2011. január 12., szerda

Madarak Újpesten! Tényleg, mi jöhet még?

Király András - Index.hu 2011. január 8., szombat 09:54

Továbbra is furán viselkednek - már ha a tömeges, egyidejű pusztulást viselkedésnek tekintjük - a világ madarai és halai. Az újévi arkansas-i madár- és halpusztulás óta minden nap újabb és újabb rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes pusztulás története bukkan fel a világsajtóban. Tömeghalálról Magyarországon még nincs hír, de Újpesten már észrevételeztek furán viselkedő sirályokat. Látunk mi még karón varjút!

Árnyékok suhantak el Cs. Viktor újpesti lakos 7. emeleti lakásának ablaka előtt. "Az ablakhoz állva láttam meg ezeket a madarakat, akik talán sirályok lehettek, a galamboknál mindenképpen nagyobbak, össze-vissza repkedtek, az erkély előtt centikre felkanyarodva. Annyira be voltak vadulva, hogy nem tudtam kimenni az erkélyre, végig bennem volt, hogy Hitchcock madaraihoz hasonlóan nekem is esnének ezek a dögök" - írta szerkesztőségünknek Viktor, és egy videót is csatolt.


Nem, Újpesten még nem döglenek a madarak. Óbudán sem, bár ott is gyanúsan viselkednek. "Pontosan ezt éltem át én is néhány napja Óbudán, a feleségemmel rettegve bújtunk össze a kanapén. Aztán észrevettük, hogy egy másik lakó az ablakból eteti a sirályokat" - talált magyarázatot a történtekre S. Gábor helyi lakos.

Máshol nem ilyen vidám a helyzet

"Reméljük, hogy mérgezés. Azt nehezebb lenne feldolgozni, ha a közelgő végítélet jele lenne" - írja Faenza helyi újságja a településen tapasztalt tömeges madárpusztulásról. A Ravennához közeli olasz kisvárosban ezernél is több vándorgerle hullott alá az égből. A tetemek csőrén kékes elszíneződést találtak, ami a tudósok szerint mérgezésre vagy oxigénhiányra utal. Egyesekben gyanút ébresztett, hogy a tetemeket egy ipartelep közelében találták meg, de a WWF állatvédő szervezet helyi embere, Massimo Bolognesi szerint "túl egyszerű lenne az ipartelepet hibáztatni". A gyárak már évek óta ott vannak, és ugyan "néha-néha találtunk egy-egy döglött madarat, ennyit még sosem". Teóriája szerint nem kizárt, hogy a madarak máshol szenvedték el a halált okozó mérgezést, "csak meghalni gyűltek ide".

A halál kamionja mindenkit elgázol

A tömeges madárpusztulási hullám tehát elérte Európát is. Olaszország mellett Svédországban is tapasztalták, ott Falkoping egyik utcáján találtak száz halott csókát. Bár a rendőrség elsőre azt állította, a madarakon nem találtak sérüléseket, a Svéd Állatorvosi Intézet (SVA) öt kiválasztott tetem boncolása után arra jutott, nagy erőhatás ölte meg őket. "Hogy pontosan mi végzett velük, azon túl, hogy külső erőhatás, annak kiderítése már nem a mi szakterületünk. Ami eszembe jut, az az, hogy felszállás közben elütötték őket, vagy valami" - nyilatkozta a TT hírügynökségnek Olov Anderson, az SVA szóvivője.


Teóriáját erősíti, hogy a falkopingi esetet magára vállalta egy kamionsofőr. Christer Olofosson átgázolt egy madárrajon, de nem gondolta, hogy ez "nagy ügy" lenne. Aztán másnap beleolvasott az újságba.

Nem tudták, hogy ennyi van, míg mind el nem pusztult

Az eseményeket az Egyesült Államokban sem lehet megállítani. Ott az újévi arkansas-i hal- és madárpusztolást további hal- és madárpusztulások követték, ezek azonban térben és időben elkülönültek. Marylandben, a Chesapeak-öböl déli részén kétmillió pettyes árnyékhal pusztult el hirtelen. A szakértők szerint a nagy hideg miatt. Hogy ez milyen hatással van az árnyékhal-populációra, azt nehéz megállapítani. Az árnyékhalak amúgy sem hosszú életűek, ezért a tudomány eddig nem igazán törődött populációdinamikájuk vizsgálatával. Így nehéz biztosat állítani, de egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy túlszaporodás lehet a pusztulás oka.


Pettyes árnyékhal

Európában halpusztulást nem tapasztaltak, de rákpusztulást igen. Angliában, Thanetnél negyvenezer döglött bársonyrákot mosott ki a dagály a partra. "Tavaly összeomlott az állomány, nem is gondoltuk, hogy ennyien lehetnek" - jelezte meglepetését a partszakaszt gondozó társaság projektmenedzsere, Tony Childs a Daily Mailnek.


Bársonyrák

Madárfronton az Egyesült Államok déli részéről érkeztek jelentések újabb esetekről. Louisianában egy Pointe Coupee megyei autópálya-szakaszon találtak több száz döglött madarat - gulyamadarat, gulyajárót, seregélyt és csolnafarkút vegyesen. A madarak a gyanú szerint nagyfeszültségű távvezetéknek repülhettek. Hogy miért? Nem ok nélkül, legalábbis Dan Cristol, a William és Mary Egyetem Integratív Madár-viselkedéstani Intézetének társalapítója szerint "véletlenül nem repülnek neki a villanyvezetékeknek".

Nem is olyan érdekes

Cristol ennél mélyebben nem ment bele a dologba, nem úgy a National Geographic. A lapban megszólaltatott tudósok egyöntetűen arra utalgattak, hogy a tömeges madárpusztulásokban semmi meglepő nincs. Idézik az arkansas-i esetről készült legfrissebb szakértői jelentéseket is, amelyek alapján az alvó madarakat felriasztotta a tüzijáték, és zavarodottságukban tárgyaknak repültek.


Egy, a Discovery Newsnak nyilatkozó kutató, Robert Meese szerint is "rengetegszer előfordul az ilyesmi, csak általában senki sem jegyzi fel". Elmondása szerint az Egyesült Államokban az elmúlt harminc évben 16 olyan esetről tudnak, amiben legalább ezer madár pusztult el egyszerre. Az újévben történt madárpusztulások pedig meg sem közelítik azt az 1904 márciusában, Iowában feljegyzett eseményt, amikor egy viharban 1,5 millió sarkantyús sármány vesztette életét.

Meese és a National Geographicnak nyilatkozó tudósok egyaránt utalgattak rá, hogy a madárpusztulási járványról valójában a sajtó tehet. Persze nem azt állítják, hogy unatkozó újságírók rémisztik halálra a madarakat. Hanem azt, hogy unalmukban minden pimf tömeges állatpusztulásról beszámolnak.

Mi jöhet még? Tényleg, mi jöhet még?

Újév óta két, térben és időben egymáshoz közeli, egyformán rejtélyes állatpusztulás tartja izgalomban az amerikai közvélemény összeesküvés-elméletekre érzékeny, tehát nagyobbik részét. A pusztulás tömeges méretei ellenére csupán két faj egyedeit érintette, erre pedig még azok is felkapják a fejüket, akik az égből potyogó madarakról szóló híreket simán átlapoznák. Ismerkedjünk meg a történet körülményeivel.

December 31-én, helyi idő szerint 23 óra 30 perckor döglött madarak kezdtek potyogni Beebe városára. A madarak egy mérföldes körzetben potyogtak az égből, a körzeten kívül egyetlen egyet sem találtak. Az első hírek néhány száz, a későbbiek akár hétezer madár pusztulásáról szóltak, a történteket gyorsan felkapta a lassú hírfolyam.

A halpusztulás híre elsőre kevesebbeket zaklatott fel. Az első tetemek december 30-án, csütörtökön bukkantak fel, de a történet csak százezer hal elpusztulása után kapott szárnyra, akkor is csak azért, mert a madárpusztuláshoz közel, mintegy 250 kilométerre onnan történt. A sztorin nagyot dobott, hogy a pusztulás csak egy halfajtát érint. Hogy a madárpusztulás is csak egy faj egyedeit érintette, az az eddigi beszámolók alapján csak minket izgat. A történtek mindenesetre megviselték a népet. "Mi jöhet még, tényleg? Mi jöhet még" - nyilatkozta az ozarki Denise Dickerson a helyi rádióadónak [1].
000 Hkg4424387

A helyek

Beebe takaros kisváros Arkansas-ban, a fővárostól, Little Rocktól hatvan kilométerre észak-északkeletre, de megyeszerte irigyelt oktatási intézményei és 4930 fős népességének 0,04% kitevő, kétfős polinéz kisebbsége sem emelik ki az amerikai középnyugat millió hasonló kisvárosa közül. Most is csak annyiban érdekes, hogy itt hullott le az égből beszámolóktól függően 2000-7000 döglött vörösszárnyú gulyamadár (Agelaius Vicill L.). "Oda-vissza megjártam Irakot, de még ott se láttam ilyesmit" - mesélte a történtek után egy helyi lakos, Jeff Drennan a Fox Newsnak.

Ozark, ahonnan a tömeges halpusztulást jelentették, talán Beebe-nél is jelentéktelenebb középnyugati porfészek, habár itt már nyolc polinéz lakik, a 3525 fős összlakosság 0,23%-a. Itt született a világ legjobb ismeretlen gitárosa [2], akit nyilván Önök sem ismernek. Roy Buchanan [3] általános ismeretlensége miatt Ozark a tömeges halpusztulás előtt két dologról volt híres, a Tapsi Hapsi egyik 1950-es epizódjáról [4], ahol két féleszű helyi paraszt, Curt és Tökfej Martin játsza a főszerepet a nyúl mellett, illetve arról, hogy egy Magyarországon teljesen ismeretlen amerikai komikus, Craig Ferguson [5] itt evett először harcsát, ami ízlett neki. Harcsákról azonban most nem lesz szó.

Az állatok

Ozarknak végül nem a harcsa, hanem a sokkal jellegtelenebb doboshal (Pogonias chromis L.) hozta meg a világhírt. A doboshal kedvenc állattani forrásunk, a nagy Brehm leírása szerint "erős testalkotású, termetes állat". Ahogy a Dobos torta, úgy a doboshal sem azért kapta a nevét, mert dobra hasonlít, hanem mert dobol. Hangját Brehm szerint az indiánok "természetesen szellemek hangjának tulajdonították", pedig lehet, hogy a párzásban van szerepe.

A vörösszárnyú gulyamadár (Agelaius phoeniceus L.) színesebb karakter, és nem csak azért, mert "válla gyönyörű skarlátvörös; a felső szárnyfedők leghosszabb tollai fahéjszínű sárgásbarnák; szeme sötétbarna, csőre és lába kékesfekete", hanem mert visszatérő szereplője a bulvárhíreknek. A gulyamadár hímjei párzási időszakban agresszíven védik területüket, ahogy azt Chicago lakossága is megtapasztalhatta 2008-ban, amikor egy Hitchcocknak [6] elkeresztelt madár és csapata erőszakos rárepülésekkel [7] terrorizálta elsősorban a bukósisakot viselő polgárokat [8]. Másodjára azzal keltették fel a világsajtó érdeklődését, hogy képesek rövid időn belül nagy tömegben elpusztulni röptükben. Meglepő módon ezen képességükről a szakirodalom is beszámol, a nagy Brehm szerint "Audubon, mint biztos forrásból hallott dolgot, határozottan állítja, hogy néha egy lövésre 50-nél több is esik, sőt elmondja, hogy egy délután ő maga több száz darabot lőtt le".

A magyarázatok

Ha ezrével potyognak a döglött madarak az égből, az emberek válaszokat várnak. Az amerikai kormányzat ennek megfelelően kiküldte szakembereit a terepre, akik, nem cáfolva az előítéleteket, elő is álltak a maguk unalmasan tudományos válaszával. A madarak "az elmúlt napok különös időjárása", a halak pedig "betegség [9]" áldozatául estek. A részletek feltárására további vizsgálatokat kezdeményeztek, ami azt jelenti, hogy kivárják, amíg mindenki elfelejti a történteket.

Az elméletet erősíti, hogy valamennyi döglött madár látható sérüléseket szenvedett, amit villámcsapás vagy magas légköri jégverés is okozhatott [10], de az sem kizárt, hogy az újévi tűzijátékok. A tömeges pusztulásra magyarázat, hogy a gulyamadarak, mint arra nevük is utal, nagy csapatokban repkednek. A halpusztulás esetén a betegség teóriát az a furcsaság, hogy csak egy faj egyedei pusztultak el, pont hogy erősíti. Ugyanakkor az elmélet semmiféle összefüggést nem teremt a két látszólag össze nem függő esemény között, így nyilván egy épeszű összeesküvéselmélet-hívő sem fogadhatja el magyarázatnak.

Szerencsére a hivatalos tudomány unalmas magyarázatai mellett számtalan alternatív elmélet is született. Elsőként a végső pusztulást emelnénk ki, hiszen mi mást is jelezhetne, ha döglött állatok potyognak az égből, ha nem a végítélet eljövetelét. Január 3. délutánjára mindenesetre igen népszerű keresőkifejezés lett a "halott madarak a bibilában", az "apokaliszis" és a "halott madarak a Jelenések könyvében". Hiába keresték ennyien az összefüggést, csalódniuk kellett. A Biblia ugyan "mintegy 50 madárfajtát említ, és megkülönbözteti a tisztákat a tisztátalanoktól [11]", de gulyamadárról vagy tömeges madárpusztulásról nincs benne szó. Sőt, a goddiscussion.com oldal állítása szerint egy nyamvadt halott madár sincs [12] az egész könyvben.


Az isteni beavatkozás mellett népszerű gyanúsított az ügyet szürke unalomba fullasztani akaró kormányzat is. Természetesen szóba került a HAARP is [13]. A rövidítés a magas frekvenciás aktív sarkifénykutató programot takarja, amiről nagyon kevesen tudják, hogy mit csinál, és még kevesebben értik, hogy miért. Akik csinálják, azok szerint segítheti az ionoszférában zajló természetes folyamatok és a nap ezekre gyakorolt hatásának vizsgálatát.

A társadalom tömeges állatpusztulásos hírekre érzékeny részének ez a semmitmondó magyarázat mi mást jelenthetne, minthogy a HAARP maga a megtestesült gonosz, árvizek fakasztására, földrengések előidézésére használják, többek között a HAARP okozta a 2004-es cunamit is. És hogy hogy jön mindez a tömeges állatpusztuláshoz? Egyesek tudni vélik, hogy az állatok néha tömeges pusztulással jelzik előre a földrengéseket, Beebe és Ozark pedig az újmadridi törésvonalon, vagy legalábbis a törésvonal néhány száz kilométeres körzetében található [14].


HAARP

De vannak, akik szerint az amerikai kormány nem passzívan, rádióhullámokkal generált földrengésekkel pusztítja az állatokat, hanem direktbe biológiai fegyvereket tesztel rajtuk. "A tény, hogy a mérgezés és a betegség kizárható, valamiféle titkos tesztelésre utal" - vonja le a logikailag kicsit lyukasnak tűnő végkövetkeztetést [15] a népszerű elmebetegportál, a prisonplanet népszerű elméletgyártó párosa, Paul Joseph Watson és Alex Jones. Persze ők készpénznek veszik, hogy az amerikai hadsereg előszeretettel teszteli milliós világvárosok lakosságán a legújabb biológiai fegyvereit.

Ha pedig nem vírusokkal vagy bacilusokkal, akkor szerintük is elektromágneses sugárzással végeztek az állatokkal. Arra viszont nem adnak magyarázatot, hogy mi baja lehet az Egyesült Államok kormányának a gulyamadarakkal és a doboshalakkal, illetve milyen hasznot remélhet két, kizárólag Észak-Amerikában előforduló állatfaj kiirtásától.


Persze lehet, hogy nem is az Egyesült Államok kormányának, hanem a terroristáknak van bajuk a gulyamadárral és a doboshallal. Terrortámadás esetén már az is érthetővé válna, hogy miért jellegzetesen észak-amerikai állatfajokat ért a támadás. Arról nem is beszélve, hogy a Daily Mail szerint William Cohen, Bill Clinton hadügyminisztere egy 1997-es interjújában azt állította [16], a terroristák "még öko-jellegű terrorizmusba is belefoghatnak, hogy megváltoztassák a klímát vagy földrengéseket, vulkánkitöréseket okozzanak elektromágneses sugárzással".


Ha pedig nem isten, nem a kormány és nem a terroristák, akkor nyilván az ufók tehetnek az egészről. Az ufók eddigi ismereteink szerint egészen ritkán gyilkoltak tömegével madarakat vagy halakat, bár köztudott, hogy szívesen fordítanak ki szarvasmarhákat [17] és emberek mellett birkákat is el szoktak rabolni [18]. De még az ufóhívők sem értik, miért ölnének meg az ufók egyszerre több ezer állatot. Az egyik népszerű magyarázat szerint így akarják figyelmeztetni az emberiséget a közelgő ökológiai katasztrófákra. A másik népszerű magyarázat szerint a beebe-i gulyamadarak ufónak ütköztek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése