Árpád-házi Szent Kinga

Tizenegy éves volt. amikor édesapját, IV. Bélát 1235-ben királlyá koronázták s nagynénjét, Árpád-házi Erzsébetet szentté avatták. Nem egészen négy évvel később, 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. Az ifjú lengyel királynét fényes diadalmenet kísérte Esztergomtól egészen Krakkóig.

A tatár pusztítás nem kerülte el Lengyelországot sem. 1249-ben hazalátogatott Magyarországra, hogy édesapjától kérjen segítséget nélkülöző népe számára. Ekkor kapta ajándékba máramarosi sóbányát. Jegygyűrűjét lehúzta, s a birtokbavétel jeléül az aknába dobta. A legenda szerint, amikor 1251-ben Wielickában sóbányát nyitottak, az első sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét.

Templomokat, kolostorokat, kórházakat építtetett. 1257. március 2-án Boleszláv király kimutatva háláját felesége országépítő tevékenysége iránt, oklevélben neki adományozta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol Kinga klarissza kolostort alapított.

1279-ben, negyvenévi házasság után eltemette férjét, ezután kérte felvételét a klarissza apácákhoz. Ettol kezdve teljesen istennek szentelte életét, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását. 1284-tol haláláig az ószandeci kolostor apátnője volt. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, XI. Kelemen pedig a lengyelek és litvánok védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába.

Árpád-házi Szent Kinga életében gyönyörű példáját adta az áldozatos Isten- és emberszeretetnek feleségként és királynőként egyaránt. A sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, mégis távol állott tole az uralkodói stílus. Egy percig nem uralkodott, viszont élete utolsó pillanatáig szolgált. Ma, amikor sajnos nem a szolgálat vonz elsősorban "magas" hivatalokba vezetőket, hanem a hatalom, bírvágy, valahogy nem illik bele a "képbe", a közfelfogásba Kinga sorsa. Gyaníthatóan nem sok olyan akadt, a történelem során, akit egy "idegen" ország népe arra kért, hogy királyaként vegye át a kormányzást és o ezt képes volt elutasítani. Bizony, alkalmasint a lemondás, illetve a visszautasítás is lehet királyi erény...

Tőlünk talán ma azt kérdezné: mi áll törekvéseink mögött? Miért akarunk folyton többet? Egyéni érvényesülésünk, gazdagodásunk vagy a szolgáló szeretet ösztönöz bennünket?

Forrás: Ezerszáz év

Polgár Info
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=64155&mode=thread&order=0&thold=0 

Kapcsolódó cikkek:

» Árpád-házi Kinga és Hedvig emléke egy lengyel faluban