Nem elég hatékony a HAARP, a Kárpát-medence szívébe kell jönni?

"Valakik" már megint jelentkeztették Hazánkat egy olyan "versenybe", amiről előre lehet tudni, hogy megnyerjük...
Épp eléggé tönkre van téve a Mátra vidéke már eddig is erőművel, miegyébbel, most már csak ez hiányzik....
És ahogy "beadják" a népnek....hátborzongatóak a módszerei a médiának.
A (soha) "kivalásztottak".
Most kiválasztották a Mátrát.
Nézzétek a képeket.....
(olvasónktól)

Nem elég hatékony a HAARP, a Kárpát-medence szívébe kell jönni?
A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben
Kereszturi Ákos - [origo] 2010. 11. 24., 10:02

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.

A LIGO gravitációshullám-detektor egyik alagútja az USA-ban. Ebben haladnak azok a lézersugarak, amelyekkel a tér rövidülését próbálják kimutatni

November 24. (szerda), 9.55

A legfrissebb hírek szerint Magyarország versenyben maradt az Einstein Teleszkóp megépítéséért, mert a szóba jöhető tizenegy országból "bejutott az elődöntőbe". Ennek alapján a Mátra hegység a három legesélyesebb jelölt között van az óriásműszer helyszínéért. Ezt Rácz István, az MTA KFKI RMI Gravitációs Osztályának vezetője, az Einstein Teleszkóp magyar koordinátora mondta el lapunknak.

Újabb részletes beszámolóval rövidesen jelentkezünk rovatunkban a helyszínről, az építés környezeti hatásairól és az európai gravitációshullám-kutatásról, a VIRGO-rendszerről.

Korábbi információk

Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, de eddig még nem sikerült kimutatni a gravitációs hullámokat. Pedig ha léteznek, másodpercenként számtalan haladhat át a testünkön.

Az elméletek szerint a gravitációs hullámok nagy tömegű égitestek mozgásakor keletkeznek, és energiát szállítanak el a forrástól. Gravitációs hullámokat bocsáthatnak ki a szupernóva-robbanások, miközben egy csillag magja neutroncsillaggá vagy fekete lyukká omlik össze. Fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak ütközése és összeolvadása is keltheti őket, sőt az Ősrobbanás utáni percekből származó gravitációs hullámok is létezhetnek.

Közvetett jelenlétüket a PSR 1913+16 jelű pulzár viselkedése alapján sikerült is kimutatni, az igazi áttörés azonban egy gravitációs hullám közvetlen megfigyelése lenne egy földi detektorral. A gravitációs hullámok felfedezése és vizsgálata az Univerzumban lezajlott kataklizmákról, extrém viszonyokról adna információt, köztük a Világegyetem keletkezése utáni pillanatokról is.

A láthatatlan hullámok kimutatása

A szakemberek szerint a gravitációs hullámok felfedezésére 10-20 éven belül kerül sor. A jelenleg is működő gravitációshullám-detektorok mellett már az erre szolgáló műszerek új generációját is tervezik. Ezek egyike lesz az Einstein Teleszkóp. A műszer európai együttműködés keretében épül meg, és több nemzetközi konferencia során készítik elő a megvalósítását. Ezen a héten budapesten zajlik egy ilyen találkozó, amelynek legfontosabb célja, hogy az eddig felmerült 11 helyszín körül kiválasszák a négy legjobb jelöltet. Erre a legnagyobb esélye Olaszországnak, Németországnak, Spanyolországnak és Magyarországnak van.

Fantáziarajz két fehér törpe egymás felé történő spirális mozgásakor keletkező gravitációs hullámokról (NASA)

"A Világegyetemnek egy teljesen új oldalát pillanthatjuk meg, akár közvetlenül az Ősrobbanás utáni pillanatokat is vizsgálhatjuk majd" - mondta Jacques Colas, az Európai Gravitációs Obszervatórium igazgatója a Magyar Tudományos Akadémián kedden tartott sajtótájékoztatón. Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta: eddig az elektromágneses sugárzás különböző tartományait (optikai, infravörös, rádió, ultraibolya, röntgen stb.) vizsgálták a kutatók. Az Einstein Teleszkóp révén teljesen új típusú megfigyelésekre nyílna lehetőség, a távoli objektumok eddig ismeretlen oldalai vizsgálhatók a gravitációs hullámokkal.

Jelenleg is működnek már a gravitációs hullámokat kereső műszerek (interferomérterek) az USA-ban, Olaszországban, Németországban és Japánban. Ezek folyamatos fejlesztés alatt állnak, és valószínűleg a következő évtizedben felfedezik segítségükkel a gravitációs hullámokat. Az Einstein Teleszkóp építése körülbelül ekkor indul majd meg, és a műszer 2025-ben kezdheti meg munkáját. Az Einstein Teleszkóp a 2004 óta működő európai VIRGO utódja lenne.

LIGO - négy kilométer hosszú távcső a sivatagban

A gravitációs hullámok megfigyelésére készült, jelenleg működő legnagyobb berendezés a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory, azaz Lézer-Interferometriás Gravitációshullám Obszervatórium) az Egyesült Államokban. Az USA kormányától az MIT és a CalTech egyetemeknek juttatott félmilliárd dollárnyi támogatásából épül, és magyar kutatók is közreműködnek az itt zajló munkában, Közép-Kelet-Európából egyedül.

A LIGO egyik állomása

A LIGO két, egyenként négy kilométer hosszú csőből áll. A két berendezés egymástól 3000 kilométerre fekszik, belsejükben úgynevezett interferométerekkel. A mérés elve az, hogy amikor gravitációs hullám halad át a rendszeren, a téridő torzulása révén a csövek hossza enyhén megváltozik, ez pedig a bennük vezetett fényhullámok interferenciája, tehát az egyik fényhullámnak a másikra kifejtett gyengítő vagy erősítő hatása megváltozásaként mérhető.

A számítások szerint a két cső végein rögzített tükröknél a tipikus gravitációs hullámok 10-18 méter nagyságrendű elmozdulást okozhatnak, ami a proton átmérőjének mindössze ezredrésze - ezért nehéz a megfigyelés. A LIGO egyik legnagyobb technikai kihívása az, hogy a műszer elszigetelt legyen a külső hatásoktól, vagy azokat pontosan monitorozni lehessen - ezek ugyanis olyan rezgéseket keltenek benne, amelyek hamis jeleket eredményezhetnek. A méréseket zavaró tényezők annál gyengébbek, minél mélyebben van a távcső - amit tehát érdemes a felszín alatt felépíteni.

Távcső elásott és lehűtött vákuumcsövekkel - talán Mátra gyomrában

A gravitációs hullámok hatására tehát a téridő enyhén zsugorodik vagy tágul, aminek megfigyeléséhez a távolságokat kell extrém pontosan mérni. Ehhez tükröket és róluk visszavert lézersugarakat használnak - a két tükör között a távolság megváltozását kell azonosítani. Az Einstein Teleszkóp esetében egy 10x10x10 kilométeres háromszög lenne 100-200 méterrel a felszín alatt, és azt vizsgálná, hogy az egyes oldalainak hossza miként változik a rajta áthaladó gravitációs hullámok következtében.

Animáció egy galaxis centrumában lévő szupernagytömegű és egy körülötte keringő kisebb fekete lyukról. Az objektumok egymáshoz közel mozogva gravitációs hullámokat bocsátanak ki, majd végül összeolvadnak

Jelenleg négy nagy esélyes ország van Európában, ahol az Einstein Teleszkópot megépíthetik - ezek egyike Magyarország. A tervek szerint a Mátrában lenne a műszer.

Az európai uniós kutatás-fejlesztési keretprogramban közel 4 milliárd eurót terveznek az Einstein Teleszkóp megvalósítására. Ennek keretében tíz év alatt egy olyan új kutatási központ épülhet fel hazánkban, amely mintegy 50 évig működne. Ha Magyarország nyeri el a megvalósítás lehetőségét, a közeljövő fejlesztései során minden egyes itthon befektetett magyar forint négy forint külföldi megrendelést hozhat. Az Einstein Teleszkóp létrehozásával hazánk olyan technológiai előnyre tenne szert szomszédjaihoz és sok európai államhoz képest, amely több évtizeden keresztül biztosítana anyagi hasznot az országnak - hangott el a sajtótájékoztatón.
(...)

Ajánlat
    * Budapesten vannak a gravitációshullám-vadászok
    * A térségből csak mi vadászunk a rejtélyes gravitációs hullámokra
    * Ötcsillagos gravitációs lencse - a hét asztrofotója
    * Kezdődik a gravitáció-vadászat
    * Ötlet a láthatatlan tömeg megfigyelésére
    * Térkép a láthatatlan anyagról

*** www.nemzetihirhalo.hu *************