Bűnösök-e Jézus Krisztus halálának okozói?

2011. 03. 8. kedd. - 05:48 Kitartás.hu

Azt mondhatná valaki, hogy a zsidókat nem gáncs, hanem dicséret illeti meg azért, hogy mesterkedésükkel Jézus Krisztust a keresztre juttatták, mert enélkül meghiúsult volna a megváltás. És éppen azért Isten részéről is nem büntetésre, hanem jutalomra tarthatnának igényt, mert a megváltásnak eszközei voltak.

Válaszunkat erre az első hallásra fogas és megtévesztő, alapjában azonban naiv ellenvetésre az alábbiakban adjuk. Jézus Krisztus szenvedését és megváltói halálát többféle szempontból nézhetjük.

Nézhetjük először is fizikai szempotból, pusztán mint szenvedést és halált, azaz az életnek lerontását. Ebből a szempontból Krisztus szenvedése és halála fizikai rossz, amely önmagában véve nem érték, hanem hiány. Erről az oldalról tekintve Krisztus szenvedése és halála nem kedves Isten előtt. "Hisz Isten nem alkotta a halált (az embert nem a halál, hanem a létezés céljából teremtette) és nem leli örömét az élők vesztén", mondja a Szentírás (Bölcs. 1, 13). És ezért mi sem örvendünk Krisztus szenvedésén, hanem gyászoljuk azt nagypénteken és részvéttel, fájdalommal szemléljük Krisztus kínszenvedését és halálát.

De nézhetjük a szenvedést és halált mint erkölcsi cselekedetet még pedig két oldalról is, ú. m. Krisztus részéről és a kínhalált okozó zsidók részéről.

A szenvedés és halál mint Krisztusnak szabadon vállalt és áldozatos lélekkel elviselt erkölcsi cselekedete, végtelen erkölcsi értékkel bír, amely Istennek végtelen tiszteletet, imádást és engesztelést nyújt az egész emberi nem nevében és végtelen érdemszerző erejénél fogva a kegyelmek határtalan tengerét nyitja meg számunkra.

Krisztus szenvedése és halála a zsidók részéről nézve, akik azt közvetlenül okozták, annak szerzői voltak, egy kimondhatatlan gonoszság eredménye. A zsidók, akik Krisztust keresztre juttatták, ezzel a tettükkel súlyosan vétkeztek és e tettük feltétlenül gonosz, utálatos Isten és ember előtt. Hogy ebből a gonoszságból egy végtelen jó származott, t. i. Krisztus áldozata és az ezáltal létrehozott megváltás, az nem teszi jóvá és tisztességessé a zsidók bűnét. Épúgy mint a pogányok kegyetlensége a keresztényekkel szemben nem válik erkölcsileg jócselekedetté azáltal, hogy ebből vértanúk születnek. A vértanúk a pogányok vérszomjas kegyetlensége révén jutottak a vértanúság koronájához, mégsem mondhatjuk a pogányok kegyetlenségét erkölcsileg jónak és tisztességesnek. Isten, aki "a szívek és vesék vizsgálója", minden cselekedetben a szándékot nézi, a szándék az, amely erkölcsileg jóvá, vagy rosszá teszi az erkölcsi cselekedetet, nem pedig a cselekedetből eredő következmények. A zsidókat gonosz szándék vezette, céljuk nem a világ megváltása, hanem Krisztus megölése volt, amikor Krisztust bosszúból és gyűlöletből ártatlanul keresztre juttatták, épezért cselekedetük feltétlenül gonosz és utálatos volt Isten előtt. (...)

*** www.nemzetihirhalo.hu *************