Budaörsi Gömbvillámról,mert érdekes..

Gömbvillámot fotóztak?

A múlt hétvégén készült fénykép, ha csak nem optikai csalódás, páratlan az egész világon. Máshol is furcsa fényeket észleltek.

Gömbvillámokról, mint a természetes környezet (és talán éppen a meteorológia) egyik legkülönösebb, még megfejtésre váró ritka jelenségéről már többször is írtunk itt, az Időképen. Korábbi cikkeinkben kiemeltük, milyen furcsa az a tény, hogy "ufókról" világszerte ezerszer több fotó, sőt, videó készült, mint gömbvillámokról; a legnépszerűbb keresőkbe beírva annak angol megfelelőjét ("Ball lightning"), talán csak 3-4 elmosódott, homályos fényfoltot fedezhetünk fel a képeken.
Még múlt hét végén jutott el szerkesztőségünkbe az a fotó, amelyet azóta nagyon sok szempontból elemeztünk, és - ha csak valaki meg nem tudja cáfolni - talán az első, majdhogynem kristálytiszta felvétel erről a ritka természeti tüneményről.
Miért gondoljuk, hogy a fotó hiteles?
Nos, elég sok érv szól mellette.
1) Szerkesztőségünk megkapta annak digitális eredetijét, amelynek az EXIF információk érintetlennek tűnnek (vagyis szinte bizonyos, hogy soha nem nyitották meg, ill. mentették el olyan képszerkesztő szoftverrel, amivel azt manipulálni lehetne). Az eredeti képet közzé is tesszük, hogy külső szakértők is elemezhessék azt - letölthető az alábbi linkre kattintva.
gombvillam.jpg (1087 KB)
2) A képen lévő fénygömb környezetét kinagyítva és drasztikusan kiélesítve látható, hogy a zajszintek eloszlása tökéletesen illeszkedik a környezetéhez (márpedig a legtöbb manipulált képen a hamisított objektum, és az eredeti háttér zajszintjei élesen elkülönülnek egymástól).
Figyelem! A visszacsillanásokat bemutató kép (alul) kattintás után teljes méretben is megjeleníthető.
3) A fotón összesen 6 különálló, jól megfigyelhető optikai reflexió látható (ezeket külön bekarikáztuk), amelyeket vélhetően a több lencsetagból álló objektív optikai elemei okoznak, és amelyek relatív mérete és elhelyezkedése jól összevethető a fényképezőgép sajátosságaival (ezek tökéletesen illeszkedő hamisítása rendkívüli szakértelmet igényelne). A kép előtt nem található üvegablak, vagy más reflektív felület.
4) Van egy kontroll-felvételünk is, amely közvetlenül ezután (az EXIF információk szerint ugyanabban a percben) készült, ugyanonnan, ugyanolyan beállításokkal, amely tökéletesen érintetlennek mutatja a kérdéses területet. Ha valaki egy tényleges fényforrást (pl. egy 50 cm átmérőjű, jelentős tömegű, nagy fényerejű kerti lámpát) helyezett volna el, aligha hihető, hogy ugyanabban a percben el is tudta volna azt látható nyomok nélkül távolítani. A kontroll-felvételnek szintén rendelkezünk az eredetijével, ezt is közzétesszük független elemzés céljából, letölthető az alábbi linkről.
gombvillam_control.jpg (1132 KB)
5) A közeli nagyítás és élesítés kimutatta, hogy az elsőre gömbnek tűnő forma nem tökéletes gömb (a jobb felső szélén lévő, amorf horpadás túl nagy, és túl jól látható ahhoz, hogy JPEG tömörítési hiba legyen - főleg ilyen magas minőségi beállítások estén). Márpedig ilyen "tökéletlen gömb" formájú kerti lámpákat nem igazán gyártanak.
Az archívumunkban is megtalálható hőtérképen jól látható az a közel tíz fokkal melegebb, furcsa alakú hőfolt, amely mint egy "nyelv" nyúlik be délről a főváros délkeleti agglomerációjába.
6) A múlt hét végén - amikor a fotó készült - jelentős különbségeket mutatott a hőmérséklet-eloszlás hazánkban, amelyről akkor (ettől teljesen függetlenül) cikket is írtunk. A fotó helyszínéhez közel húzódott az a határsáv, ahol a déli és az északi tájegységeket elválasztó gradiens szélsőséges, közel 10 fokos csökkenést mutatott 10 km-en belül. Ilyen hatalmas eltérések csak a legnagyobb nyári zivatarok vonalában, a legerősebb hidegfrontok esetén szoktak előfordulni, most viszont szinte teljesen nyugodt volt időjárásunk.
7) A képet nem közvetlenül, közlés céljából küldték szerkesztőségünkbe, hanem majdhogynem "véletlenül", kíváncsi ismerősökön keresztül jutott el hozzánk, akik személyesen kértek tanácsot meteorológusunktól annak értelmezésével kapcsolatban (így elég valószínűtlen lenne szándékos félrevezetést feltételeznünk).
8) Megkaptuk a kép készítésének pontos koordinátáit (címét) is, amelyet természetesen személyiségi okok miatt nem tehetünk közé, de szerkesztőségünknek az elmúlt napok során ezáltal módjában állhatott a helyszínt ellenőrizni, az esetet rekonstruálni (fények és árnyékok, a kép újbóli elkészítése szimulált fényforrásokkal, stb).
9) Végül, de nem utolsó sorban, ugyanazon a napon több, független szemtanú is rendkívüli fényjelenségekről számolt be mintegy 30 km-el arrébb, Budaörs térsége felett, amelyre nem biztos, hogy bármilyen módon összefügg ezzel a jelenséggel - de azért elgondolkodtató.
Ha valós a fotó, akkor mi lehet rajta?
Létezik és jól ismert az ún. fantomvillám jelensége, amely egy, a képmezőn kívüli, erős kisülést (pl. egy, a fejünk fölötti égbolton történő, rendkívül fényes, felhő-felhő villámot) a fényképező optikájának többszörös tükröződései miatt úgy vetít a fényérzékeny CCD érzékelőre, mintha az szinte közvetlenül előttünk csapott volna le a földbe. Ehhez viszont az égbolton kellett volna lennie egy ugyanilyen gömbnek.
Ismertek beszámolók a "láthatatlan", pontosabban áttetsző vagy majdnem teljesen átlátszó gömbvillámokról, amelyek szabad szemmel alig észrevehetőek (inkább csak "vibrál körülöttük a levegő"), fényt talán csak infravörös vagy ultraibolya tartományban bocsájtanak ki (amire viszont néhány fényképező érzékeny), mégis képesek áthatolni falakon, vagy éppen megolvasztani egy autó antennáját. Elképzelhető, hogy a fényképező vakujának villanása okozott volna olyan reakciót, ami éppen egy ilyen jelenséget tett volna láthatóvá?
Nos, nem tudjuk, de reméljük, hogy olvasóink között van olyan, aki további részletekkel, ötletekkel vagy észrevételekkel szolgálhat a jelenséget, jelenségeket illetően.
Mindemellett ugyanaznap este Budaörsről több szemtanútól is érkeztek beszámolók egy rendkívül erős felvillanásról, amely bevilágította a Törökugrató feletti égboltot, eredete eddig nem tisztázott. A felvillanás látszó átmérőjét a beszámolók alapján 2-300 méteresre becsülték, de erről sajnos nincsen felvétel, így nem tudjuk, hogy bármennyire is hasonlított-e a lefényképezett jelenséghez.
A fénygömböt ábrázoló felvételt Popele Róbertnek és feleségének, a Budaörsi fényekről szóló beszámolókat Monostori-Kalovits Márknak és Farmasi Nikolettnek köszönhetjük.
Nagyon várjuk nézőink, olvasóink, és főleg a fotózásban jártas, vagy a látottakhoz hasonló meteorológiai és csillagászati jelenségeket elemző szakértők - esetleg további szemtanúk - véleményét, észrevételeit.
Köszönjük!
2011. január 17.
Az Időkép Csapata