Fellépést sürget a Magyarok Világszövetsége az Európai Unió kettős mércéje ellen

Az Európai Unió hangos kifogásokat támasztott a magyar médiatörvénnyel szemben. Más államok esetében ugyanaz az Európai Unió mélyen hallgat, és szemrebbenés nélkül eltűri, hogy jogrendjükben tartsanak olyan törvényeket, amelyek az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden tételét sértik.

Az Európai Unió közösségi jogának – Acquis communautaire – érinthetetlen részét képezik a benesi dekrétumok, amelyek lépten-nyomon a legdurvábban sértik az alapvető emberi jogokat: közösség elleni uszítás,diszkrimináció, rasszizmus, kényszermunka, vagyon kártérítés nélküli kisajátítása, állampolgárság megvonása nemzetiségi alapon. Történik mindez a kollektív bűnösség elve alapján.

Szemelvények a hatályos benesi dekrétumokból:

Egyedülálló példa a közösség elleni büntetlen uszításra, ami tiltott az EU-ban

115. sz. törvény 1946. május 8.Elfogadta a Csehszlovák Köztársaság ideiglenes Nemzetgyűlése

1. §

Azon cselekmény, amelyet 1938. szeptember 30. és 1945. október 28. között követtek el, és amelynek célja volt a csehek és szlovákok szabadságának helyreállításáért folytatott harchoz való hozzájárulás, vagy ha a megszállók és bűntársaik tetteinek igazságos megtorlását célozta, azon cselekmény akkor sem jogellenes, ha amúgy a hatályos törvények szerint büntetendő lenne.

2. §

Abban az esetben, ha valakit egy ilyen bűntényért már elítéltek, úgy a büntetőjog perújrafelvételi előírásai szerint kell eljárni.

(...)

Példa a diszkriminációra, ami tiltott az EU-ban

5. sz. dekrétum 1945. május 19.Elrendelte a köztársasági elnök

a szabadság nélküli állapot egyes vagyonjogi jogügyleteinek érvénytelenségéről, valamint a németek, magyarok, az árulók és kollaboránsok, továbbá egyes szervezetek és intézmények vagyontárgyainak nemzeti kezelésbe vételéről

(...)

4. §

Állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni a következő személyeket:
a) Német vagy magyar nemzetiségű személyek.

(...)

Példa a rasszizmusra, ami tiltott az EU-ban
28. sz. dekrétum 1945. július 20.
Elrendelte a köztársasági elnök

a magyarok és németek mezőgazdasági területeinek csehekkel, szlovákokkal és más szláv mezőgazdákkal való betelepítéséről

(...)
2.§

A betelepítés keretében földet igényelhetnek a cseh, a szlovák, vagy más szláv nemzet állami és nemzeti szempontból megbízható tagjai.

(...) 
Példa a kényszermunkára, ami tiltott az EU-ban

126. sz. dekrétum 1945. október 27.
Elrendelte a köztársasági elnök

A kormány javaslata alapján elrendelem:

1. §

A köztársasági elnök 16. sz. 1945. június 19-i dekrétuma 14.§ b) pontjának rendelkezései szerint, amelyek a náci bűnözők, az árulók és bűntársaik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról rendelkeznek, a járásbíróságok börtöneiben és a büntetőintézményekben kényszermunka-különítményeket (a továbbiakban különítményeket) kell alakítani.

(...)
4.§

A különítményekben elvégzett munkáért az elítéltek nem tartanak igényt fizetésre.

(...)

Második példa a kényszerített munkára, ami tiltott az EU-ban

71. sz. dekrétum 1945. szeptember 19.
Elrendelte a köztársasági elnök
azon személyek munka-kötelezettségéről, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat

A kormány javaslata alapján elrendelem:

1. §

A háború és a légitámadások által okozott károk elhárítására és jóvátételére, valamint a háború által szétzilált gazdasági élet helyreállításáért munka-kötelezettséget vezetünk be azon személyek számára, akik a köztársasági elnöknek a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságát szabályozó, 33. sz. 1945. augusztus 2-i alkotmány-dekrétumával elvesztették csehszlovák állampolgárságukat...

(...)

Példa az állampolgárságtól való kollektív megfosztásra
33. sz. alkotmány-dekrétum 1945. augusztus 2.
Elrendelte a köztársasági elnök

A kormány javaslata alapján, és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal egyetértésben elrendelem:

1.§

Azon német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik egy idegen megszálló hatalom rendelkezései alapján német vagy magyar állampolgárságot szereztek, ezen állampolgárság megszerzésének napján elvesztették csehszlovák állampolgárságukat.

2.§

A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár jelen rendelet hatálybalépésének napján veszti el csehszlovák állampolgárságát.

(...)

Példa mezőgazdasági vagyon kártérítés nélküli kisajátítására, ami tiltott az EU-ban
12. sz. dekrétum 1945. június 21.
Elrendelte a köztársasági elnök

a németek és magyarok, valamint az árulók és a cseh és a szlovák nép ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról

    Elejébe menve a cseh és szlovák parasztoknak egy új földreform következetes megvalósítása iráni igényének, és azáltal a törekvés által vezérelve, amely egyszer és mindenkorra el kívánja venni a cseh és a szlovák földet a német és magyar idegen tulajdonosok kezéből, miként a Köztársaság árulóinak kezéből is, és azt a cseh és a szlovák parasztság kezébe kívánja adni, a kormány javaslata alapján elrendelem:

1.§

(1) A földreform céljaira, azonnali hatállyal és kártérítésmentesen kisajátítódik az alább felsorolt személyek mezőgazdasági vagyona:
a) minden német és magyar nemzetiségű személytől, tekintet nélkül állampolgárságára,

(...)

Példa a vagyon kártérítés nélküli kisajátítására, ami tiltott az EU-ban

108. sz. dekrétum 1945. október 25.Elrendelte a köztársasági elnök

az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti megújulás alapjairól

A kormány javaslata alapján és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal egyetértésben elrendelem:

I. rész
Az ellenséges vagyon elkobzása
1.§
Az elkobzott vagyon köre

(1) A csehszlovák állam javára kártérítés nélkül elkoboztatik – amennyiben az eddig nem történt volna meg – mindazon ingatlan és ingó vagyon, beleértve a vagyonjogokat is (mint követelések, értékpapírok, befektetések, immateriális jogok), amely a német és magyar megszállás tényleges befejezésének napjáig az alábbiak tulajdonát képezte, vagy még képezi:
1. a Német Birodalom, a Magyar Királyság, a német illetve a magyar nyilvános jog szerinti testületek, a német náci párt, a  magyar politikai pártok és más szerveződések, valamint ezen rendszerek, illetve a velük összefüggő rendszerek szervezetei, vállalkozásai, közüzemei, egyesületei, alapjai és céltartalékai, beleértve más német vagy magyar jogi személyeket, avagy
2. német és magyar nemzetiségű fizikai személyek, kivéve azon személyeket, akik bizonyítják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sohasem fordultak a cseh és a szlovák nép ellen, és vagy e népek felszabadításáért vívott harcban aktívan részt vettek, vagy a náci vagy a fasiszta terror alatt szenvedtek, avagy
3. azon fizikai személyek, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, függetlensége, területi épsége, demokratikus-köztársasági államformája, biztonsága és védelme ellen irányuló tevékenységet fejtettek ki, akik ilyen tevékenységre biztattak, vagy más személyeket arra kívántak rávenni, hogy tervszerűen bármilyen módon a német és magyar megszállókat támogassák...

Magyarország nem szabad szó nélkül tűrje az EU-nak az ország törvényeibe való beavatkozását. Fel kell szólítania az Európai Uniót, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és haladéktalanul kötelezze Csehországot és Szlovákiát a benesi dekrétumok feltétel nélküli és maradéktalan hatályon kívül helyezésére.

Budapest, 2011. február 22.
                                                                               A Magyarok Világszövetsége

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

7159/110222