munkája 1996
Kivonatok.
Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az
anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát,
boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette
elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal
és a világgal.
Kezdetként képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép
segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket
világítjuk meg.
Nézzük csak! Mi lehet ez a négykerekű, acélrugókon függő jármű? Ez az
acélrugós jármű eredetileg a Komárom megyei Kócs faluból jött, ami
megmagyarázza nevét: Kócsi. E 14. századbeli szó az alapja a német
Kutsche, az angol coach kocsit jelentő szónak. Itt ugyancsak meg kell
jegyeznünk azt, hogy magyar lovasok ajándékozták meg a világot a
kengyellel. A kovászos kenyér is magyar találmány. Magyar lovasok kenyere
volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és porrá tört hússal együtt
katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica szerint a rézfeldolgozás is
magyar találmány.
Az első magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza
fejedelem, a Szent Benedek renden belül.
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században
Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század
elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a
nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben
Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.
Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelső
könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon,
megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.[1] Ezt 1483-ban Budán
nyomtatták Hess Endre nyomdájában; a könyv címe a jellemző: "Chronica
Hungarorum".
Az első közkönyvtár már a 15. században működött Bártfán. Az egyház
működtette és később a helyi hatóságok vették át.
Az első jelentős számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven a
Németalföldön, 1499-ben.
Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről; János
1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított
1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította.[2]
Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő
alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint
pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora.
A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s
az 1500-as években rektora is magyar, Hungarus Ladislaus.
Zsámboki János (1531-1584) történész volt. Könyvtárának megmaradt
darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát,
melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.
Egy papírgyárat Brassóban alapítottak 1546-ban, messze megelőzve ezzel
Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat
hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerű
bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat
vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon
való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak
faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is "Hungarian
riffle"-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat "Hungarian mill"-nek hívják
Angliában.
Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üveg-ipart 1556-ban. A
Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is "Hungarian
Hill"-nek, magyar dombnak hívják.
Rettenetes Iván[3] magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.
A 16. században a magyarok Verancsics Faustus-tól (1551-1617), a
veszprémi vár kapitányától örökölték a merőleges tengelyű szél-turbinát.
Ugyancsak ő volt az ejtőernyő felfedezője, ami a török elől való
menekülők előtt nyitotta meg az utat.
Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai
útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdődött Németországban, Göttingen és
Halle közbeeső állomásokkal. Segner volt az első, aki először fedezte fel
azt, hogy a fény időben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner
kerék, mely a reactive turbinák és motorok őse, s ezeket a mai
lökhajtásos gépeknél is használják.
Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi
János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa volt.
A világ első Műszaki Intézete, a budai Institutum Geometricum 1782-ben
nyitotta meg kapuit.
A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született.
Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélő gépeket és motoros
szövőszékeket szerkesztett, valamint ő szerkesztette a pozsonyi
pontonhidat. Ő volt az első, aki vakok számára olvasható írásrendszer
kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép.
Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland
kormány japán követe lett.
Benyovszky Móric (1741-1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel
szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és Kamcsatkába
hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával - hogy az őt küldő
franciákat csodálatra késztesse - Madagaszkárba ment, ahol e sziget
szeretett kormányzójává vált.
A következőkben kétszeres mérföldkő hirdeti a magyar elme nagyszerűségét
apa és fia, Bolyai Farkas (1775-1856) és Bolyai János (1802-1860)
személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi
Egyetemen. Munkája a "Tentamen" (1831) a korszerű algebra és mértan
előfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerűen
kapcsolta össze az új. hiperbolás mértan alapvető tételeivel. Ez a mértan
nem nyugodott már Euclides tételein. "Új világot teremtettem a semmiből",
írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes
további alakulására. Coolidge nézete a következő: "Munkája mérföldkő az
emberi gondolkodás történetében."
Miért világít a következő mérföldkő oly erővel? Semmelweiss Ignác
(1818-1865) neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze diadalmaskodott
a gyermekágyi láz felett, ami oly sok áldozatot követelt abban a korban.
Az emberi tudatlansággal vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar
értelmiség kegyetlen sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következőket
mondta erről a nagy magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal
Magyar, Semmelweiss, The Conqueror of Childbed Fever." (A halhatatlan
magyar Semmelweiss, a gyermekágyi láz feletti győztes.")
Mokcsai Haraszty Ágoston (1812-1869) 1840-ben érkezett Amerikába. Az
angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amit ma Sauk City-nek
hívnak. Wisconsin államban komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma
jól ismert söröket. Később bortermelésnek szentelte idejét, s a
Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a Tokaj-i
szőlőt Californiában.
Xanthus János (1825-1897) népességföldrajzi és kőzettani gyűjteményét
nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.
Pulszky Ferenc (1814-1894) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé
tartozik.
Bettelheim Sámuel Amerika legnagyobb kutatói közül is kitűnik; a japán
Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.
Makk József alapította Amerika első mérnöki katonai egyetemét.
Asbóth Sándor (1811-1868) tervezte New York városát. Ő volt az, aki
Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült
Magyarországról.
Az amerikai polgárháborúban 5 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2
alezredes, 133 őrnagy és 184 egyéb rangos tiszt képviselte a magyarságot.
Jávorka Ádám (1683-1747) az orosz hadsereg tábornoka volt.
A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták. Ez
megmagyarázza azt is, hogy miért vette át minden nemzet a magyar huszár
nevet és egyenruhát. A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét
dolman-nak, a zsinórozást soutach-nak, a csákót chacon-nak nevezik.
A Szent Benedek rendjébe tartozó Jedlik János (1800-1895) a pesti egyetem
természettan és erőtan (mechanika) tanára volt. Ő alkotta az első
villamos motort 1828-ban, s miután megoldotta a dinamó elvét, s hogy
bizonyítsa számításai helyességét, ő alkotta az első dinamót. Villamos
motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak először, 18 évvel előzve meg
Siemens-et.
Irinyi János (1817-1895) volt a biztonsági gyufa feltalálója.
A kanadai búza a magyar durum búza meghonosításából származik.
A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most Hungarian
Partridge néven ismert.
Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edison-al együtt, a távbeszélő
feltalálója. De Edison elismerte, hogy barátja, s első munkatársa, Ditrói
Puskás Tivadar (1844-1893) segítsége nélkül a távbeszélő soha nem terjedt
volna szét a világon ilyen gyorsan. Ezt Puskás találmányának, az igen
ötletes kapcsolótáblának tudta be. Puskás építette Párizsban az első
kapcsolótáblát és bevezette a távbeszélő hírrendszert Budapesten. Kedves
történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik
munkatársa, Fodor István (1856-1929), akit jobb kezének nevezett,
ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök két különböző városban várta
egy kísérlet eredményét: amikor Puskás meghallotta barátja hangját azt
kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet szerint ez az alapja a telefonba
mondott "Hello"-nak.
Pulitzer József (1847-1911) Makón született, s Amerika legnagyobb
újságját alapította The World címmel, s ő építette az első felhőkarcolót
és hírügynökséget is. A Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb
regény, színdarab, történelmi munka, zene, vagy a legjobb újságíró
jutalmazására.
Bánki Donát (1859-1919) a GANZ gyár vezető főmérnöke a budapesti
Műegyetemen a vízművek, compresszorok és gőzturbinák tanszékén.
Ő és Csonka János (1862-1939) tervezte az első karburátort. Ő tervezte az
első használható repülőmodellt, valamint ő tervezte és alkotta azt a
motort és turbinát, ami a nevét viseli.
Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja
volt. A váltóáramú villamos mozdonya a műszaki és villamos megoldások
összhangba hozott megoldása.
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) a világ egyik legnagyobb
villamossági-szakértője volt, a magyar villamossági ipar megalapítója.
1884-ben Zipernovszky Károly (1853-1942) és Déri Miksa (1854-1938)
közreműködésével az első transformátort tervezte meg. Zipernovszky
felfedezte az elektromos hullámvevőt, a drótnélküli táviró
egyenirányítóját. Déri megtervezte az Észak-olasz erőművet az olasz
Tirolban.
Az első földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg
kapuit a Millennium évében, 1896-ban.
Hermann Eugene építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de
Janeiro hajóállomását. A velencei Kiállítási Palotát is egy Bajan
nevezetű magyar és a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti
Engberth építette.
Jendrassik György (1898-1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát
építette.
Pollák Antal (1865-1938) és Virág József (1870-1909) voltak az expressz
távirat feltalálói.
Mihály Dénes (1906-1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót. Javított
példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa szerte.
Dr. Dorogi István és Lajos nevét dicsérik a gyermekek a felfújható
gumilabda és úszó-játékok műszaki megoldásáért.
Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi
Osztály, s ezek között volt Dr. Steiner - páncélautója és tankja
1910-ben.
Litfas, a soproni nyomdász találta fel a kivilágított hirdetőoszlopot.
Dr. Schick Béla amerikai lakós fedezte fel azt a vizsgálati módszert,
melynek segítségével a diftéria iránti érzékenységet lehet megállapítani.
A két Korányi testvér, valamint Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám és
Ádám, a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak.
Vámbéry Ármin -t (1832-1913) Angliában a legnagyobb kelet-kutatók közé
sorolják. Ő volt az első, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.
Sir Stein Aurél (1862-1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli
tagja.
Havas Károly (1881-1960) alapította a világ első hírügynökségét 1835-ben.
Asbóth Oszkár (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó
repülőgép. 1928. októberében az első helikopter kísérleti útja a Rákos
repülőtérről indult. Maga a helikopter is magyar találmány.
Dr. Fonó Albert gépészmérnök benyújtotta ajánlatát az ausztriai
haderőkhöz 1915 februárjában a jet-meghajtású repülőgépek gyártására. E
gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére
Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az első világháború
után és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért
a szabadalmat 1932-ben kapta meg. Napjaink korszerű repülőgépei hirdetik
a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erős akaratát és kitartását.
Több évvel ezelőtt az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt
rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgővel köszöntötte a
meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következő kérdést
intézte a jelenlevőkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai
kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" Nemcsak a vendégeknek, de
sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy
megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói
honfitársaink voltak (1955).
Először is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a
fontos, mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.
Kármán Tódor (1881-1949) Budapesten született, s elismerten az
aerodinamika vezető tudósa. A légörvények elmélete nélkül a hang
terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az
aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos
munkásságával.
Margittai Neumann János (1903-1962) korunk egyik legnagyobb számtantudósa
volt. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard
egyetemekre. Tanácsolta és erősen támogatta a szuper-gyors számítógépek
megalkotását, mely nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsőbbrendű
vezető szerepét az űrkutatás és űrutazás terén. Büszkén vallotta és
hirdette magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a
jelenlevők szidták a magyarokat, s veszekedőseknek mondták őket. Erre ő
gyorsan megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan
elnémította. Nem sokkal Neumann halála előtt egy tolószékben elvitték a
Fehér Házba és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén
belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom - Szabadság) tűzte
mellére.
Szilárd Leo (1898-1946) a négy magyar egyike volt, akik vezető szerepet
játszottak az atom energia használatával kapcsolatban. Enrico Fermivel
dolgozott együtt, s az első láncreakciót ők hozták létre, ami most
nevükkel van fémjelezve. Szilárd volt az első, aki plutóniumot használt
az atomreakció előidézésére.
Wigner Jenő (1902-1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek.
Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd később a
Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással
foglalkozott Amerika első, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago
egyetemen. 1952-től vezető szerepe volt az atomerővel foglalkozó
bizottságnál, mint tanácsadó szakember.
Teller Ede (1908-) volt a "Magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal,
Neumannal és Wignerrel együtt. Budapesten született, a Chicago egyetemen
nyert beosztást, ahol a világtörténelmet írták azokban a napokban. A Los
Alamos laboratóriumában és a Chicago egyetemnél dolgoztak együtt, s
megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az első két bombát az ő
irányítása mellett készítették el és később Los Alamosban tették próbára
először. Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s
ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.
Bay Zoltán (1900-1994) atommérnök Békés megyében született és Budapesten,
majd Berlinben tanult. Egy nagy magyar villamos társaság, az Egyesült
Izzó tudományos laboratóriumában dolgozott. Itt világhírre tett szert,
amikor sikeresen megmérte a föld és hold közötti távolságot radarral.
Elismerést érdemel a "villamos agy", a számítógép tökéletesítéséért is.
A mesterséges bolygók (satellite) tervezésében és alkotásában a következő
tudósok vettek sikeresen részt: Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter,
Lovas Endre.
Sziegmeth Alfréd ellenőrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges
bolygóit Amerikában, egy 600 fős munkaerő létszámmal rendelkező hely
vezetőjeként.
Pavlics Ferenc gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezője és
alkotója. Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy a magyar Domokos
István tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo
űrhajó számára.
A már elhalálozott Dr. Selye János barátom a Montreal egyetemen végzett
kísérleteket az emberi stress-el kapcsolatban.
Bíró László János (1900-), Budapesten született újságíró tervezte a
golyós-tollat; Argentínában ezt egyszerűen a BIRO-nak nevezik feltalálója
után.
Nem felejthetjük el a két Rubikot, atyát és fiát. Rubik László a sikló
repülés úttörője volt; milliomos fia a Rubik kocka lángeszű feltalálója.
Nagy élvezet volt számomra, amikor egy új bélyegsorozatot fedeztem fel,
mely a magyar Nobel díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március
20.-i számában. A bélyegeket kísérő szöveg kijelenti, hogy ez a
bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelőtt! "A halhatatlanok
gyülekezete" cím alatt minden nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia
összegyűlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az előadók egyike, Palló
Gábor a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyűlés fontosságát: "Amikor
egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erőforrást keres,
ami öntudatát erősíti. Így a múlt hősei felé fordul, a művészet és
tudomány óriásai felé."
Nézzük meg tehát a Nobel díjasokat:
Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a
phosphorencia terén végzett kutatásáért. A photoelektromos hatásokkal
kapcsolatos elmélete máig elfogadott.
Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a
belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért.
Zsigmondy Richárd Adolf, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziókemikus,
Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az
ultramikroszkóp feltalálásáért.
Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel díját 1937-ben
kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C vitamin
szerepének a felfedezéséért.
Hevesy György József, (Budapest 1885 - Friburg 1966) vegyész, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium
felfedezője Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok, mint jelzők
szerepének használatáért a vegyi kutatásban.
Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben nyerte el
a fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért.
Wigner Jenő , (Budapest 1902-1994) Nobel díját 1963-ban kapta a
nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért.
Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök Nobel díját 1971-ben kapta
a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést
tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses
lencséjét.
Oláh George, (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon
részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt.
Kanadába 1964-ben érkezett, később az U.S.A-ba költözött, s 1994-ben
Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és
transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.
Harsányi John (Budapest, 1920-) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije
után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége
családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte
egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd később az
U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával
osztozott a közgazdasági Nobel díjon.
Mindenek előtt értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a
szó MAGYAR mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell
tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlők.
Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon
nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk
magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve,
egységesen.
Útunk végére értünk. Tudom, hogy minden valószínűség szerint számos
mérföldkőemlítés nélkül maradt. Mielőtt mindennapi életünkhöz térünk
vissza, néhány másodpercnyi időt töltsünk az elmondottak feletti
elmélkedésre. Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre,
eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy
pillanatra is azt gondolod, hogy " Én is magyar vagyok, s boldog vagyok,
hogy ezen országhoz tartozhatom" akkor e szerény munka máris elérte
célját.
Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem
méreteinek függvénye, hanem értékeié.
Magyar hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha
összefoguk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.
***
Fordította Tomory Zsuzsa
vitéz Hamvas J. József tanulmánya után meg kell említenünk, hogy ilyen
kimagasló eredmények nemcsak a múltban, de napjainkban is bőven
tapasztalhatók. Néhány ilyen példa:
A Kanadai-Amerikai Magyarság 2005. június 22.-i számában például a
következő cikket olvashatjuk: Mi a magyar diákok tudományos sikereinek
titka? cím alatt:
"A magyar diákok az egyik tudományos versenyt a másik után nyerik. Az
Istenért, miként lehetséges ez? - indítja terjedelmes cikkét a cseh
Gazdasági Napilap, amelyben a fiatal magyar tudósok eredményeiről számol
be. A cikk szerzője szerint az eredmények a magyar nyelv páratlanul
logikus felépítésének köszönhető, továbbá annak - szisztematikus
gondoskodásnak - ahogy a magyar iskolákban a tehetségekkel foglalkoznak.
Ezt a programot Zsolnai Tibor professzor dolgozta ki a kilencvenes évek
elején, az általános iskolák számára, Tény, hogy elképedve áll a világ
azzal a jelenséggel szemben, hogy szinte naponta születnek világra szóló
magyar találmányok. A külvilág mindezt Magyarország tönkretételével és
becsmérlésével honorálja."
Az idén május 8-14 között Arizona fővárosában, Phoenixben került sor
ötvenhatodik alkalommal a 21 év alatti tudósok olimpiájára, az Intel ISEF
(Intel International Science and Engineering Fair) világversenyre. A
versenyen a többszörös előzsűrizést követően a felkért szervezetek
nevében több, mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei vehettek részt.
Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség jogosult résztvevőt
javasolni a versenyre.
Ebben az évben hazánkat a Magyar Innovációs szövetség által szervezett
2004. évi Országos Ifjúsági Verseny egyik győztese Rátai Dániel
képviselte egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer
forintos) ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós
készülékké és egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni. A
tudományos-fantasztikus filmekbe illő teljesítményt a nemzetközi zsűri
számunkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat első
díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén betöltő feltalálóknak.
14 kategóriában indult 1444 pályázó közül hárman részesültek abban a
díjban, hogy részt vehetnek az idei Nobel-díjátadó ünnepségen - Rátai
Dániel közöttük van. Ezen kívül megnyerte a világ legtekintélyesebb
processzorgyártó cégének, az Intelnek a legjobb teljesítményért
felajánlott díját (Intel Foundation Achievement Award), ebben összesen
tizennégyen részesülhettek. Díjazásuk: 5000 dollár.
Rátai Dániel találmánya, mely nem csupán háromdimenziós megjelenítésre,
hanem játékok új generációjának létrehozására, a legkülönbözőbb tervező,
modellező, animációs, képességfejlesztő és egyéb műveletek 3D végzésére
is alkalmas, ezt érzékeltetendő a polihisztor Leonardo nevét viseli.
A számítógép-tudomány (Computer Science) képviselői között kimagasló
érdeklődést keltve szerezte meg a katagória legjobbjának járó abszolút
első díjat, ami további 5000 dollárt, egy Intel Mobile processzoros
notebook-ot és az alma materének, a Neumann János Számítástechnikai
Szakközépiskolának is egy 1000 dolláros különdíjat jelentett. Ezen kívül
a kategória két első díja (3-3000 dollár) közül is az egyiket Rátai
Dániel kapta.
Dollárban kifejezve az előbbiekhez képest szimbolikusnak tetszhet, de
eszmei értéke felbecsülhetetlen annak a szakmai elismerésnek, amelyet a
Számítástechnikai szövetség (IEEE Computer Society) és a Találmányi és
Kereskedelmi Hivatalok Szövetsége (Patent and Trademark Office Society)
fejezett ki első díjával (700, ill. 200 dollár).
A Magyar Innovációs Szövetség által a korábbi években az ISEF "olimpiára"
kiküldött fiatalok imponáló eredményekkel büszkélkedhettek, ez a
hatszoros elsőség azonban - nemzetközi szinten is - teljesen példa nélkül
álló.
Külön elismerésben részesült Bálint György tanár úr, aki felfedezte a
fiatal tudós tehetségét és elindította a siker útján.
Peter D. Lax magyar származású matematikusnak ítélte a Norvég Tudományos
akadémia "matematikai Nobel-díjként emlegett Abel-díjat, a
differenciálszámítás területén elért eredményeiért.
Mindezeket az eredményeket hazánk szellemisége, egyedülálló nyelvünk
tökéletessége egyengeti a megvalósulás útján.
A Magyar Vetés 1993-94 évi száma 19. oldalán Zombori Lajos ezt a
következőkben fogalmazta meg: "A magyar nyelv megtartó ereje csudálatos.
Az biztos, hogy a magyar nyelv ősisége, szépsége, változatossága,
kifejező képessége és leírhatatlanul nagy megjelenítő ereje olyan
tisztánlátásra és ezáltal rendkívül következetes gondolkodásra nyújt
lehetőséget, ami egyedülálló a maga nemében. Gondoljunk csak
feltalálóinkra, íróinkra, matematikusainkra, zeneszerzőinkre, amikor is
nyugodtan elfelejthetjük, mi több, kizárhatjuk a hozott genetikai kódot,
mert azt már rég felülírta a gyémántkeménységű és kristálytiszta magyar
nyelvi logika."
S Isten áldotta nyelvünk velünk van, míg szeretettel ápoljuk, őrizzük, s
csorbítatlan fényében adjuk át a jövőnek.
Adjunk hálát a Jó Istennek, hogy magyarnak születtünk.
Tomory Zsuzsa
Kivonatok.
Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az
anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát,
boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette
elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal
és a világgal.
Kezdetként képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép
segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket
világítjuk meg.
Nézzük csak! Mi lehet ez a négykerekű, acélrugókon függő jármű? Ez az
acélrugós jármű eredetileg a Komárom megyei Kócs faluból jött, ami
megmagyarázza nevét: Kócsi. E 14. századbeli szó az alapja a német
Kutsche, az angol coach kocsit jelentő szónak. Itt ugyancsak meg kell
jegyeznünk azt, hogy magyar lovasok ajándékozták meg a világot a
kengyellel. A kovászos kenyér is magyar találmány. Magyar lovasok kenyere
volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és porrá tört hússal együtt
katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica szerint a rézfeldolgozás is
magyar találmány.
Az első magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza
fejedelem, a Szent Benedek renden belül.
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században
Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század
elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a
nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben
Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.
Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelső
könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon,
megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot.[1] Ezt 1483-ban Budán
nyomtatták Hess Endre nyomdájában; a könyv címe a jellemző: "Chronica
Hungarorum".
Az első közkönyvtár már a 15. században működött Bártfán. Az egyház
működtette és később a helyi hatóságok vették át.
Az első jelentős számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven a
Németalföldön, 1499-ben.
Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről; János
1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított
1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította.[2]
Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő
alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint
pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora.
A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s
az 1500-as években rektora is magyar, Hungarus Ladislaus.
Zsámboki János (1531-1584) történész volt. Könyvtárának megmaradt
darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát,
melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.
Egy papírgyárat Brassóban alapítottak 1546-ban, messze megelőzve ezzel
Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat
hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerű
bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat
vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon
való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak
faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is "Hungarian
riffle"-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat "Hungarian mill"-nek hívják
Angliában.
Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üveg-ipart 1556-ban. A
Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is "Hungarian
Hill"-nek, magyar dombnak hívják.
Rettenetes Iván[3] magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.
A 16. században a magyarok Verancsics Faustus-tól (1551-1617), a
veszprémi vár kapitányától örökölték a merőleges tengelyű szél-turbinát.
Ugyancsak ő volt az ejtőernyő felfedezője, ami a török elől való
menekülők előtt nyitotta meg az utat.
Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai
útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdődött Németországban, Göttingen és
Halle közbeeső állomásokkal. Segner volt az első, aki először fedezte fel
azt, hogy a fény időben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner
kerék, mely a reactive turbinák és motorok őse, s ezeket a mai
lökhajtásos gépeknél is használják.
Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi
János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa volt.
A világ első Műszaki Intézete, a budai Institutum Geometricum 1782-ben
nyitotta meg kapuit.
A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született.
Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélő gépeket és motoros
szövőszékeket szerkesztett, valamint ő szerkesztette a pozsonyi
pontonhidat. Ő volt az első, aki vakok számára olvasható írásrendszer
kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép.
Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland
kormány japán követe lett.
Benyovszky Móric (1741-1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel
szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és Kamcsatkába
hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával - hogy az őt küldő
franciákat csodálatra késztesse - Madagaszkárba ment, ahol e sziget
szeretett kormányzójává vált.
A következőkben kétszeres mérföldkő hirdeti a magyar elme nagyszerűségét
apa és fia, Bolyai Farkas (1775-1856) és Bolyai János (1802-1860)
személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi
Egyetemen. Munkája a "Tentamen" (1831) a korszerű algebra és mértan
előfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerűen
kapcsolta össze az új. hiperbolás mértan alapvető tételeivel. Ez a mértan
nem nyugodott már Euclides tételein. "Új világot teremtettem a semmiből",
írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes
további alakulására. Coolidge nézete a következő: "Munkája mérföldkő az
emberi gondolkodás történetében."
Miért világít a következő mérföldkő oly erővel? Semmelweiss Ignác
(1818-1865) neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze diadalmaskodott
a gyermekágyi láz felett, ami oly sok áldozatot követelt abban a korban.
Az emberi tudatlansággal vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar
értelmiség kegyetlen sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következőket
mondta erről a nagy magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal
Magyar, Semmelweiss, The Conqueror of Childbed Fever." (A halhatatlan
magyar Semmelweiss, a gyermekágyi láz feletti győztes.")
Mokcsai Haraszty Ágoston (1812-1869) 1840-ben érkezett Amerikába. Az
angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amit ma Sauk City-nek
hívnak. Wisconsin államban komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma
jól ismert söröket. Később bortermelésnek szentelte idejét, s a
Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a Tokaj-i
szőlőt Californiában.
Xanthus János (1825-1897) népességföldrajzi és kőzettani gyűjteményét
nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.
Pulszky Ferenc (1814-1894) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé
tartozik.
Bettelheim Sámuel Amerika legnagyobb kutatói közül is kitűnik; a japán
Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.
Makk József alapította Amerika első mérnöki katonai egyetemét.
Asbóth Sándor (1811-1868) tervezte New York városát. Ő volt az, aki
Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült
Magyarországról.
Az amerikai polgárháborúban 5 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2
alezredes, 133 őrnagy és 184 egyéb rangos tiszt képviselte a magyarságot.
Jávorka Ádám (1683-1747) az orosz hadsereg tábornoka volt.
A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták. Ez
megmagyarázza azt is, hogy miért vette át minden nemzet a magyar huszár
nevet és egyenruhát. A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét
dolman-nak, a zsinórozást soutach-nak, a csákót chacon-nak nevezik.
A Szent Benedek rendjébe tartozó Jedlik János (1800-1895) a pesti egyetem
természettan és erőtan (mechanika) tanára volt. Ő alkotta az első
villamos motort 1828-ban, s miután megoldotta a dinamó elvét, s hogy
bizonyítsa számításai helyességét, ő alkotta az első dinamót. Villamos
motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak először, 18 évvel előzve meg
Siemens-et.
Irinyi János (1817-1895) volt a biztonsági gyufa feltalálója.
A kanadai búza a magyar durum búza meghonosításából származik.
A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most Hungarian
Partridge néven ismert.
Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edison-al együtt, a távbeszélő
feltalálója. De Edison elismerte, hogy barátja, s első munkatársa, Ditrói
Puskás Tivadar (1844-1893) segítsége nélkül a távbeszélő soha nem terjedt
volna szét a világon ilyen gyorsan. Ezt Puskás találmányának, az igen
ötletes kapcsolótáblának tudta be. Puskás építette Párizsban az első
kapcsolótáblát és bevezette a távbeszélő hírrendszert Budapesten. Kedves
történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik
munkatársa, Fodor István (1856-1929), akit jobb kezének nevezett,
ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök két különböző városban várta
egy kísérlet eredményét: amikor Puskás meghallotta barátja hangját azt
kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet szerint ez az alapja a telefonba
mondott "Hello"-nak.
Pulitzer József (1847-1911) Makón született, s Amerika legnagyobb
újságját alapította The World címmel, s ő építette az első felhőkarcolót
és hírügynökséget is. A Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb
regény, színdarab, történelmi munka, zene, vagy a legjobb újságíró
jutalmazására.
Bánki Donát (1859-1919) a GANZ gyár vezető főmérnöke a budapesti
Műegyetemen a vízművek, compresszorok és gőzturbinák tanszékén.
Ő és Csonka János (1862-1939) tervezte az első karburátort. Ő tervezte az
első használható repülőmodellt, valamint ő tervezte és alkotta azt a
motort és turbinát, ami a nevét viseli.
Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja
volt. A váltóáramú villamos mozdonya a műszaki és villamos megoldások
összhangba hozott megoldása.
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) a világ egyik legnagyobb
villamossági-szakértője volt, a magyar villamossági ipar megalapítója.
1884-ben Zipernovszky Károly (1853-1942) és Déri Miksa (1854-1938)
közreműködésével az első transformátort tervezte meg. Zipernovszky
felfedezte az elektromos hullámvevőt, a drótnélküli táviró
egyenirányítóját. Déri megtervezte az Észak-olasz erőművet az olasz
Tirolban.
Az első földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg
kapuit a Millennium évében, 1896-ban.
Hermann Eugene építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de
Janeiro hajóállomását. A velencei Kiállítási Palotát is egy Bajan
nevezetű magyar és a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti
Engberth építette.
Jendrassik György (1898-1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát
építette.
Pollák Antal (1865-1938) és Virág József (1870-1909) voltak az expressz
távirat feltalálói.
Mihály Dénes (1906-1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót. Javított
példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa szerte.
Dr. Dorogi István és Lajos nevét dicsérik a gyermekek a felfújható
gumilabda és úszó-játékok műszaki megoldásáért.
Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi
Osztály, s ezek között volt Dr. Steiner - páncélautója és tankja
1910-ben.
Litfas, a soproni nyomdász találta fel a kivilágított hirdetőoszlopot.
Dr. Schick Béla amerikai lakós fedezte fel azt a vizsgálati módszert,
melynek segítségével a diftéria iránti érzékenységet lehet megállapítani.
A két Korányi testvér, valamint Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám és
Ádám, a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak.
Vámbéry Ármin -t (1832-1913) Angliában a legnagyobb kelet-kutatók közé
sorolják. Ő volt az első, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.
Sir Stein Aurél (1862-1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli
tagja.
Havas Károly (1881-1960) alapította a világ első hírügynökségét 1835-ben.
Asbóth Oszkár (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó
repülőgép. 1928. októberében az első helikopter kísérleti útja a Rákos
repülőtérről indult. Maga a helikopter is magyar találmány.
Dr. Fonó Albert gépészmérnök benyújtotta ajánlatát az ausztriai
haderőkhöz 1915 februárjában a jet-meghajtású repülőgépek gyártására. E
gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére
Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az első világháború
után és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért
a szabadalmat 1932-ben kapta meg. Napjaink korszerű repülőgépei hirdetik
a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erős akaratát és kitartását.
Több évvel ezelőtt az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt
rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgővel köszöntötte a
meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következő kérdést
intézte a jelenlevőkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai
kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" Nemcsak a vendégeknek, de
sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy
megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói
honfitársaink voltak (1955).
Először is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a
fontos, mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.
Kármán Tódor (1881-1949) Budapesten született, s elismerten az
aerodinamika vezető tudósa. A légörvények elmélete nélkül a hang
terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az
aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos
munkásságával.
Margittai Neumann János (1903-1962) korunk egyik legnagyobb számtantudósa
volt. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard
egyetemekre. Tanácsolta és erősen támogatta a szuper-gyors számítógépek
megalkotását, mely nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsőbbrendű
vezető szerepét az űrkutatás és űrutazás terén. Büszkén vallotta és
hirdette magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a
jelenlevők szidták a magyarokat, s veszekedőseknek mondták őket. Erre ő
gyorsan megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan
elnémította. Nem sokkal Neumann halála előtt egy tolószékben elvitték a
Fehér Házba és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén
belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom - Szabadság) tűzte
mellére.
Szilárd Leo (1898-1946) a négy magyar egyike volt, akik vezető szerepet
játszottak az atom energia használatával kapcsolatban. Enrico Fermivel
dolgozott együtt, s az első láncreakciót ők hozták létre, ami most
nevükkel van fémjelezve. Szilárd volt az első, aki plutóniumot használt
az atomreakció előidézésére.
Wigner Jenő (1902-1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek.
Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd később a
Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással
foglalkozott Amerika első, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago
egyetemen. 1952-től vezető szerepe volt az atomerővel foglalkozó
bizottságnál, mint tanácsadó szakember.
Teller Ede (1908-) volt a "Magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal,
Neumannal és Wignerrel együtt. Budapesten született, a Chicago egyetemen
nyert beosztást, ahol a világtörténelmet írták azokban a napokban. A Los
Alamos laboratóriumában és a Chicago egyetemnél dolgoztak együtt, s
megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az első két bombát az ő
irányítása mellett készítették el és később Los Alamosban tették próbára
először. Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s
ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.
Bay Zoltán (1900-1994) atommérnök Békés megyében született és Budapesten,
majd Berlinben tanult. Egy nagy magyar villamos társaság, az Egyesült
Izzó tudományos laboratóriumában dolgozott. Itt világhírre tett szert,
amikor sikeresen megmérte a föld és hold közötti távolságot radarral.
Elismerést érdemel a "villamos agy", a számítógép tökéletesítéséért is.
A mesterséges bolygók (satellite) tervezésében és alkotásában a következő
tudósok vettek sikeresen részt: Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter,
Lovas Endre.
Sziegmeth Alfréd ellenőrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges
bolygóit Amerikában, egy 600 fős munkaerő létszámmal rendelkező hely
vezetőjeként.
Pavlics Ferenc gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezője és
alkotója. Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy a magyar Domokos
István tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo
űrhajó számára.
A már elhalálozott Dr. Selye János barátom a Montreal egyetemen végzett
kísérleteket az emberi stress-el kapcsolatban.
Bíró László János (1900-), Budapesten született újságíró tervezte a
golyós-tollat; Argentínában ezt egyszerűen a BIRO-nak nevezik feltalálója
után.
Nem felejthetjük el a két Rubikot, atyát és fiát. Rubik László a sikló
repülés úttörője volt; milliomos fia a Rubik kocka lángeszű feltalálója.
Nagy élvezet volt számomra, amikor egy új bélyegsorozatot fedeztem fel,
mely a magyar Nobel díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március
20.-i számában. A bélyegeket kísérő szöveg kijelenti, hogy ez a
bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelőtt! "A halhatatlanok
gyülekezete" cím alatt minden nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia
összegyűlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az előadók egyike, Palló
Gábor a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyűlés fontosságát: "Amikor
egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erőforrást keres,
ami öntudatát erősíti. Így a múlt hősei felé fordul, a művészet és
tudomány óriásai felé."
Nézzük meg tehát a Nobel díjasokat:
Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a
phosphorencia terén végzett kutatásáért. A photoelektromos hatásokkal
kapcsolatos elmélete máig elfogadott.
Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a
belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért.
Zsigmondy Richárd Adolf, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziókemikus,
Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az
ultramikroszkóp feltalálásáért.
Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel díját 1937-ben
kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C vitamin
szerepének a felfedezéséért.
Hevesy György József, (Budapest 1885 - Friburg 1966) vegyész, egyetemi
tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium
felfedezője Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok, mint jelzők
szerepének használatáért a vegyi kutatásban.
Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben nyerte el
a fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért.
Wigner Jenő , (Budapest 1902-1994) Nobel díját 1963-ban kapta a
nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért.
Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök Nobel díját 1971-ben kapta
a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést
tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses
lencséjét.
Oláh George, (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon
részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt.
Kanadába 1964-ben érkezett, később az U.S.A-ba költözött, s 1994-ben
Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és
transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.
Harsányi John (Budapest, 1920-) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije
után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége
családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte
egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd később az
U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával
osztozott a közgazdasági Nobel díjon.
Mindenek előtt értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a
szó MAGYAR mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell
tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlők.
Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon
nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk
magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve,
egységesen.
Útunk végére értünk. Tudom, hogy minden valószínűség szerint számos
mérföldkőemlítés nélkül maradt. Mielőtt mindennapi életünkhöz térünk
vissza, néhány másodpercnyi időt töltsünk az elmondottak feletti
elmélkedésre. Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre,
eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy
pillanatra is azt gondolod, hogy " Én is magyar vagyok, s boldog vagyok,
hogy ezen országhoz tartozhatom" akkor e szerény munka máris elérte
célját.
Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem
méreteinek függvénye, hanem értékeié.
Magyar hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha
összefoguk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.
***
Fordította Tomory Zsuzsa
vitéz Hamvas J. József tanulmánya után meg kell említenünk, hogy ilyen
kimagasló eredmények nemcsak a múltban, de napjainkban is bőven
tapasztalhatók. Néhány ilyen példa:
A Kanadai-Amerikai Magyarság 2005. június 22.-i számában például a
következő cikket olvashatjuk: Mi a magyar diákok tudományos sikereinek
titka? cím alatt:
"A magyar diákok az egyik tudományos versenyt a másik után nyerik. Az
Istenért, miként lehetséges ez? - indítja terjedelmes cikkét a cseh
Gazdasági Napilap, amelyben a fiatal magyar tudósok eredményeiről számol
be. A cikk szerzője szerint az eredmények a magyar nyelv páratlanul
logikus felépítésének köszönhető, továbbá annak - szisztematikus
gondoskodásnak - ahogy a magyar iskolákban a tehetségekkel foglalkoznak.
Ezt a programot Zsolnai Tibor professzor dolgozta ki a kilencvenes évek
elején, az általános iskolák számára, Tény, hogy elképedve áll a világ
azzal a jelenséggel szemben, hogy szinte naponta születnek világra szóló
magyar találmányok. A külvilág mindezt Magyarország tönkretételével és
becsmérlésével honorálja."
Az idén május 8-14 között Arizona fővárosában, Phoenixben került sor
ötvenhatodik alkalommal a 21 év alatti tudósok olimpiájára, az Intel ISEF
(Intel International Science and Engineering Fair) világversenyre. A
versenyen a többszörös előzsűrizést követően a felkért szervezetek
nevében több, mint 50 ország fiatal tudósjelöltjei vehettek részt.
Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség jogosult résztvevőt
javasolni a versenyre.
Ebben az évben hazánkat a Magyar Innovációs szövetség által szervezett
2004. évi Országos Ifjúsági Verseny egyik győztese Rátai Dániel
képviselte egy olyan találmánnyal, amely minimális (kb. 25-30 ezer
forintos) ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós
készülékké és egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni. A
tudományos-fantasztikus filmekbe illő teljesítményt a nemzetközi zsűri
számunkra példa nélküli elismerésben részesítette: összesen hat első
díjat ítélt oda a huszadik életévét e hónap végén betöltő feltalálóknak.
14 kategóriában indult 1444 pályázó közül hárman részesültek abban a
díjban, hogy részt vehetnek az idei Nobel-díjátadó ünnepségen - Rátai
Dániel közöttük van. Ezen kívül megnyerte a világ legtekintélyesebb
processzorgyártó cégének, az Intelnek a legjobb teljesítményért
felajánlott díját (Intel Foundation Achievement Award), ebben összesen
tizennégyen részesülhettek. Díjazásuk: 5000 dollár.
Rátai Dániel találmánya, mely nem csupán háromdimenziós megjelenítésre,
hanem játékok új generációjának létrehozására, a legkülönbözőbb tervező,
modellező, animációs, képességfejlesztő és egyéb műveletek 3D végzésére
is alkalmas, ezt érzékeltetendő a polihisztor Leonardo nevét viseli.
A számítógép-tudomány (Computer Science) képviselői között kimagasló
érdeklődést keltve szerezte meg a katagória legjobbjának járó abszolút
első díjat, ami további 5000 dollárt, egy Intel Mobile processzoros
notebook-ot és az alma materének, a Neumann János Számítástechnikai
Szakközépiskolának is egy 1000 dolláros különdíjat jelentett. Ezen kívül
a kategória két első díja (3-3000 dollár) közül is az egyiket Rátai
Dániel kapta.
Dollárban kifejezve az előbbiekhez képest szimbolikusnak tetszhet, de
eszmei értéke felbecsülhetetlen annak a szakmai elismerésnek, amelyet a
Számítástechnikai szövetség (IEEE Computer Society) és a Találmányi és
Kereskedelmi Hivatalok Szövetsége (Patent and Trademark Office Society)
fejezett ki első díjával (700, ill. 200 dollár).
A Magyar Innovációs Szövetség által a korábbi években az ISEF "olimpiára"
kiküldött fiatalok imponáló eredményekkel büszkélkedhettek, ez a
hatszoros elsőség azonban - nemzetközi szinten is - teljesen példa nélkül
álló.
Külön elismerésben részesült Bálint György tanár úr, aki felfedezte a
fiatal tudós tehetségét és elindította a siker útján.
Peter D. Lax magyar származású matematikusnak ítélte a Norvég Tudományos
akadémia "matematikai Nobel-díjként emlegett Abel-díjat, a
differenciálszámítás területén elért eredményeiért.
Mindezeket az eredményeket hazánk szellemisége, egyedülálló nyelvünk
tökéletessége egyengeti a megvalósulás útján.
A Magyar Vetés 1993-94 évi száma 19. oldalán Zombori Lajos ezt a
következőkben fogalmazta meg: "A magyar nyelv megtartó ereje csudálatos.
Az biztos, hogy a magyar nyelv ősisége, szépsége, változatossága,
kifejező képessége és leírhatatlanul nagy megjelenítő ereje olyan
tisztánlátásra és ezáltal rendkívül következetes gondolkodásra nyújt
lehetőséget, ami egyedülálló a maga nemében. Gondoljunk csak
feltalálóinkra, íróinkra, matematikusainkra, zeneszerzőinkre, amikor is
nyugodtan elfelejthetjük, mi több, kizárhatjuk a hozott genetikai kódot,
mert azt már rég felülírta a gyémántkeménységű és kristálytiszta magyar
nyelvi logika."
S Isten áldotta nyelvünk velünk van, míg szeretettel ápoljuk, őrizzük, s
csorbítatlan fényében adjuk át a jövőnek.
Adjunk hálát a Jó Istennek, hogy magyarnak születtünk.
Tomory Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése