2010. november 8., hétfő

A jövő háborúja, a háború jövője -Gőcze István alezredes írása

A jövő háborúja, a háború jövője –Gőcze István alezredes írása ZMNE , (Magyar Hírlap, 2010. November 8. hétfő, 13.o.)
A HIDEGHÁBORÚ JÓVAL EGYSZERŰBB POLITIKAI ÉS KATONAPOLITIKAI EGYENLET VOLT, MINT AMI ANNAK BEFEJEZÉSE UTÁN A VILÁGRA KÖSZÖNTÖTT

A kétpólusú világrend felbomlása jóval többet jelentett két szuperhatalom, illetve a mögöttük álló szövetségi rendszerek (NATO, Varsói Szerződés) szembenállásának megszűnésével, hiszen e kettő közül 1991-ben felbomlott a Varsói Szerződés, majd még ez évben, December 31-én szétesett a szovjet birodalom is. Ugyanis a hidegháború vége nem jelentette a boldog békeidők bekövetkeztét. Igazuk lett azoknak AZ elemzőknek, akik azt állították, hogy a hidegháború jóval egyszerűbb politikai és katonapolitikai egyenlet volt, mint ami következett utána, illetve napjainkban is zajlik. E szakírók elemzéseikben azt állították, hogy a hidegháború egy olyan sakkjátszma, ahol a két vezér (Egyesült Államok, Szovjetunió) kordában tudta tartani a játszma többi játékosát (figuráját). A kezdeti időszakban valóban még a megbékélés került a középpontba, ezt bizonyítja AZ a tény is, hogy a védelmi kiadások a hidegháború csúcsidőszakát jelentő 1200 milliárd dollár/év összegről kb. 800 milliárd dollár/évre estek vissza. Rá kellett azonban döbbennünk, hogy AZ új korszak egészen új kihívásokat hozott. Először is a nemzetközi terrorizmus jelentős megerősödését kell kiemelni. E fogalom kapcsán nem lehet, és nem szabad figyelmen kívül hagyni AZ iszlám terrorizmus kérdéskörét. 2001. Szeptember 11. után AZ Egyesült Államok, továbbá a nyugati világ ó sőt a keleti országok egy jelentős ré sze is ó a terrorizmus elleni küzdelem jegyében jelentős fegyverkezésbe és új harceljárások kidolgozásába kezdett. Ez a "jelentős" szó jelen esetben anynyit tesz, hogy a világ országainak védelmi kiadása egy évben túlszárnyalta a hidegháborús csúcsot (kb. 1350 milliárd dollár/év) Ebből is jól láthatjuk, hogy e kiadások folyamatosan növekedtek AZ elmúlt időszakban. Nézzünk néhány további számadatot a fegyverkezési adatokról: AZ Egyesült Államok védelmi kiadásai a 2000-ben elköltött 387 milliárd dollárról 2008-Ra 709 milliárdra növekedtek, és ebből "csupán" 194 milliárd ment el AZ afganisztáni és AZ iraki háborúkra. Az Egyesült Államok a GDP-jének 4,5 százalékát költi fegyverkezésre. A Pentagon által potenciális ellenfeleknek tekintett államok (Kuba, Irán, Líbia, Szudán, Észak-Korea és Szíria, valamint a két nagy, Oroszország és Kína) kiadásai összesen alig 29 százalékát teszik ki AZ amerikai katonai költségvetésnek; AZ Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei ( a NATO, Dél-Korea, Ausztrália és Japán) együtt összesen a világ katonai költekezésének 72 százalékát jelentik.
Érdemes azonban a felszín alá is nézni, s megvizsgálni, hogy a világ jelenlegi egyetlen szuperhatalma - AZ Egyesült Államok - miként képzeli el a jövő háborúját - amit még mindig a terrorizmus elleni küzdelem jegyében terveznek -, s ennek érdekében a konvencionális haderőnemek esetében milyen technikai-technológiai fejlesztéseket hajtottak/hajtanak végre, illetve mik vannak a tervezőasztalon a tervezés fázisában. Talán ez a tanulmány is rávilágít arra, esetleg bizonyítja azt, hogy a terrorizmus jelentősége némiképp csökken a közeljövőben várható globális kihívások mellett. Ilyenek például AZ iható édesvíz hiánya, a globális felmelegedés felgyorsulásából fakadó negatív hatások, mint pl. Tengerszint-emelkedés, migráció a tengerparti megapolisokból, a termőterületek csökkenése, ezek élelmiszerháborúkhoz vezethetnek, a nyersanyagkészletek kiaknázásának könnyebbé válása és a sort tovább lehetne folytatni. Azonban ezek a kihívások már jóval túlmutatnak a terrorizmus kérdésén. Természetesen AZ erősebbik fél akaratát rá fogja kényszeríteni a gyengébbik félre, annak érdekében, hogy a célját elérje. Valószínűsíthető, hogy a jövőben AZ alapelemek közül AZ ivóvíz és a termőföld birtoklása kerül AZ előtérbe, s ezek lesznek a konfliktusok fő forrásai, AZ olyanok mellett, mint a Huntingtonféle kulturális, vallási, civilizációs ellentétek is. Érdemes megvizsgálni, hogy AZ Egyesült Államok hadvezetése ( a terrorizmus elleni küzdelem jegyében) a közeljövőben miként vizionálja a jövő háborúját, s milyen technikai-technológiai fejlesztéseket hajt végre ennek érdekében AZ egyes haderőnemeknél.
Amennyiben tüzetesen megvizsgáljuk e kérdéskört, feltehetjük a kérdést: "valóban a terrorizmus legyőzésére készülnek ezek a fegyverek?!" Gyakran teszik fel a kérdést: vajon milyen lesz a háború a jövőben? A hazai hadtudományi kutatók közül mindenképp meg kell említeni, hogy jelentős azon hazai hadtudományi kutatással foglalkozó szakemberek száma, akik a 21. századi hadviseléssel a hadtudomány elméleti és eljárási kérdésekkel foglalkoznak. Érdemes áttekinteni, hogy AZ amerikai vélemények miként prognosztizálják a jövő háborúját, alapvetően a technika-technológia oldaláról. Az elképzelések szerint AZ országok új eszközökkel harcolnak a civil lakosság körében megbújó lázadók és a bombákkal, rakétákkal, sőt a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező terroristák Ellen.
Számos új - a terrorizmus elleni - eszköz napjainkban még a tervezőasztalon található, de néhány már hadrendbe is állt. A következő szituáció már a közeli jövőt jellemzi: egy pilóta nélküli re pülő ellenőrzi AZ ellenséges területet. A célpont koordinátáit megküldi AZ előretörő szárazföldi csapatoknak. A terepet robotjárművek derítik fel, és AZ adatokat továbbítják a harcállás pontnak. Ugyanakkor AZ információt eljuttatják a parttól 80 kilométerre várakozó DDG-1000-es romboló rakétavédelmi rendszeréhez is, a harctér más egységeihez, valamint a sok ezer kilométerre lévő főparancsnokságra. Egy CVN8-osztályú repülőgéphordozóról egy pilóta nélküli csatarepülőgép emelkedik fel, hogy harcba lépjen AZ ellenséges erőkkel. A harcállásponton elemzik a több forrásból származó információkat, majd kialakítják a műveleti tervet. Ezt követően meghatározzák a feladatot a harci tevékenységben részt vevő csapatok, eszközök parancsnokainak, majd kiadják a tűzparancsot. Az említett romboló indítja a nagy hatótávolságú támadórakétákat. Egy Virginia osztályú tengeralattjáró cirkálórakétát lő ki egy távoli szárazföldi célpont megsemmisítése érdekében, az F-35ös vadászbombázók légi támogatást nyújtanak a szárazföldi csapatoknak. A hadműveletet a jövő harci számítógépes rendszere koordinálja.
Az amerikai szakértők szerint a laboratóriumokban megszülető csúcstechnológiai eszközrendszerek átformálják a holnap háborújáról kialakított nézeteinket. Nagy valószínűség szerint minden másként lesz, mint azt néhány éve elképzeltük. A jövő hadviselésének alapja az információs szupersztráda lesz. Ennek megfelelően az Egyesült Államok hadserege hatalmas kommunikációs hálózatot épít. " A hálózatcentrikus elnevezés az amerikai flottától ered, az 1990-es évek közepéről. A haditengerészet eltérő gondolkodását tükrözi. Az egyes hajóknak mindig gondot okozott az egymással és a parton elhelyezkedő főparancsnoksággal való kommunikáció. Az 1990-es években a flotta felismerte, hogy a műholdas kapcsolatokkal rengeteg adatot juttathat el a hajókra. Rájöttek, hogy ezzel a flotta egységeit hálózatba kötve az egyes hajók önálló rendszerként működhetnek, a nagy rendszeren belül." Ugyanez a hálózat kibővítve összekötheti a szárazföldi, a légierő és a haditengerészeti haderőnemeket, így ezek egyetlen parancsnoki ó összhaderőnemi ó struktúrává alakulnak át. A jövőben a kialakult helyzetnek megfelelően az illetékes parancsnok választhat, hogy a páncélozott harcjárművek, a hadihajók, a repülők, a tüzérségi eszközök illetve a pilóta nélküli eszközök közül melyikkel mérjen csapást a felderített célpontra. Egy nap talán megelőzhetővé válik az ellenség támadása. A terrorizmus elleni harchoz újabb fegyverek, védelmi rendszerek és hírszerző technológiák kifejlesztése szükséges. Ez az egyetlen remény a biztonságra. Vajon új konfliktus esetén csak az új háborús technológiák nyújthatnak védelmet? Az írás elején feltett kérdés, hogy az előzőekben bemutatott fegyverrendszerek, új harci technikai-technológiai fejlesztések csak a terrorizmus, illetve a terroristák ellen veszik fel a küzdelmet. Az új fegyverek maximálisan - kimondva- kimondatlanul alkalmasak egy konvencionális értelmezésű, de high-tech alapú fegyveres küzdelem, sőt háború megvívására.

 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése