2010. május 7., péntek

Onody Gyula:Koppány kövére rovom (Rovásírással is)



"Harmat vízben, könnytengerben, mind lemosom vérét....."

Géza-fia István király,
Add ki Koppány testét.
Varázsfűvel megragasztom,
Regöléssel búcsúztatom
Én jó Uram lelkét.

Zsoldosaid kaszabolták,
Meghalt, de még szíven szúrták.
Délceg testét fölnégyelték,
Várkapukra feszítették.

István király, kegyes király,
Add ki Koppány testét.
Varázsfűvel megragasztom,
Regöléssel elringatom
Én jó Uram lelkét.
Harmat vízben, könnytengerben
Mind lemosom vérét.
Fehér gyolcsba öltöztetem,
Somogyváron, ősi földjén,
Holdnak éjén
Egy vén tölgy alá eltemetem.

Sírhalmára követ teszek,
Reá rovom, s az emberek
Tetted szerint emlékeznek:

„István király, a szent király,
Adta Koppány testét.
Varázsfűvel ragasztottam.
Regöléssel elnyugtattam
Nagy urunknak lelkét......."

Siófok, 2009. nov. 22.

1 megjegyzés:

  1. Érdekes vers. Egy ideje elmerültem Magyar Adorján gondolatvilágában s emelkedettebben KOP-PÁN(Y) és GEISA harcában KABAR és KAZÁR ősök egymás elleni küzdelmét is belelátom. Érzem azt az ősi feszültséget, mely a FÉNY (PÁNY) felé törekvő és az ANYAGBA (GES - KES - CASH?!) süppedő közt feszül mind a mai napig... Mintha Jézus történetét hallanám újra és újra.

    VálaszTörlés