Homály: mit hozhat a kórházak államosítása?

Egy áprilisi kormány-előterjesztés értelmében 12 fővárosi kórházat akarnak államosítani, annak valamennyi eszközével és ingatalanvagyonával együtt. Erről Kökény Mihály és Havas Szófia beszéltek egy sajtótájékoztatón. A képviselők szerint a kormány terveit nem lehet máshogyan értelmezni, csakis úgy, hogy a jelenleg működő intézmények felét be akarják zárni.
Havas Szófia szerint ugyanis az előterjesztés eleve számol azzal, hogy a HM kórház, a Semmelweis Egyetem és a sportegészségügy fejlesztésénél új forrásként bekalkulálható a fővárosi egészségügyi ingatlanportfólió felhasználása. "Ezekre 80 milliárd forinttal számol az előterjesztés. Amennyiben ezt a 12 intézmény ingatlanjainak 130 milliárdos összértékéből kívánják fedezni, az azt jelenti, hogy az intézmények több mint a felét be akarják zárni" - érvelt.

130 milliárdnyi ingatlan a tét

Azt mondta: 12 kórház, 15 ezer dolgozó, 93 telephely, összesen 130 milliárd forintnyi ingatlan-, és 25 milliárdos eszközvagyon a tét. "A fővárosban számos egészségügyi intézmény áll évek óta üresen, egyebek mellett a volt BM kórház épületei." Havas Szófia a Hírszerzőnek azt mondta: összesen 10 milliárdos megtakarítás van a rendszerben, és ők is a racionalizálás hívei, de nem ilyen módon.
Ezt egyébként rögtön cáfolta Szócska Miklós államtitkár, aki úgy fogalmazott: az egészségügyért felelős államtitkárság jelenleg azon dolgozik, hogy az ellátórendszer funkcionális és gazdasági integrációja a fővárosban is megvalósuljon, ezért nem csak az országban, hanem Budapesten is újra kell gondolni az egész rendszert. Itt koncentrálódik ugyanis az országos ellátórendszer negyven százaléka, a többség ugyanakkor elégedetlen a kapott szolgáltatással. "Az államtitkár azt mondta, hogy a fővárosi kórházakat érintő állami szerepvállalás megerősítésének tervében nincs titok."

Nem zárnak be, csak átalakítanak? Fotó: Túry Gergely

A fővárosi egészségügyi intézmények is funkcionális integráció előtt állnak, de ez nem kórházak bezárását jelenti - mondta, hozzátéve: jelenleg is azon dolgoznak, hogy megtalálják az egyes intézmények helyét és szerepét az ellátási rendszerben. Mint mondta, a fővárosban három olyan földrajzilag jól elhelyezkedő sürgősségi központnak kell létrejönnie, amely 24 órában fogad mindent. Ahhoz, hogy ez létre tudjon jönni, fejlesztésekre és tőkére van szükség. Ehhez természetesen "az egyes intézmények szerepének és feladatainak újraszabása által felszabaduló tőkét kívánják visszaforgatni". Célunk az, hogy ne kihasználatlan műtők fűtésére, hanem orvosok bérére fordítsuk a gazdasági integrációból nyert anyagi forrásokat - tette hozzá. Ugyanakkor Szócska Miklós szerint a szocialisták vasárnapi sajtótájékoztatója egy kezdetleges tervezetről szólhatott, ezt igazolja az is, hogy nincs szó szeptember végi határidőről sem.
Az egészségügyi államtitkár azt is mondta, valakinek az az érdeke, hogy zavart keltsen, és egy átlátható rendszer helyett fennmaradjanak a jelenlegi viszonyok az egészségügyben. Szerinte nagy bajban lehet az, aki olyan eszközhöz nyúl, hogy "kitöltetlen űrlapok alapján" tájékoztatja a sajtót.

Jó az irány?

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Hírszerzőnek azt mondja: egyáltalán nem ördögtől való, hogy a fővárosi intézmények állami kézbe kerüljenek, szerinte annyira heterogén az összetétel, hogy azt képtelenség jól és gazdaságosan működtetni. Példaként hozta fel a Szent János Kórház és a Kútvölgyi "kapcsolatát", ami szerinte jól jelzi, miként nem fér meg funkciójában egymás mellett a két intézet. "Mindegy, hogy az aktuális kormány mit tesz le az asztalra, hogy a magánosítás vagy az államosítás irányába lép-e el, a mindenkori ellenzék azt biztosan ellenzi. A fővárosi önkormányzatot, a Pest megyei önkormányzatot és az államot nem lehet külön integrálni" - vélte Rácz Jenő. Azt mondja, a Kórházszövetség álláspontja a kérdésben az, hogy a Semmelweis-tervben kijelölt irány tartható.
A fővárosi kórházak sorsa egyébként már egy jó ideje kérdéses: egy ideig a főpolgármester egy olyan dokumentummal járta a kormányt pluszpénzért, amelyben még a kórházak holdingba szervezése szerepel. Hogy mikor változott meg az álláspontja, miszerint mégis inkább állami kézbe adná azokat, senki sem tudja.

Fotó: MTI Fotó: Mészáros János

Azóta viszont egészen április elejéig az volt a főpolgármester szerint a cél, hogy egységesen állami kezelés alá kell venni a fővárosi kórházakat. A 12 egészségügyi intézmény átadásához még a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása és kormányzati döntés is szükséges. Lehetséges időpontokként említette június végét, illetve december végét. Azzal, hogy április elején, a Fővárosi Közgyűlés napirendre sem vette az ügyet, még mindig bizonytalan a kórházak sorsa. A közgyűlés utáni nap Tarlós arról beszélt, Szentes Tamás azért nem vitte a kórházkoncepciót előző nap a közgyűlés elé, mert hamarosan kormánydöntés születik arról, hogy központi irányítás alá helyezik-e a kórházakat, köztük a 12 fővárosi fenntartású intézményt. Tarlós István úgy fogalmazott: nincs értelme annak, hogy egy holdingkoncepciót kényszerpályára helyezzünk, amikor esetleg két hét múlva kiderül, hogy a kórházak elkerülnek a fővárostól.
Korábban négy fővárosi kórház élére írtak ki új pályázatot, ebből két intézmény vezetői sorsa dőlt el: az Uzsoki és a Szent Imre élére sikerült régi-új vezetőt találni, ám a másik két kórház, a Dél-pesti és a Szomatológiai Intézet esetében még nincs meg a győztes. Itt jelenleg a megbízott igazgatók vezetik az intézményeket, amelyek élére új pályázatot írnak majd ki.

http://hirszerzo.hu/belfold/20110509_fovarosi_korhazak_korhazszovetseg_szocska?honnan=Nemzeti_Hirhalo