2010. június 20., vasárnap

A június 15-én kilakoltatott ötgyermekes családanya nyílt levele Orbánnak

http://kuruc.info/r/2/61514/

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szeretném megköszönni Önnek, hogy a választásokon tett ígéretét, idézem: „miszerint egyetlen magyar családot sem lehet utcára tenni” felettébb látványos módon betartotta...

Remélem, az Ön gyermekeit és édesanyját, valamint a családja egyetlen tagját sem fogja 300 fős kommandós sereg megtámadni!

Remélem, mindig lesz hol a fejüket álomra hajtani!

Remélem, lesznek barátai, akik mindig kiállnak Ön mellett!

Remélem, soha nem kell rettegniük a minden törvény és jog felett álló végrehajtóktól!

Remélem, megmarad az ősei birtoka, és nem veheti el Öntől maffiamódszerekkel senki sem!

Remélem, soha nem fogják üldözni, ha el meri mondani az igazságot!

Remélem a nemzetközi sajtó előtt sem fog szégyenkezni a magyar emberek földönfutóvá tétele miatt!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!


Én mint kisember, aki egyébként öt gyermek édesanyja vagyok, azért bátorkodtam Önnek nyílt levelet írni, mert a tucatnyi személyes S.O.S. segítségkérésemre nem reagált!

Szeretném Önt ezúton tájékoztatni, hogy az Ön ”jóléti” államának rendőrhadserege 2010. június 15-én kivégezte a családomat! Elvették a házunkat, ezáltal az egész életünket! Hét embert végeztek ki az Ön tudtával azon a napon!

Három csöpp gyermekem, a nagylányom és az idős, beteg édesanyám, aki mellesleg majdnem belehalt az Ön ”nem lehet egyetlen magyar családot sem utcára tenni” hangzatos kijelentésébe!

Mert piciny gyerekek és asszonyok veszélyesek Önre és a magyar nemzetre nézve, ezért aztán 300 fős hadsereget kell rájuk küldeni… Amúgy tájékoztatásául közlöm: közel kétmillió család vár ugyanerre a sorsra! Esetleg azt a 873 milliárd forintot, mely a bankok nyeresége volt a tavalyi évben, nem lehetett volna ezeknek a családoknak a megsegítésére fordítani?

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Rendkívül sajnálom azokat az embereket, akik hittek Önben! (Nem tudták, mit cselekszenek…)

Ön magára hagyta nemzetét a magyar családokat és a jövőjét a magyarságnak! Mindaddig, amíg a korrupt bírósági titkárok és a maffiózó végrehajtók, akik rendőrkapitányoknak dirigálhatnak és dönthetnek emberi életekről, azt hiszem, el kellene gondolkodnia azon, hogy az Ön önkényuralmi rendszere hova fajulhat!

Ugyanis Önnek van, lett volna lehetősége egyes-egyedül arra, hogy több százezer ember, család életét egyetlen tollvonással megmentse!

Nem vagyok elkeseredve, mert a mi esetünk végre felnyitotta a magyar emberek szemét, hogy a magyar önmagán és a barátain kívül senkire nem számíthat eme csodálatos ősi hazában!

Üdvözlettel:

Tauzin Krisztina

egy földönfutóvá tett ötgyermekes családanya és családja
(Kuruc.info)
FUT A VILÁG

Tauzin Krisztinának,
egy földönfutóvá tett
családanyának


Fut a világ, jaj, sebesen,
Talpunk alatt keservesen.
Hej, te világ, addig futhatsz,
Míg a talpunk nem taposhat!

Minden szegény, koldus, árva
Egyet kiált valahára,
Bizony mondom, napszálltakor,
Fillér sem lesz, nem hogy vagyon.

Gyermekingnek nincsen zsebe,
Hant alá sem viheti le.
Mit ér hát a sok-sok tallér,
Kenyér sem lesz, nem még tányér.

Mégis újra talpon vagyunk.
Megsegít a Boldogasszony!
Nem múlhat el esztendeje,
Miénk e föld kikeletre.

Mosolyogj is, de imádkozz,
Csoda lesz majd, nem akárhogy!
Minden magyar egyet akar,
Vason látni orozókat.

Hej, te világ, úgy sem hiszed,
Mégis minden együvé lesz,
Ami marad, visszakapjuk,
Miénk lesz az ősi jussunk!


Ferencváros, 2010. június 19.

Lengyel Károly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése