Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?

Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?

2008. augusztus 19. 9 óra 40 perc -10 óra 10 perc

                    A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki Szent Euzébiusz vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja Valerianus uralkodása alatt (235-259).

            Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. II. András trónra lép, vele együtt a merániai család. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorítani a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.

Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében. 

A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.

         1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát épített.

         Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.

Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen.  A rend főnőkének Özsébet választották.

         Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte.

Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya előtti ügyének megnyerésére Tamást, (később 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a pápa  Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására.

1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg.

         A pálosok a rendi szabályok kidolgozásnál figyelembe vették a szent ágostoni regulát. A regula a szerzetesek életszabályainak gyűjteménye a keresztény életszentség megélését biztosítja közösségi életben.  A szerzetesnek papi teendőket is el kell látnia, a papnak pedig szerzetesmódra kell élnie.

Az 1308. december 13-án kelt, okmányban, Gentilis bíboros, az V. Kelemen követe látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt, hogy végleg Szent Ágoston regulája szerint szervezze meg életét. 1474-ben Váci Pál is elkészítette a magyar fordítását a regulának. Szombathelyi Tamás (1476-1480, 1484-1488) aki két alkalommal is rend élén állt. A generális a pálosok számára a kötelező Ágoston-regulához állított össze önálló, az erényekre buzdító beszédeket. 1537-ben Gyöngyösi Gergely Velencében nyomtatta ki a regulát magyar és latin szöveggel, amelyekhez magyarázatokat fűzött.

Mátyás király és a vezetői réteg a legmagasabb keresztényi odaadást látta a pálosokban.  A tudós remetéket nagy tisztelet övezte a műveltségük miatt.

Tisztelték Buda melletti Szentlőrincet és az óbudai pálos Fehéregyházát a Jagellók is. Bakócz érsek Fehéregyházán, a pálosoknál keresztelte meg az újszülött Lajos trónörököst. A középkor végére az ország legnépszerűbb szerzetes rendjévé alakultak, hozzájuk tartozott tetemes földbirtok és sok egyházi kincs. Mátyás király kiemelkedően szerette a pálosokat. Miután 1467. január 15-én győzelmet aratott Ali bég felett, e napon - éppen Remete Szent Pál ünnepén - Magyarország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált. Országa nagyjai, családjai többségükben pálos elkötelezettek így a Bakkok is és Mátyás királyságához is több szálon kapcsolódtak.  Berendi Bak Gáspár csatában vett részt, később pap, majd szepesi prépost, 1464-ben Bolognában tanult és Rómában 1472-­ben mondta az első misét. 1472-ben a lengyel követekkel Iglóra ment, Kázmér királyt ő általa hívta meg lakodalmára Mátyás király. Ezt a kapcsolódást a családdal tovább erősítette, hogy a király Óbudai Fehéregyházát a pálosoknak adományozta ahol az Árpád sírja volt és ennek a kolostornak az első perjele lett Bakk Mátyás. Fehéregyháza híres és kedvelt búcsújáró helye lett a fővárosnak. 

Anonymus Fehéregyházáról így emlékezik meg:

"az Úr megtestesülésének 907. évében költözött el Árpád fejedelem. És tisztességesen eltemették őt annak az Attila városában kőmederben alácsorgó kis pataknak forrásánál, ahol a magyarok megkeresztelkedésük után Szűz Máriának, Nagyboldogasszonynak - szentelt Fehéregyházát építették fel."

1484-ben Bakk Mátyás  óbudai perjel irányítása alatt Mátyás király a következőket mondta: "Valóban, ezt a templomot azoknak akarom adni, akik szüntelenül Istennek és Boldogságos Szűz Máriának szolgálnak."

Mátyás király a rettegett pallosjoggal is felruházta a rendet.

Mátyás idejében, aki lázadást szervez a király ellen Szentgyörgyi János grófot független vajdának kiáltották ki. Mátyás azonban gyorsan és könnyűszerrel leveri a lázadókat még mielőtt komoly haderővé szerveződhetett volna az 50.000 főnyi összegyűlt lázadó tömeg. Ezután Moldovába nyomul, hogy megbüntesse a hűtlen István vajdát. December 15-én az éjszaka leple alatt megtámadja a király táborát, és véres csata fejlődik ki. A király hadapródjával, Bak Istvánnal együtt elég súlyosan megsebesült. Remete Szent Pál oltalmazta a királyt és hadapródja életét a moldovai véres és alattomos ütközetben. Bak István őse a ma élő Szentkatolnai ágnak. Remete Szent Pál már 541 éve oltalmazza a Bakk családot.

Mátyás király időszakában már meglévő és jelenleg már biztosan adatolható magyarországi kolostorok száma 69. De pálos kolostorok találhatók Európa több országában is többek között Ausztriaiban, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lengyelországban stb.    A Buda melletti Szent Lőrinc lesz a főkolostor. A XIV. század legelső éveiben a János-hegy s a Hárs-hegy nyergén, királyi parancsra az akkori Nádor faluban egy új monostor építésébe fognak, Remete Szent Pál szerzetének, a pálosok számára. A monostorépítésre egész Magyarország odafigyel. Magyar alapítású pálos monostor épül fel 1300-1304 között.  Később nemzetközi főkolostorrá vált és a magyar művelődésnek is egyik fellegvára lett. A későbbiekben fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta, és temploma vetekedett a Mátyás templommal. 300 rendtag talált otthont a falai között. A templomot pazarul épített oldalkápolnák sora övezte. Közülük a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Ebben őrizték a Nagy Lajos adta Remete Szent Pál ereklyéket.

         A Buda melletti Szentlőrinc monostora sokkal több volt, mint egyike monumentális műemlékeinknek. A Buda melletti szt. Lőrinc-i építőmesterek építik meg a gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát.   De ők faragják meg templomaik köveit, szobrait, szenteltvíztartóit, a templomaikba temetkező előkelőségek sírköveit. S ami a leglényegesebb: ők látják el színes üvegablakokkal, sőt orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát. Itt dolgozott a kor legnagyobb magyar világi építésze is Kassai István.

A Buda melletti Szentlőrinc monostori könyvtára csereviszonyban állt Mátyás könyvtárával. A pálosok rendszeresen dolgoztak Mátyás király könyvesházának. Itt volt a Bibliotheca Corviniana íróháza, scriptoriuma.  Mátyás király uralkodása alatt a még jobban növekedtek a pálos kolostorok minden téren: szerzetesi fegyelemben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. A sírkápolnát 1525 szeptemberében - a monostorral együtt - a törökök semmisítették és több darabra törték Dénes képfaragó remekét, a vörös márvány sírládát. A Remete Szent Pál koporsó néhány darabját ma a Budapesti Történeti Múzeum őrzi.

         A pálos kolostorok építése tipikusnak tekinthető, hogy egy adott korban (kápolna, templom, búcsújáróhely) a környék remetéi gondozzák és odatartozásukat jogilag is igyekeznek rögzíteni.

         Ma Budapesten található pálos alapítású templom az Egyetemi Templom.

         A Pálos-rend 1786. évi föloszlatása után a templom az egyetem tulajdonába került. A dúsan faragott kapu felső körívében egy teljes alakú indián szobor fafaragvány látható.

Országunk Mátyás király időszakában a pálosokkal nemcsak az építészet alapjainak remekeit tették le, hanem a különböző egyéb szellemi alkotásokat is, mint a kódexek írását, melyhez tradicionálisan fenntartották az ősi írásunkat a rovásírást. A magyar rovásírás nemzetünk egyik különleges kultúrkincse, amelynek története a népünk eredetéhez nyúlik vissza. A pálos rovásírás tulajdonképpen az eredeti magyar (székely) rovásnak a rendházakban némileg átalakított, talán â01Eliterátusabbâ01D változata.

A különbség főként abból áll, hogy a magyar (székely) rovásírás â013 keleti írásmód szerint - jobbról balra folyik, míg a pálosok ezt nyugati, balról-jobbra haladó írásmódra váltották fel. Ezt az írást a rendházakban kb. a XVI. század végéig használták. Eredete igen régi időkre vezet vissza, rokonságban van a türk rovásírással. A székely rovásírásban még olyan ősi betűjegyek is fellelhetők, amelyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, ősibb jegyek a türk rovásírás betűinél is. A székely rovásírás a XVI. századra komoly újravirágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a XVIII. században is tanították iskolákban. A XIX. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása. A székely-rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú. A székely rovásírással fennmaradt emlékeink között a legszebbek a középkori vallásos szövegek, amelyek az akkori kiejtést rögzítették. Igazi irodalmi élmény a XVI. században leírt Miatyánkot és Hiszekegyet elolvasni, s csodálatos, hogy a rovásírással, sokkal egyértelműbben tudták leírni a beszélt nyelvet, mint az akkori latinbetűs írással. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. század második felében alakult ki - ezt követően egyházi irányzattá vált, és manapság döntően templomok felirataiban bukkan fel.  Ennek az írásmódnak különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában.

A magyar pálos-szerzetesek ugyanis ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint a portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez is. Az atyák gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), s a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó felirat maradt fenn. De levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. 

Helyüket később jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták ezt az írást is, sokszor latin írásmódjukkal vegyesen. Hazánkban â013 a valós nemzeti történetkutatással párhuzamosan â013 reneszánszát éli a rovásírás-kutatás, illetve a régi, sokszor évezredes rovásírásos emlékek felfedezése, értelmezése. A dél-amerikai Cerro Pelado barlangban. 1500 körül véstek a sziklába. A számokat arab számokkal írták rá (bizonyítva mai számaink eredetét). Ezeket a számjegyeket a kettőspont (két, egy vonalban álló hurok) után figyelhetjük meg. Felirata: született  1473-ban.

         A Pálos térképeket a Magyar Piarista Tartományfőnökség levéltárában már a XVIII. században is őriztek térképeket. A térképek katalógusa nyomtatásban is megjelent.  A rendi levéltárak térképeinek katalógusai is. Pl. Pálos és piarista térképek, összeáll. Dóka Klára, munkatárs Csányi László, Bp., 1991. Magyarországi egyházi levéltárak térképei, térképek profiltisztítás céljából átadásra kerültek a rendtartomány Központi Könyvtárának.

         A pálosoknak újvilági (amerikai) térítéseikről állít majd emléket a Pilisi Pálos Passió. A Bakk Endre Kanonok Alapítvány szervezésében kívánjuk megvalósítani Pilisben a passiót, ahol 1250 óta működött a Boldog Özséb által alapított magyar pálos rend.

Az Európai Passió Szövetség hozzájárult a magyar passiók újraindításához. Ebben elsődlegesen Maurice Clos Franciaországból, Josef Lang Németországból, Franz Miehl Ausztriából, André Pesleut Belgiumból, Antonio Filippi Olaszországból nyújtottak segítséget. A passió latin szövege Hadnagy Bálint műve 1511-ben íródott. Csonka Ferenc fordításában Árva Vince atya bocsátotta rendelkezésünkre.

         Mátyás korában 27 kolostor titulusa Szűz Mária. Többségében a Mária kegyhelyeken építik fel a kolostoraikat. A rend életében központi helyen áll a Mária-tisztelet. Boldogságos Szűz tiszteletére választotta Kolombusz is a hajójának nevét, amit Santa Mariának nevez.  A Santa Maria névről: Mária Jézus anyja (Szűz Mária), Mária az Újtestamentumban viszonylag kevés helyen szerepel.

         Kolumbusz Kristóf (1451-1506) Cristóbal Colón, Cristoforo Colombo kezébe jutott Paolo Toscanell levele és térképe, melyet V. Alfonso portugál királynak írt az Indiába vezető útról, melyet nyugat felé tartva is elérhetőnek vélt.  Ilyen irányú tervet terjesztett II. János portugál király elé, de elutasították a javaslatát. Kolumbusz 1485-ben, felesége halála után ezért átköltözött Pálosban, a La Rábida kolostorba.

         A palos szó spanyolul azt jelenti veretés.

A "szent remete szerzetnek" a pálos rendre jellemző a remeteség hármas jellege: az imádság, a magány és a vezeklés szeretete így határozhatjuk meg a tevékenységüket.  A vezeklést a veretést a későbbiekben a regulák szabályozzák.

         1492. augusztus 3-án futott ki a Palos kikötőjéből három hajóval Kolombusz, a Santa Mariával, melyen személyesen parancsnokolt, a Pintával melyet Martin Alonso Pinzón irányított és a Ninával Vincente Yánez Pinzón vezetésével. Kolombusz kettős hajónaplót vezett a legénység megtévesztésére és megnyugtatásukra.

1492. október 12-én éjjel pillantják meg az első amerikai szárazföldet Guanahanit. Ezt a helyet San Salvadornak, Szent Megmentőnek keresztelt el.  1492. december 25-én, Szentestén, a Santa Maria zátonyra futott, átköltözött Kolombusz a Ninára. 

         A portugálok 1493-ban átvették a magyar rend konstitúcióit, reguláját. Felvételüket is ebben az évben hagyta jóvá VI. Sándor pápa. Kezdetben 4 évenként, később minden nyolcadik évben küldte el a tartomány követeit a Buda melletti Szentlőrinc-i nagykáptalanra.  A portugál tartomány historikusának, Henricus a Santo Antonionak adatai alapján 22 rendházukat említi a szerző.

         Az Úr 1490-ik évében, virágvasárnap utáni kedden Mátyás király meghalt.

         1492. október 12-én Kolombusz az Újvilág földjére lép. A kísérete élén megcsókolja földet, imádkozik. A világtörténelem legnagyobb eseménye ez a nap. A magyar pálosok Amerikába így jutottak el,  ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen ez a rend volt a legméltóbb arra, hogy Izabella királyné a pálosokat hívja és küldje téríteni Amerika földjére, Kolombusz  hajóira.

A portugálok már 1464-ben csatlakoztak a magyar rendhez.  A spanyol testvérek ere­deti nevük Fratres de Hispánia volt.

         A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 123 pálos atyának mondott. 

Barcelonában pedig megtalálható magát a büszkén â01Emagyar királyi vér leszármazottjánakâ01D tekintő Katolikus (Kasztíliai) Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:

â01EKüldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka várâ01D.

         VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek a pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását.  Magyar főpap volt Borgia, Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között.

Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban Inter caetera (olv. Inter káétéra) kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi (olv. tordeszillaszi) egyezmény, amely Kolombusz felfedezése után kelet a felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie.

A Zöldfoki- szigetektől nyugatra a 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat.  Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében.  1501-ben a bulla, a "Los Reyes Catholicos" kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői.

         Az Úr 1503-ik évében meghal Sándor pápa. A bazilika altemplomából rövid idő múlva átszállították pápa földi maradványait a spanyolok által Rómában emelt nemzeti kegyhelyre, a Santa Maria di Monserrato-templomba.

A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található ezek a sajátos pálos rovásírás elemei. Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).

         Pizzaro és katonái is találkoztak a magyar atyákkal, zavarták is őket a tevékenységükben, ezért kisebb szigetekre igyekeztek áttelepíteni a frátereket. 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában, de már 1560 után nyomuk veszett. Meg kell emlékeznünk még a pálosok dél-amerikai térítő tevékenységéről. Amerika felfedezése után még a spanyol virreynátusok idején (1495) mentek pálosok Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon a keresztény kultúra alapjait vetették meg. Különösen a satubali remete Szent Pálról nevezett rendháznak jutott nagy szerep ezekben a térítésekben. Ennek a rendháznak a lakói eleinte a Földközi-tenger vidékén térítettek. Katolikus Izabella spanyol királynő kérésére a satubali spanyol provin­ciális küldött ki először Dél-Amerikába hittérítőket.

         Pedro de Mendoza conquistador az első laplalai virreynatus 14 hajóval ment Dél-Amerikába s mindegyik hajóján egy-egy magyar pálost vitt magával.

Szent hivatásuk teljesítése közben azon­ban a vad guerandi és guarani indián törzsek mészárolták le őket. A spanyol udvar annyira ragaszkodott a pálosokhoz. hogy eme kísérlet után ismét újabbakat küldött a térítő munka folytatására.

A magyar pálosok Argentínában és Paraguayban kolostorokat is alapítottak, melyek más szerzetek birtokában még ma is megvannak. A Dél-Amerikába került pálosok történetére vonatkozó értékes levéltári anyag is van ezekben a kolostorokban.

        

Más adatok szerint Diaz de Solis három karavelláján, a "Mar Dulce" partjain, 1515-ben más adatok szerint Pedro de Mendoza hajóin is pálosok voltak.  Buenos Aires első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvány nevével. Nem sokkal később V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az első, aki a világnak beszámol Magellán útjáról, ami a magyaroknak nemcsak Ibériával való kapcsolatára utal, hanem a kozmogóniai tudásáról is számot ad.

         Az első pálos-szerzetesek után Amerika krisztianizálását a jezsuiták vették át. A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját ismerve még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában című könyvében így ír: Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába.

Feljegyzései, térképei valószínűleg valamelyik portugál levéltár eldugott részében porosodnak.  A magyar jezsuita tanár, 1745-ben magyar pálos nyomokat fedezett fel, naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket is talált a pálos vonatkozású könyvek között. A fennmaradt pálos anyag egy részét a Mappa Antiqua (olv. Mappa Antikva)  c. térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta le ez ma Vinland Map (olv. Vinland Mep)  néven ismert.

A dél-amerikai Cerro Pelado (olv. Kerro Pelado) barlangi feliratokat 1500 körül vésték a sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerro Pólilla (olv. Kerro Pólilla) nevű röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel.    Pálosok a krisztianizálásnak azt a formáját követték, hogy a â01CFiú isteni személyéhez való egyedülálló közelség miatt a pálosok embersége maradéktalanul eltelik a kegyelem teljességével és  bennük így a kegyelem mintegy belső és természetes forrásból fakad, az emberségük a második isteni Személyben  azaz Jézusban való azonosulásukban â01Eáll fönnâ01D

Az Atyák, így a pálos atyák szerint is Krisztus hyper anthropon anthropos (írja Hitvalló Szt. Maximusz és Damaszkuszi Szt. János) vagyis az átlag ember fölé emelt ember). 

Krisztus követőit a megszentelődés célja vezette, így a pálos atyákat a krisztusi igazság terjesztése. 

Ők a gyarmatosításban nem vettek részt, barlangokba húzódtak, elvonultan éltek, mint kezdetben, a Pilisben s a térítésben a kereszténység hű követői voltak. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él fehér atyáknak nevezik őket úgy, mint a Pilisben. A felfedezést, a hódítás követte, amely történelmünk legnagyobb népvándorlását, kultúrák keveredését hozta létre. Európa és Amerika között a magyar pálosok építették fel a keresztény hidat.

   Az új uralkodó erdélyi vajda Szapolyai János is pálos elkötelezett volt,  úgy mint apja Szapolyai István. A keleti országrész királya I. János (1487-1540) akit 1526-ban, magyar királynak választottak. János király uralkodásában a sok zavaró körülmény megtette a magáét. V. Károly, noha felismerte a soha vissza nem térő alkalmat a legjobb diplomatái egyikét, Johann Wese lundi püspököt indította Szapolyaihoz tárgyalásra. A tárgyalás ezúttal Váradon folyt Szapolyai János új, ideglenes székhelyén, vezetését új emberre bízta a király Czibak Imre utódjára, a pálos szerzetesből váradi püspökké emelt (Martinuzzi Utjesenovics) Fráter Györgyre.

Belső ügyekben már jó két esztendeje ő volt a leghatalmasabb szavú magyar politikus. Fráter György pálos kolostor rendfőnöke, váradi püspök, esztergomi érsek az önálló Erdély megteremtője és kormányzója, ő az, aki János királyt rábírja az 1514-iki kegyetlen törvény eltörlésére, s visszaadja a jobbágynak a szabad költözködés jogát. Fráter Györgyben találta meg Szapolyai a támaszt.  A pálos barát rövid pár hónap alatt rendezte az évtizedek óta csődből csődbe bukdácsoló kincstár helyzetét.

1551. december 16-áról 17-ére virradó éjjel Erdélyben, alvinci kastélyában meggyilkolták Fráter Györgyöt, a magyar történelem legnagyobb politikai lángelméjét. A római anyaszentegyház bíborosát, Erdély vajdáját és kincstartóját, váradi püspököt.

Istvánffy Erdély történetében arról ír, hogy a barát jobb fülét, Mercado (olv. Merkádó) solymármester levágta. György barát fülével Ferdinánd király őfelségét ajándékozta meg.

A vértől elborított holtteste több hónapig hevert eltemetetlenül.

1552. február 25-én temették el a gyulafehérvári székesegyházban, ami testéből megmaradt.

          Erdély kifosztása és a bíboros meggyilkoltatása miatt a súlyos nemzetközi elítélésre reagálva I. Ferdinánd magyar, cseh és német király panaszlevele bátyjához V. Károly császárhoz:

â01ENem hiszem, hogy valaha is ekkora szégyen és gyalázat érte volna a Birodalmatâ026

          György barát nemzeti egysége álom maradt csupán. De soha nem adta fel a küzdelemét, küzdött haláláig. A lángeszű Fráter Georgius sírkövén ez olvasható:

â01EOMNIBUS MORIENDUM ESTâ01D (olv. Omnibusz Moriendum eszt) (Mindenki halandó)         

        Erdély után a lengyel földön is felerősödik az  ősi magyar Mária-tisztelet, a Boldogasszony, a magyar Pálos-rend által kapott hangsúlyozott helyet az egyházban â013 ennek első komolyabb jele 1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása â013majd az onnan 1382-ben Csensztochovába  /Czŕ119stochowa/  kiment 16 pálos atya Opolei László nádorral kolostort alapítottak.

        

A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált. VI. Pius pápa pápai rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetősen nagy önállóságot és függetlenséget nyert.â01D

         â01EA 1786-ki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is.â01D

Majd II. József 1790. január 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. 

I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította. 

A császár 1804. március 28-án így ír: â01EA pálosok visszaállításáról el kell tekinteni.â01D Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát.

         Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a különböző kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat kiegészítő politikai zsarolás. â01D Lipót megkötötte a magyar nemességgel az alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat.

Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek országgyűlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel.

         Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex Libellus Valachorum (olv. Szupleksz Libellusz Valachorum) is.        

1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Czŕ119stochowából. Szcitovszky János halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi országgyűlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill. uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak sikertelenül végződött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba. Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték meg, hogy fogadalmat tegyen. Ő és Benedek nevű társa hazaérkeznek fogadalom nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalom tétel nélkül érkeztek haza, mert a rend lengyel vezetői nem támogatták a magyar törekvéseket ezért nem bocsátották fogadalomra az ottjártakat. Így az addigi próbálkozások, hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek sikertelenek maradtak.

         1934-ben â013 országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból, érkező Csensztochovából /Czŕ119nstochowa/

lengyel pálos atyák a gellérthegyi Sziklatemplomot.

Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P. Raczynski Kajetán novíciusmester lett.

A pálosok iránt óriási volt az érdeklődés, nagyon sok volt a jelentkező, de érdekes módon csak heten öltöztek be.

         1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a sajátos múltbéli hagyatékokat.

         Előzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak.

         A nagy reményekre, az eredeti â01Emagyar Pálos-rendâ01D visszaállítására jogosító kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg. A világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból megsemmisítette ezeket a reményeket.

         A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a â01Dklandesztinâ01D pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetője.

Miután Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó éjszaka. 1982. augusztus 22-én kinevezte P. Koscielecki Lőrinc a rendfőnökének P. Árva Vince atyát.

dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak.  

A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás, esztergomi érsek úr mutatott be.

         Az Istenben boldogult Bíboros Főpásztor kérésére a Sacra Congregazione per la dei Sancti, (olv. Szakra Kongregációne per la dei Szankti) 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását.

A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetőségeket kihasználva felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot és Budapesten a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak.

                  A magyar eszmélés, a jobbat érdemlő magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerőltetett lengyel vezetésről. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerősödjék, öntudatunk felerősödjön.

Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. Ezt a Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte.

        

Záró gondolatként:

          

          Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelően 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt tartalommal elvégezte eleget téve a dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének egyben jelezte az aktori szerepet betöltő bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelő képviselője legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelőnek erre a feladatra.

A magyar Pálos-rend alapítójának Özséb kanonok, oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyűjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette.

Erről és az elvégzett munkáról valamint a szenttéavatás készre jelentéséről továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetéről tájékoztatta Őszentsége XVI. Benedek pápát.

        A további levelezésekből kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül a magyar katolikusság érzelmeinek megsértésével Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét magukhoz vették egy lengyel új posztulátor személyében.  Érdekes és külön vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetősége egy rendfőnöknek felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet vagy ahol a sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményező és érintett személy között.

Kétségtelen a lengyel barátaink által alapított rend, gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az 1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas  című brévéjével.

Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs.

         A magyar pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Mária országának egyetlen magyar alapítású rendjét, amelyet az apostoli királyság és a Szent Korona védett, vissza kell állítani magyarországi központúvá, hiszen magyar Pálos-rendben, az ifjúság kapaszkodót vagyis  hitet nyerhet újra az elkövetkezendő időkben.

http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.610