barikad.hu 2011, július 1 - 19:53
Még a nyári szünet előtt szavazni fog a T. Ház az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról. A szűkre szabott parlamenti vitában a Jobbik képviselői kihangsúlyozták, hogy az általuk erősen kritizált adócsökkentési program eredményeként ismét a hazai kis-és középvállalkozások fogják megfizetni a kormány elhibázott politikájának árát.
Ezzel pedig további versenyhátrányba fognak kerülni a multinacionális vállalatokkal szemben, a következmények pedig beláthatatlanok lehetnek.
Azzal mindenki egyetért, hogy több kell a borítékba, hiszen a hazai átlagkeresetek, a minimális megélhetési költségek szintjén vannak. Azt is tudhatjuk, hogy az Unió fejlettebb részein nemcsak a minimálbér, az átlagbér, hanem a cégek munkaerőköltségei is kétszer-háromszor magasabbak a hazai átlagnál. Talán célravezetőbb lenne, ha a Magyarországon működő multinacionális cégeket bírná rá a kormány arra, hogy ezt a példát itteni cégeiknél is - legalábbis részben - kövessék.
Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a közbeszerzési pályázatokból való kizárással fenyegetés nem a hazai áruházláncoknak, vagy a betanított munkásokat munkaidőkeretben végsőkig kihasználó és extra hasznot húzó külföldi cégeknek jelent majd problémát, hanem a hazai kkv-nak.
A tervezett törvényjavaslatnak pont ez az egyik legnagyobb buktatója. Sok kis cégnek ugyanis az állami megrendelés, a pályázatokon való eredményes szereplés jelenti a mindennapi továbbélést.
Ők eldönthetik, hogy vagy bért emelnek - még azon az áron is, hogy esetleg csőd közelbe kerülnek, vagy árat kénytelenek emelni -, vagy létszámot csökkentetnek, vagy reménykednek abban, hogy elkerülik a munkaügyi ellenőrzést. Ráadásul amennyiben a kormány 2 éven belül végképp kivezeti az adójóváírást az adórendszerből, akkor ennek megfelelő plusz béremelést is kell majd végrehajtani, méghozzá a munkavállalók nagy többségénél. Nem valószínű, hogy vigasztalni fogja őket az a tudat, hogy a béremeléssel, részben a költségvetési bevételeket fogják növelni, ehhez is hozzájárulva az adósságtörlesztéshez.
Vagy más utat választanak, hiszen a kormány lépései folytán egyre inkább értelmetlenné válik bárkit is alkalmazottként foglalkoztatni.
A kormány nyugdíjjal, a táppénzzel, a munkanélküliek ellátásával és lehetőségeivel, a Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatos intézkedései és tervei ugyanis az eddig alkalmazottként magukat nagyobb biztonságban érző munkavállalókat is arra kényszeríthetik, hogy inkább kényszervállalkozásba vagy rosszabb esetben a feketemunka vállalásába meneküljenek. A nem munkaviszony kereteiben foglalkoztatottakra ugyanis az egész nem vonatkozik.
Azt is nehéz lesz meghatározni, hogy mi számít majd nettó munkabér megőrzésnek. Például az is, ha valakit többet fognak túlóráztatni, vagy egyéb természetbeni juttatást kap? Ugyanis a munkabér fogalmába a jelenlegi szabályozások így a Munka Törvénykönyvének 142./A.(3) rendelkezései szerint - többek között - ezek is beletartoznak.
Az egyértelműen kijelenthető, hogy ez az egyelőre még tervezett intézkedés teljesen bizonytalan eredményű lehet, nemcsak a munkaerőpiaccal, hanem a gazdasági tervekkel kapcsolatban is.
Borítékolni lehet a további problémákat.
Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője
MMV Konferencia 5. Éliás Ádám: A magyar vállalkozások talpra állítása és védelme
Éliás Ádám: "Törzskönyvezett marxisták kezében az ország"
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése