mindenkor élő tótokat - szlovákokat soha nem nyomta el, arra bizonyíték,hogy számuk az ezer év folyamán megsokszorozódott. Azért,hogy a szlovákok igazolni próbálják a számukra Trianonban jogtalanul juttatott területeket,többirányú hamisításba,rózsaszínű történelemírásba kezdtek (elég megnézni az Encyklopedia Slovenska című hazugsággyárat kb. 2000 oldalon). Kiállításokon, előadásokon többezer éves "szlovák" kultúráról beszélnek, szlovák egyetemekről, amelyekből egyetlen állítás sem igaz.az ottani magyarok által elért eredményeket mondanak arcpirulás nélkül szlováknak. Mindezt a rosszul tájékoztatott közvélemény világszerte elhiszi. Ősi magar családok nevét is szlovákra fordítva vetítik vissza a csládok eredetét többszáz évre. Már odáig fajult a dolog, hogy az 1995-ös szlovák történetírás el akar fogadtatni a világgal olyan képtelenségeket, hogy a Biblia esenményei a mai Szlovákian területén játszódtak le vagy a Bibliából ismert dávid király szlovák legény volt a Garam völgyében,gilgames a sumerok hősi eposza 3000 éve, a germánok Niebelung éneke 800 éve ugyancsak szlovák földön játszódott le.Szerintük a kelták kultúrája is innen indult.Nelvük leginkább az izlandi !! nyelvvel rokon stb." (Dr.Ádám Sándor :Európa bűne). "A felvidéki magyarságot bűnös nemzetként,kollektív bűnösként sújtó Benesi-dekrétumok érvényességéről már volt szó,ma is érvényben vannak, nem törölték, bármelyik passzusát törvényesen lehet alkalmazni, beépült az egész törvényhozásba.Az utóbbi véekben az egységes magyar nyelvterületeket Szlovákia közigzgatási térképének átrajzolásával fölszámolták a kirekesztő szlovák nyelvtörvény még hatékonyabb érvényesítése érdekében. Megtiltották a magyar iskolákban a kétnyelvű bizonyítványok kiadását.Az ilyen bizonyítványokat kiadó iskolaigazgatókat sorra leváltották., az ilyen bizonyítványokkal a továbbtanulást is megakadályozzák.Szlovákia gyalázatos nyelvtörvényt hozott,a lélekgyilkos,kulturális népirtást egész Európa eltűri a "békesség" érdekében semmibe véve az ENSZ Emberjogi Bizottságának előírásait. A magyarüldözés legújabb vállfajának kiagyalója Meciar exminiszterelnök, aki a pánszláv eszmék és a magyarellenesség szolgálatában már komoly eredményeket tudott felmutatni kommunista pályafutása idején is.Ő és pártja az orosz államfő mögött meghúzódva azt a feladatot kapták, hogy Szlovákiát alakítsák át pánszláv azaz pánorosz erők előretolt bástyájává a Kárpát-medencében " (Dr Ádám Sándor) . Eredetileg Benes is ezt tűzte ki zászlajára amikor kiagyalta Csehszlovákia létrehozását. Egyes mai szlovák politikusok egyszerűen csak Benes soviniszta eszméinek hű követői. Megemlítendő még, hogy Csehszlovákia létrejöttét csupán az angoloknak és franciáknak köszönheti, akik helyt adtak Benes és Masaryk nagyravágyó terveinek és elhitték lódításait, ekkor még nem tudták, hogy 1 millió magyart és 3 millió osztrák - németet szakítanak el az anyaországuktól, de erre már 7 évvel a diktátum megkötése után rájöttek és rádöbbentek Lord Lothermere igazságaira (5 évvel késöbb a cikkei megjelenése után) a nagy port kavart cikkeire-főleg e kettőre "Magyarország helye a nap alatt" és az "Európa puskaporos hordója" címűre, mely telejesen megváltoztatta az antant nagyhatalmak közvéleményét,de ehhez évek kellettek ( Anglia, USA, Olaszország). Ennek az erededménye az lett, hogy teljes joggal belátták Csehszlovákia létrehozásának jogosulatlanságát és az igazságtétel mellett döntöttek 1938-ban Münchenben, nagyon helyesen. A II.világháború után sohasem alakult volna meg újra Csehszlovákia, csak Sztálinnak köszönhető mindez és Benes újabb talpnyalásának,mely most Sztálin felé irányult. A diktátor azonban a háború után kivette Benes kezéből a hatalmat és átadta a kommunistáknak, Klement Gottwalddal az élen, az éppen hatalmon lévő második Masarykot pedig saját népének fiai, a cseh kommunisták kidobták a prágai vár emeleti ablakából. De az eszme , a benesi-eszme tovább él és ma is mérgezi a népek egymás mellett élését. Egy kis betekintés a Benesi dekrétumokba ( idézet ):forrás EMI honlapja,Skrivanek Dániel írása. "A jogfosztottságot a legvilágosabban a hírhedt kassai kormányprogram (1945. április 5), vagyis a Benes-dekrétumok mondják ki (a magyarok kollektív jogfosztásáról szóló 8. fejezetet a kommunista Gottwald fogalmazta meg). Vígh Károly munkája a következőképpen foglalja össze ezeket az intézkedéseket (124.old.): - a magyarok vagyonának állami felügyelet alá helyezése - a magyar közalkalmazottak elbocsátása, nyugdíjuk megvonása - a magyar nyelvhasználat betiltása az egyházi szertartásokon - a papok Szlovákiából való kiutasítása - a magyar hallgatók kizárása az egyetemekről - a magyar kulturális, társadalmi egyesületek feloszlatása, vagyonuk elkobzása - a magyarok házaikból, lakásaikból kártérítés nélkül kitehetők - a magyarok üzleteinek, műhelyeinek zárgondnokság alá vétele - a magyarok bankbetétjeinek befagyasztása - közhivatalokban tilos a magyar nyelvhasználat - magyar újság, könyv kiadása tilos - magyarnak rádiója nem lehet - magyar ember polgári keresetet nem indíthat, vádló nem lehet - magyarok közmunkára bármikor, bárhová, bármennyi időre igénybe vehetők, államérdekből. E rendeleteket – a Benes dekrétumokat – a mai napig nem törölték eli, értük soha senki nem kért bocsánatot. ..... a magyarság eme égbekiáltó meghurcoltatásairól szinte tilos beszélni. Egy EU-tagállam jogrendjének részét képezik. A kassai kormányprogram kiváló alapot biztosított a barbároknak a magyarok zaklatásához, üldözéséhez. A 88. számú elnöki rendelet értelmében kezdődött el a magyarok Csehországba való kitelepítése, deportálása. Hiába ellenezték mindezt a nyugati hatalmak, a cseheket ez már vajmi kevéssé érdekelte. Az államot megkapták tőlük, a többi nem érdekelte őket. A Nagy Testvér, a szovjet vezetés mellettük állt. A nagyhatalmak tiltakozása is erőtlen volt, az is csak pusztán a látszat kedvéért. A deportálásokat nem akadályozta meg semmi. A magyar kormány – látva a világ közönyét (és nyilván a saját magatehetetlenségét – belement a csehszlovák-magyar lakosságcserébe, mégpedig minden feltétel nélkül (1945. február 27-én írta alá Gyöngyösi János külügyminiszter az erről szóló egyezményt). Az ún. reszlovakizáció is azt a célt szolgálta, hogy a lehető legkevesebb magyarral kelljen számolni a Felvidéken. Ez az elmélet abból indult ki, hogy a magyarok voltaképpen elmagyarosított szlovákok, akiknek most megadják a lehetőséget a nemzet keblére való visszatérésre. Sajnos sokan tagadták meg magyarságukat, ám nem szabad velük szemben elhamarkodott ítéletet hozni. Persze sokan voltak már akkor is, akik hasznot és előnyöket reméltek újonnan szerzett szlovákságuktól, mint ahogy ma is vannak ilyenek. Ám a többség pusztán élni akart. Egy átélt borzalom - a világháború - után, egy következő borzalom idején. Nem lehetséges – nem is állt szándékomban – egy ilyen rövid terjedelmű írásban részletesen tárgyalni a 40-es évek 2. felének felvidéki történéseit. Célom csupán az emlékezés és az emlékeztetés: a sötét múlt még nem zárult le. A benesi törvények még ma is élnek, s ennek következtében a jogfosztott és kifosztott magyarok máig nem nyertek kárpótlást. Amíg ez nem történik meg, nem lesz igazság ezen a földön – a felvidéki magyar földön. " Íme a mai Szlovákia, idézet egy híradásból, 2005.áprilist írunk : " Turulmadarat ábrázoló első világháborús emlékműveket rongáltak meg ismeretlenek négy dél-szlovákiai magyar faluban is. A bátorkeszi, kürti, perbetei és hetényi emlékoszlopokról egyaránt a fémből készült turulokat törték le. Az egyik település polgármestere szerint a négy eset összefügg az egyik szlovák irodalmi hetilapban januárban megjelent "Turulmánia Dél-Szlovákiában" című írással, és azzal, hogy egyes szélsőségesen nacionalista elemek ingerlőnek találják a magyar történelmi emlékek megőrzését. Mind a négy falu polgármestere ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen. Mint arról korábban a Rockszerda beszámolt, Dunaszerdahelyen is elvakult idegenek romboltak. Ismeretlen tettesek megrongálták a városban élő Lipcsei György szobrászművész alkotását, a Szent István emlékmű csúcsán lévő magyar koronáról letörték a keresztet. A gyalázást múlt szombaton fedezte fel a Dunaszerdahely polgármestere. Trianon átka mindenre kihat, s amíg ez a kérdés egyértelműen, és az ősiség jogán nem rendeződik, addig komoly ellentéteket szül a több ezer éves magyarság és a teret nyert idegenek, betelepítettek között. Sem az Európai Unió, sem a liberális megközelítések nem találnak erre a kérdésre megoldást. Ezért is nagy jelentőségű, hogy Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöke a hírhedt, és a magyarságot máig sújtó kassai kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján kedden az Európai Parlament képviselői előtt a magyarságot ért sérelmekre felhívta a figyelmet, s elsőként ki is merte mondani, hogy Trianont felül kell vizsgálnia az Európai Uniónak. " Visszatérve a trianoni igazságtalansághoz: A szlovákokat nem kérdezték meg Trianonban,. hogy akarják e a csehekkel közös államban élni. Hlinka szlovák nacionalistát, a legnagyobb tót párt vezérét idézem, amikor 1919-ben nem hivatalosan Trianonban járt, megkerülve Benest és Masarykot, hogy a szlovákok érdekében lépéseket tegyen, ekkor ezt mondta Bonsal amerikai ezredesnek: "Magyarországon kívül nincsen élet vagy ha van , az nem az ". Ezután Franciaországból kiutasították és a csehek hazaérkezése után bebörtönözték. Hlinka 1925-ben is visszasírta a magyar fennhatóságot és ennek megfelelően hirdette is ezt a szlovákok körében: " Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt" . A horvátokat, ruténeket ,szlovákokat nem kérdezték meg, de minket magyarokat sem kérdeztek meg 1920-ban, hogy jó-e az nekünk, hogy 3,5 millió nemzettestvérünket , a nemzettest 1/3-át elvágják a másik 2/3-tól. Közölték a döntést, ennyi volt,nem kérdeztek senkit, nem hallgatták meg a magyar érveket, el sem olvasták a benyújtott dokumentációt. A béketervezet átvételére odarendelt háziőrizetben tartott magyar küldöttséget semmibe vették, egy és utolsó felszólalásra volt lehetőség,a szerződés átadásakor, amely már nem lehetett befolyással a tárgyalás eredményeire, az az igen nagy műveltségű idős gróf Apponyi Albert felszólalása volt, azonkívül,hogy nem lehettünk jelen a tárgyalásokon, nem is vették figyelembe a már átnyújtott szerződésre a reagálásunkat.Meghallgatták Apponyi beszédét ( amit érdemes elolvasni) és bólogattak, nem vették és nem is akarták figyelembe venni. A feltétel az ország léte volt, ha nem írják alá a térképről eltűnik Magyarország. Ez volt a tét, feltétel nélkül, de a fentiekből kiderül, hogy a demokrácia látszatát keltve zajlott a hazudozás és alkudozás, mint egy zsibvásáron. Elmondható,hogy az I. és II. Világháború között Csehszlovákia egy cseh vezetésű állam volt,mely kezdetben élvezte Nagy Britannia ,Franciaország és Olaszország kegyeit,bizalmát, de a Justice for Hungary mozgalom hatására a nagyhatalmak rádöbbentak az igazságra és először az olaszok, majd a britek,majd a franciák pártoltak el Benestől, ennek eredménye volt,hogy 1933-ban 160 brit alsóházi képviselő részvételében megalakult a "parlamenti bizottság a trianoni békeszerződés módosítására". Ennek további eredményeként létrejött egy nemzetközi francia-olasz-brit-német bizottság a határok békés újrarendezése céljából,mely leült tárgyalni egymással. Csupán annak köszönhető,hogy nem most,hanem csak 1938-ban következett be Felvidék nagy részének etnikai alapú visszacsatolása,hogy Hitler hatalma egyre erősödött és az ő igényeinek kielégítését tartották fontosabbnak 1933-ban és nem a miénket magyarokét - ott volt Danzig kikötő kérdése, teljes Poroszország, színtiszta német ajkú lakossággal a Lengyeleké és Oroszoké volt, a szudéta-németek sorsa is égető volt Csehszlovákiában és ott volt a Franciáknak adott Rajna vidék színtiszta németsége (itt közel 1 millió ember élt ), ahol ez utóbbi 15 évvel a versailles-i békeszerződés után ( megjegyzés :az 1920-as német szerződést így hívták, a magyart nevezik trianoni-nak a trianoni kastélyról) népszavazással visszakerült Németországhoz 1936.március 7-én. 1938.március 18-án megtörtént az Anschluss is, azaz Ausztria Németországhoz csatolása, áprilisban történt egy népszavazás is ez ügyben Ausztriában .Hitler ezt követően a szudéta osztrák-német nemzettömb visszacsatolását kérte,amely a Müncheni Egyezménnyel életbe lépett és egyúttal a négyhatalmi megállapodás felszólította a kisebbségi kérdéseben még éritnett két két másik szomszédos országot, hogy közvetlen csehszlovák -lengyel és csehszlovák-magyar kormánmyzati tárgyalásokon tisztázzák a megcsonkított állammal a vitás területi kérdéseket. Egyúttal felszólították Csehszlovákiát, hogy tárgyalási eredménytelenség esetén a négy hatalmom vállalja a döntőbíráskodást. Mi történt? A közzététel másnapján 1938.szept.30-án a német haderő megkezdete bevonulását a Szudéta-vidékre az egyezmény értelmében, de a lengyelek nem tárgyaltak, bevonultak a dél-sziléziai területre,míg a magyar kormány kinyilvánította tárgyalási készségét Felvidékkel kapcsolatban. Nem sikerült megállapodni, ezért döntőbíráskodást kellett kérni. Ebben a brit és francia kormány érdektelenségét fejezte ki ( már nem érdekelte a kegyelt Benes -állam sorsa őket), így a maradék két döntőbíró Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter húzta meg a határokat. Tehát a magyar revízióról 33-ban elterelődött a figyelem a német igények miatt és ez csak 1938-ban valósulhatott meg. Összesen 1,084343 elcsatolt magyar lakosból ekkor 882 ezer került vissza az anyaországhoz.Tegyük hozzá, hogy az ezt megelőző csehszlovák kormányzat alatti népszámlálás alkalmával a ebből csak 598 500 merte magát magyarnak vallani,mely jellemzi a Benesi- ország megfélemlítő politikáját és statisztikai bűvészkedését. |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése