Ez a nap tele volt csodákkal. Már az indulás is sokkal zökkenőmentesebbre sikeredett, mint ahogy azt vártuk volna...Három autó találkozott az érdi shell kútnál, és az utasai összeölelkeztek. Volt köztünk újonc is, Tamás, és Irénke. Két autóval folytattuk utunkat. Ica, Yurine, Marga és Tamás, valamint Ré, Kata, Irén, és én.Gyönyörű napsütésben száguldottunk az autópályán. Beszélgettünk. Annyira megdöbbentő VÉLetlenek derültek ki, hogy el kell mesélnem nektek!Egy videóról volt szó, amin valaki mesél a halálközeli élményéről. Kiderült, hogy Kata ismeri ezt az embert. Egy ismerős család mutatta be neki, akiket kezelni szokott. Elmesélte, hogy a család nagy fia volt az egyik legkedvesebb paciense, akit a bűnözésből emelt fel, és pár hónap alatt hatalmas fejlődésen ment át. Minden
élethelyzetet megtanult uralni, kivéve az autóval való közlekedést. Ha kocsiba ült, nem bírta megállni, száguldott. Élvezte a száguldást. Meg is beszéltek egy találkozót, hogy ezt a dolgot is helyre tegyék. (Amikor itt tartott a történet, engem elkezdett rázni a hideg. De nagyon.) A találkozó előtti éjjel, Kata hirtelen egy nagy ütésre ébredt, és úgy érezte: meghalt a fia. A fia nemsokára haza jött, kezdett megnyugodni, amikor jött a telefon, hogy az említett srác autóbalesetet szenvedett és meghalt.És itt jön, ami miatt elmesélem a történetet. Mert amikor a történet a végére ért, Irén megszólalt:
- Tudod ki ült mellette? Az unokaöcsém! - tátva maradt a szánk. Itt ül két ember...akik sosem látták egymást eddig....és ....mégis....NAHÁÁÁT!
....Észre sem vettük hogy repültünk a célunk felé, már Veszprémben voltunk, amit sajnos csak a kocsi ablakból láttunk, mert gyönyörű város. Veszprémet elhagyva egy kis végtag mozgatás, uzsonna...és a természet lágy ölének meglátogatás céljából pihentünk egy kicsit, majd folytattuk utunkat, s mivel úgy tudtuk, hogy Borszörcsök Devecser után van, hát szépen befordultunk a vörösiszap áztatta faluba. Épp csak a határán jártunk, de mégis minden derék magasságig vörösben játszott. A bevezető úton rendőrök, a kivezető részen kocsimosás, jó erős vízsugárral.
Megtudtuk, hogy tévedtünk, mert az igaz, hogy Devecser után van Borszörcsök, de ezt úgy kell érteni, hogy ez után kell letérni a 8-as útról. Tehát megfordultunk, (semmi nem véletlen :)) de kimenni a faluból már nem tudtunk, mert leengedték a vasúti sorompót. Várnunk kellett. Az energiák zúdultak ránk. Mindenki, mindkét autóban érezte, hogy itt most munka van. És ki-ki, ahogy tudta tette a dolgát. Tisztítottunk, fényt és szeretetet küldtünk, megjelent Angyalka,/a tragédia áldozata/..egy falat kellett áttörnünk,fájdalmakat vettünk át. Közben VÉL etlenül telefonon bejelentkezett Viril, mondván, hogy nem tud jönni, de itt én éreztem, hogy bekapcsolódik hozzánk, ő meg érezte, hogy itt most valami komoly történik. Alapos mosás után elhagytuk Devecsert, és pár perc múlva, már ott áltunk a borszörcsöki Kálvária kápolna dombja mellett, Zoli és a felesége, Gab, ajkai, és devecseri testvéreink már vártak minket. Mivel annál szebben, ahogy Kristóff Zoli megfogalmazta az utunk célját, nem tudom leírni, ezért őt idézem:
"Nem szoktam nagy szavakat használni, de ki kell mondjam, hogy nem létezik annál nemesebb, nagyszerűbb, lélekemelőbb feladat, mint amivel a Teremtő Isten kegyelméből a szellemvilág megbízott MINKET.A Somlyó-hegyen található hatalmas kereszt a Golgota. Igaz, hogy fizikailag Drága Jézus Urunk vére nem folyt patakokban, amikor keresztre feszítették, de a keresztre feszítés hatására szellemi szinten keletkezett a Jézus ösvény, amely átíródott fizikai síkra is. Mi történt a timföld gyárban bekövetkezett katasztrófa következményeként? A "vér" elkezdett visszafelé folyni, Drága Jézus Urunk felé. Kell-e ennél nagyszerűbb jel arra, hogy itt vagyunk a változás küszöbén?! A domborzati viszonyok miatt, természetesen a "vér" nem tud elfolyni a Golgotáig, ezért kellenek igazi, tiszta szívű, szeretettel teljes emberek, akik megteszik az égiek segítségével azokat az utolsó lépéseket, melynek végeredményeként felviszik a vért
a Golgotára, hogy ott átadják, visszatáplálják Jézus Urunkba azt, ezzel ÉLETRE keltve ŐT. Természetesen az életre keltés szellemi szinten azt jelenti, hogy a MAGYAR NÉPBEN véglegesen életre kel a KRISZTUSI SZELLEM, átvéve helyét a sötét erőknek." A szertartásunk EGYszerű volt. Elénekeltük a Turul dalt, szóltak a dobok....az asztalon kenyér, és bor. A kenyeret vastag nemzetiszínű szalag díszítette, aminek a különlegessége, hogy két részből lett összevarrva. És ez, a kettő eggyé tétele szimbolizálja az ország, a Kárpáthaza egységét. Zoli szavai után megindultunk felfelé, a kereszthez. Egy darabig kocsival, majd ahonnan nem lehet már, onnan gyalog. Meredek ösvény, tölgyekkel szegélyezve, vulkáni kőzet a lábunk alatt, hol fekete kőként, hol vörös földként. Miközben másztunk felfelé ismét kiderült valami, amitől leesett az állam. Az ajkai házaspárt ismertem. Kerek egy évvel ezelőtt talákoztunk, akkor egy fénymunkás
erőegyesítő találkozón. A hegy tetején a plakáton látható óriási kereszthez mentünk, és itt csináltuk a második szertartást. A kenyer és a bor kézről kézre járt, elhangzott ismét a Világanya mantrája, mely már szorosan hozzá tartozik a tiszta szeretet lehorgonyzásához. A szertartás alatt a szárnyainkat a kör fölé vontuk, és így ölelkeztünk.
Borszörcsöről nem indultunk azonnal haza. Szentgálra igyekeztünk, hogy a "Golgota" férfi minőségű energiáit átvigyük, a szent Grálhoz, a Világanya méhébe. Ide, már csak mi négyen mentünk. A másik autó haza indult, de a VÉLetlen a
Balaton partjára vitte őket, ahol folytatták a horgonyzást, és amiről remélem, majd ők mesélnek nekünk.Szentgál. A szívünkre bíztuk magunkat, hogy hová is menjünk, s kikötöttünk a község focipályáján. A hatalmas tér napfényben úszott, s mi négyen kicsi kört alkotva egymás kezét fogtuk.Úgy áltunk ott egymással szemben mint Adamus novemberi csatornázásán a rajz. Kata szólalt meg, és hívta a horgonyzáshoz a fátyolon túli résztvevőket,(Teremtő,
--
ÉN TE VAGYOK, AKI VAGYUNK.
Szeretettel: Réka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése