Bakonyi-klán

Ki az Ajkai Timföldgyár privatizációs hamiskártyajáték kulcsfigurája?

Dr. Bakonyi Árpád

A Kádár-rendszer alatt az Ipari Minisztériumban volt Környezetvédelmi Főosztályvezető, ahonnan az Antal-kormány idején menesztették. Még minisztériumi hivatalnok korában létrehozta az Ipar a Környezetért Alapítványt, amelynek környezetvédelmi „maffia hálózatának” kialakítására használta fel. Az ipari cégektől befizetett pénzt, „konferenciákra, külföldi utazásokra, ösztöndíjakra” pl. Baksa György fiának is ebből fizettek tanulmányi ösztöndíjat a doktoranduszához. Összefoglalva az Alapítvány pénzéből egyetlen szál fű nem nőtt.

Bakonyi a bomba üzletet a „környezetvédelem” címszó alatti tevékenységben, (az e témakörben megszerzett információk, kapcsolatrendszer minisztériumi főosztályvezetőként, munkaideje jelentős hányadát külföldi tanulmányutakra fordította, közreműködött a környezetvédelmi rendeletek előkészítésében) kiaknázásában látta.

HUNGALU Rt. elnökké való kinevezéséig tíz körül van azoknak a cégeknek a száma, amelyben Bakonyi tulajdonos. Tízmilliós nagyságrendű pénzeket kaszál a privatizálandó cégek környezetvédelmi auditálásával. Az ajkai timföldgyárnak a környezetvédelmi felmérését is az Ő egyik cége végezte. (EMR HUNGÁRIA Kft.)

Mindezek eltörpülnek azonban ahhoz a lehetőséghez képest, amelyek az alumíniumipari vállalatok magánosításában rejlenek.

Miért ragaszkodik Bakonyi olyan vállalatok megszerzéséhez, mint a KÖBÁL, Almásfüzitő, Inota, Ajka régi timföldgyár területe, amely eddig egyetlen komoly szakmai befektetőnek sem kellett?

Mert az Ő számára ezeknek a cégeknek a felszámolását követő újabb környezeti kárfelmérés és kárelhárítás jelentené a legnagyobb üzletet.

A HUNGALU Rt. élén megteheti, hogy az állam és PHARE támogatások pénzén a saját cégeit bízza meg a milliárdos nagyságrendű környezeti károk felszámolásával.

(lásd. Kovács Árpád : Ajka bezárása 12 milliárd Ft.).

Ezen kívül Bakonyi Árpád dédelgetett álma, hogy a vörösiszap-tárolókból központi veszélyes hulladéklerakókat csináljon (lásd: Ajkai Zöldeknek küldött levele). Az almásfüzitői vörösiszap tárolót és hozzá a tatabányai alumíniumkohó volt üzemcsarnokát már átjátszotta egyik cége részére, a mosonmagyaróvári vörösiszap-tároló már az övé, bújtatott résztulajdonos a MOTIM Kft.-ben.

Ajka saját kézbe vételével megvan az a lehetősége, hogy a vörösiszap tárolón máshonnan származó hulladékok lerakási díjának töredékéből rekultiváljon, a többi saját haszon lehetne.

Sztori: 1994-95-ben a KTM PHARE-pénzből környezeti állapot felmérést végeztetett a HUNGALU RT. még privatizáció előtt álló cégeinél (MOTIM, Inota, Almásfüzitő, KÖBÁL, Ajka), amely a cégeknek egy fillérjébe sem került.

Bakonyi (már akkor várományosa volt jelenlegi posztjának) elérte az érintett cégek vezetőinél, hogy az auditáláshoz szükséges alapadatokat zárolják, ezáltal ellehetetlenítették a MÉLYÉPTERV (a KTM által megbízott, auditálást végző cég) határidőre történő feladatteljesítését.

Ugyanakkor Bakonyi cége EMR is ajánlatot tett a felmérésre, természetesen több millió forintért.

A felmérést és a környezeti károk felszámolásának kalkulációját a saját részükre kedvezően állították össze, ezeket szerepeltették a privatizációs feltételekben. A vörösiszap-tárolók rekultivációjára előirányzott 3,6 Mrd Ft. ráfordításból akár botanikus kertet is lehet csinálni a vörösiszap-tárolóból. Az egybefüggő zöldfelület (fű, cserje) létrehozásához ennek az egynegyede is elegendő lenne. Ajka üzemeinek együttes összefogásával költségoptimalizációval pedig

300-400 milliós nagyságrenden belül lehetne tartani a bekerülési költséget.

A Bakonyi cége (EMR) által közreadott szakértői vélemény 3,6 Mrd Ft-os környezeti kárelhárítási költség kalkulációja csak arra kellett, hogy a komolyabb szakmai befektetőket kellően elriassza és ők (mint ahogy az eredmény mutatja) „szarért-húgyért” (10 MFt) megkapjanak több milliárdos értékű állami vagyont.

Bakonyi-Baksa kapcsolatrendszer

- A Veszprémi Vegyipari Egyetemen évfolyam és kollégiumi szobatársak.

- Az egyetemi évek alatt együtt voltak az ajkai timföldgyárban szakmai gyakorlaton

- Mindketten pesti származásúak, gyökereik nem kötődnek Ajkához

- 1994-ben Baksa alatt nagyon ingott a vezérigazgatói szék, hatalmas, több százmillió Ft-os veszteséget jelentő elbaszott döntései miatt (lásd: Pais Z. : Ki segít eldönteni az Ajkai „dominót”).

A haverja Bakonyi menti meg és betonozza be a vezérigazgatói székbe, cserébe a fent részletezett grandiózus privatizációs terve kivitelezéséhez nyújtott együttműködéséért.

Megjegyzés 4. ponthoz

Az ALUFÉM Kft. privatizációját „fű alatt” meghirdetés nélkül végezték.

Egy olyan vagyonértéket adtak el maguknak 32 MFt készpénzzel + 37 MFt adósságátvállalással, amely megpályáztatás esetén 800-900 MFt bevételt jelenthetett volna az államnak.

Ajka, 1997. június

Újabb információk a vörösiszap katasztrófát követően.

Dr. Bakonyi Árpád a „Bakonyi-klán” feje az alumíniumipari cégek bekebelezése után, egy újabb vegyipari állami cég, a NITROKÉMIA Zrt. elnöki székébe ült bele, amelynél szintén nagymértékű volt a környezeti kár. Természetesen úgy intézte, hogy a 18 milliárdos költségű környezeti kárelhárítást állami pénzből az ő tulajdonában lévő cégek végezzék el. Ezt követően a megtisztított területen a régi technológia korszerűsítését követően az ajkai timföldgyárhoz hasonlóan saját magának privatizálta.

Jelenleg egy jól prosperáló vegyi üzem, a NITROKÉMIA Zrt. a veszélyes hulladékégetővel, és a veszélyes hulladéklerakóval együtt a tulajdonába van.

Ennek a hatalmas, volt vegyi üzemekből álló üzlethálózatnak, amely a magyar környezetvédelmi iparág jelentős részét is felöleli a Bakonyi-Klán a tulajdonosa.

A kolontári vörösiszap ömlés által okozott 10 Milliárd Ft feletti kár a Bakonyi-klán és a többi tulajdonos, mint Tolnai Lajos vagyonának töredékéből ki lehetne fizetni. Azért viselkednek olyan pökhendi módon a nyilvánossággal, mert tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi érvényes jogszabályok alapján ki tudnak bújni a felelősségre vonás alól, mivel a Bakonyi-klán vagyona sok cégben (offsort cégekben is) van és nem a kárt okozó cég vagyonát képezik. Ezért vannak nyugodtan, majd egy itteni, nem tulajdonos kisfőnökkel elvitetik a balhét és hagyják, hogy mi állampolgárok szolidaritásból, adományainkkal, valamint az állam támogassa a kárt szenvedett embereket, mert ezután hozandó szigorított jogszabályok pedig visszamenőleg nem lennének alkalmazhatók rájuk nézve.

Sajnos most eljött az az idő, hogy visszasírjuk a diktatúrát, mert ezt a helyzetet demokratikus eszközökkel lehetetlen megoldani.

Ajka, 2010. október 7.