Jobbik.hu
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő ismét több alkalommal állt ki a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen az olyan nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint például Románia. A képviselő utalt arra, hogy az idei januári közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmilliós magyar, ezen belül a több mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanácsnak lépéseket kell tennie ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.
Az emberi jogi bizottság tárgyalta a nemzeti szuverenitás és államiság nemzetközi jogi kérdéseinek tisztázását sürgető jelentéstervezetet. A tervezet többek között azt javasolja, hogy nemzeti vagy etnikai közösségek önrendelkezési joga ne adjon automatikus elszakadási jogot, és az önrendelkezési jogot a kisebbségi jogok érvényesítése útján kell érvényesíteni. Adrian Nastase román képviselő a vitában kétszer is szót kérve a status quo megőrzésének fontosságára és az önrendelkezési jog bonyolultságára hivatkozott, megpróbálva elhallgatni azt, hogy Románia megtagadja a jogot székelyeknek az autonómiára. Gaudi-Nagy Tamás arra emlékeztetett, hogy nem a status quo az érték, hanem a nemzeti közösségek önrendelkezési jogának biztosítása: szembesítette a román politikust azzal, hogy az Európa Tanács legalapvetőbb dokumentumaival összhangban álló, Székely Nemzeti Tanács által megtestesített székelyföldi regionális autonómia-törekvéseket Románia minden eszközzel gátolja és ez tarthatatlan.
Thomas Hammerberg, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa éves beszámolója alkalmával Gaudi-Nagy Tamás kérdésében rámutatott: a biztos a kisebbségi jogok területén alapos munkát végzett, azonban a cigányok, bevándorolók és homoszexuálisok éves jelentésben vizsgált jogai nem a kizárólagos formái a kisebbségi jogoknak. Megkérdezte van-e nyitottság a biztosban arra, hogy sokkal alaposabban monitorozza az emberi jogi helyzetét a hagyományos nemzeti közösségek tagjainak, akik igazságtalan döntések miatt anyaországukon kívül kell éljenek. A jobbikos politikus példaként hozta fel a Romániában élő közel 2 millió magyart, akik számára a román állam nem biztosítja az Európa Tanács alapvető dokumentumainak megfelelő autonóm régió létrehozását. A biztos válaszában jelezte már most is foglalkozik ezzel a témával, különösen a nyelvi jogok érvényesülésével és nem kívánja figyelmen kívül hagyni a nemzeti közösségek tagjai jogainak érvényesülését.
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő ismét több alkalommal állt ki a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen az olyan nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint például Románia. A képviselő utalt arra, hogy az idei januári közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmilliós magyar, ezen belül a több mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanácsnak lépéseket kell tennie ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is. Az emberi jogi bizottság tárgyalta a nemzeti szuverenitás és államiság nemzetközi jogi kérdéseinek tisztázását sürgető jelentéstervezetet. A tervezet többek között azt javasolja, hogy nemzeti vagy etnikai közösségek önrendelkezési joga ne adjon automatikus elszakadási jogot, és az önrendelkezési jogot a kisebbségi jogok érvényesítése útján kell érvényesíteni. Adrian Nastase román képviselő a vitában kétszer is szót kérve a status quo megőrzésének fontosságára és az önrendelkezési jog bonyolultságára hivatkozott, megpróbálva elhallgatni azt, hogy Románia megtagadja a jogot székelyeknek az autonómiára. Gaudi-Nagy Tamás arra emlékeztetett, hogy nem a status quo az érték, hanem a nemzeti közösségek önrendelkezési jogának biztosítása: szembesítette a román politikust azzal, hogy az Európa Tanács legalapvetőbb dokumentumaival összhangban álló, Székely Nemzeti Tanács által megtestesített székelyföldi regionális autonómia-törekvéseket Románia minden eszközzel gátolja és ez tarthatatlan.
Thomas Hammerberg, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa éves beszámolója alkalmával Gaudi-Nagy Tamás kérdésében rámutatott: a biztos a kisebbségi jogok területén alapos munkát végzett, azonban a cigányok, bevándorolók és homoszexuálisok éves jelentésben vizsgált jogai nem a kizárólagos formái a kisebbségi jogoknak. Megkérdezte van-e nyitottság a biztosban arra, hogy sokkal alaposabban monitorozza az emberi jogi helyzetét a hagyományos nemzeti közösségek tagjainak, akik igazságtalan döntések miatt anyaországukon kívül kell éljenek. A jobbikos politikus példaként hozta fel a Romániában élő közel 2 millió magyart, akik számára a román állam nem biztosítja az Európa Tanács alapvető dokumentumainak megfelelő autonóm régió létrehozását. A biztos válaszában jelezte már most is foglalkozik ezzel a témával, különösen a nyelvi jogok érvényesülésével és nem kívánja figyelmen kívül hagyni a nemzeti közösségek tagjai jogainak érvényesülését.
Jobbik Magyarországért Mozgalom
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése