2010.09.01. - 07:37
Csak a legkiemelkedőbb néhány tucatnyi termék, módszer viselhetné majd a hungarikum jelzőt, ha a parlament ősszel elfogadja a jogszabálytervezetet. Önálló intézményt kapnának viszont a Kárpát-medence magyar sajátosságai: a Magyar ÉrtékTár - Hungarikum Ház több tízmilliárd forintból gazdálkodhatna.
A Velencébe tartó olasz autópálya egyik pihenőjénél óriásplakát hirdeti, hogy immár Friulano néven kell keresniük a vásárlóknak az olasz boltok polcain kedvenc Tocai borukat.
A hirdetés akár emblematikus példája is lehetne annak a vitának, melynek végén a magyar állam került ki győztesen a tokaji név használatáért folytatott küzdelemből. Csakhogy e név mellett alig tucatnyi más magyar termék élvezi az unió közösségi oltalmát, s csak további nyolc vár még erre, miközben bizonyára egy középiskolás is fel tudna sorolni legalább még egyszer ennyi, hungarikumnak tartott magyar terméket.
Az Európai Unió ötezer, valamilyen formában védett terméket tart nyilván, az aránytalanságokat ugyanakkor jól mutatja, hogy ezek csaknem fele Franciaországhoz köthető, s a maradékon osztozik a többi 26 tagállam.
Főként az okolható azért, hogy ilyen csekély számú az unióban is védett magyar termék, mert mindeddig nem született olyan átfogó szabályozás, amely nyilvántartásba vette volna a köznyelvben hungarikumként azonosított termékeket és értékeket.
Pedig igény már régóta lenne arra, hogy valaki kiálljon e termékek mellett. Az agrárium és az élelmiszerek területén létezik már egy lista: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban indította el a Hagyományok-Ízek-Régiók programot, s ebben összegyűjtött háromszáz hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági terméket és élelmiszert.
E gyűjteményben azonban nem szerepelnek többek között a borok és az ételreceptek. Nem hivatalos kezdeményezésként 2000-ben alakult egy klub, amely a magyar értékeket hivatott minőségi védjeggyel ellátni. A Hungaricum Club nevű intézményt a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Nyrt. hívta életre, s megalakulásukkor több magyar, nemzetközileg is elismert terméket vettek jelképesen oltalmuk alá.
Jelenleg a tokaji aszú, a Pick szalámi, a herendi porcelán, a halasi csipke és Pető András konduktív nevelési rendszere, a Pető-módszer tartozik ide, ám a lista folyamatosan bővült. Négy évre rá egy civil kezdeményezés hívta életre a Premium Hungaricum Egyesületet, melynek célja, "hogy összefogja a Kárpát-medence mindazon kis- és középméretű élelmiszer-ipari és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek egyedülálló minőséget állítanak elő, és amelyek fennmaradása pótolhatatlanul hozzájárul az egyetemes emberiség gasztronómiai és kulturális örökségéhez".
Újabb négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politika is elkezdjen foglalkozni a kérdéssel: 2008 tavaszán Medgyasszay László és Simicskó István KDNP-s képviselők nyújtottak be indítványt egy, a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Az elfogadott szöveg kötelezi a megyéket, a régiókat és a kormányt az értékek regisztrálására, kétévenkénti ismertetésére.
Emellett javasol jó néhány olyan terméket és értéket, amely hungarikumnak tekinthető, de nem szerepel az uniós oltalmi felsorolásban. Így került a várható hungarikumok közé többek között a herendi és a Zsolnay porcelán, a Kodály-módszer, a magyar cigányzene, a tárogató és a huszár.
A szabályozást nehezíti, hogy a magyar jogrend már ismeri a hungarikum fogalmát. A nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerint hungarikum a "Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem."
Tavaly tavasszal Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kért fel egy szakértői csoportot a hungarikumokról szóló törvény és a gondozásukat felügyelő intézmény kidolgozására. A parlamenti hungarikum-munkacsoport Birinyi József néprajzkutató vezetésével a munka végéhez közelít: ősszel már az Országgyűlés elé kerülhet a jogszabálytervezet.
Ha a Ház elfogadja, akkor jövő januárban már felállhat a hungarikumokat felügyelő és segítő intézmény - nyilatkozza a Heti Válasznak a munkacsoport elnöke. A munkanévként egyelőre Magyar ÉrtékTár - Hungarikum Ház a Kárpát-medencéhez köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami menedzselésére jönne létre.
Egy hungarikumpiramis kialakítása a cél, melyben a helyi, megyei és a Kárpát-medencei értékek szintjeit koronázza meg a hungarikumok kiemelése. Ez egyfajta védjegyoltalmi megoldást és ennek megfelelően támogatást is jelent - mondja Birinyi, hozzátéve: a tárba bekerülő értékek egyfajta akkreditált állapotot jelentenek, amely könnyített pályázati lehetőségeket biztosít majd, és közös marketinget, valamint a piacra jutás segítését.
Mivel viszont a jogszabály határozza majd meg a hungarikum fogalmát - amely a tervek szerint olyan termék, szolgáltatás vagy tudás lehet, amely kiemelt, Magyarországra jellemző, szimbólummá váló és nemzetközileg is elismert -, az értéktárba kerüléshez mindennek és mindenkinek a nulláról kell indulnia.
"Ez persze nem azt jelenti, hogy a köztudatban értékként elfogadott termékeknek, módszereknek, szolgáltatásoknak majd egy alantas besorolási tortúrán kell átesniük" - mondja az elnök. Első körben ugyanis gyorsított eljárással szeretnék a rendszerbe beemelni a mai köznyelvben hungarikumnak nevezett értékeket. Ugyanakkor úgy kell kialakítani a szabályozást, hogy minden, ami már most hungarikum vagy az lehet később, beleférjen a rendszerbe - figyelmeztet Birinyi.
Arról még nem tudni, hogy az új rendszer működtetésére, illetve a termékek menedzselésére mennyi állami pénz juthat majd, a forrásigény meghatározása ugyanis még folyamatban van. A Magyar ÉrtékTár - Hungarikum Ház felállításával nem zöldmezős beruházásokat akarnak támogatni, hanem a már meglévő rendszerek integrálása a cél.
Az értéktárban szereplők támogatására pedig az elnök reményei szerint akár több tízmilliárd forint is juthat évente, főként pályázati pénzek átcímkézésével, az értéktárba kerülő termékek előnyben részesítésével. Az elképzelések között szerepel, hogy a hazai és nemzetközi pályázati források meghatározott részét - akár húsz-negyven százalékát is - a nemzeti értékek közé sorolt termékek fejlesztésére kell fordítani.
Az is felvetődött, hogy úgy kellene módosítani a közbeszerzési törvényt, hogy külképviseleteinken, állami intézményeink reprezentációs rendezvényein és egyéb állami forrásból fedezett rendezvényeken a beszerzések akár nyolcvan százaléka is a kiemelt nemzeti értékek közé sorolt termékek közül kerüljön ki. Birinyi József szerint ugyan - akkor szó sincs ingyen pénzosztásról: a tagok számára kisebb adminisztrációval, célirányosan, de csak a megfelelő projektekkel és pályázatokkal lehet majd támogatáshoz jutni.
Uniós közösségi oltalmat élvező magyar termékek
SZEGEDI téliszalámi
BUDAPESTI téliszalámi
HAJDÚSÁGI torma
MAKÓI hagyma
SZATMÁRI szilvapálinka
SZABOLCSI almapálinka
KECSKEMÉTI barackpálinka
BÉKÉSI szilvapálinka
GÖNCI barackpálinka
a "TÖRKÖLYPÁLINKA" név használata
MAGYAR BOR-eredetmegjelölések földrajzi nevei
Elbírálásra váró termékek
CSABAI vastagkolbász
GYULAI pároskolbász
KALOCSAI fűszerpaprika-őrlemény
SZEGEDI fűszerpaprika-őrlemény
GÖNCI kajszibarack
SZŐREGI rózsatő
ALFÖLDI kamillavirág
MAGYAR szürkemarhahús
Leállították a génbankok privatizációját
Miközben a hungarikumok és magyar értékek megerősítésén fáradozik több szakértő, veszélybe került az érdi génbank. Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Közhasznú Társaság gazdaságában őrzik a hazai gyümölcsfajták génállományát a jövő számára, illetve itt nemesítik az őshonos gyümölcshaszonnövényeket. Egy jogszabályi kötelezettség elmulasztása miatt - miszerint nonprofit gazdasági társasággá kellett volna alakítania a kht.-t a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) - kényszer-végelszámolás alá került. Az ügyben számos hibát követett el az MNV: a jogvesztő határidő előtt hat nappal állt neki a génbank cégformájának átalakításához, és nem használta ki a lehetséges jogi lépéseket a társaság megmentéséért.
A helyzethez hozzájárult a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány nemtörődömsége is - mondja Babai Belánszky Tamás, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi hivatalának főosztályvezetője. Amint arra az ombudsmani vizsgálat rávilágított, e kormányok nem gondoskodtak a nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról, és a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladat megfelelő intézményi és finanszírozási hátteréről. Információink szerint az előző kormányok azért nem gondoskodtak ezekről, mert az országban működő génbankok privatizációjára készültek. Ezt támasztja alá a génbankok évről évre csökkenő, majd végleg meg is szűnő állami finanszírozása is.
Az érdi génbank további sorsával kapcsolatban az ombudsmani állásfoglalás szerint az MNV Zrt.-nek a végelszámolási eljárás során biztosítania kell a kht. szellemi és anyagi értékeinek megőrzését. A végelszámolónak ugyanis széles körű jogosítványai vannak arra, hogy a kht. vagyonával mit tesz. Tehát értékesítheti is az ingó és az ingatlan vagyont - figyelmeztet a főosztályvezető, megjegyezve, hogy az érdi génbank többhektáros területe a főváros közelsége miatt értékes földdarab, akár ingatlanfejlesztések számára.
A hirdetés akár emblematikus példája is lehetne annak a vitának, melynek végén a magyar állam került ki győztesen a tokaji név használatáért folytatott küzdelemből. Csakhogy e név mellett alig tucatnyi más magyar termék élvezi az unió közösségi oltalmát, s csak további nyolc vár még erre, miközben bizonyára egy középiskolás is fel tudna sorolni legalább még egyszer ennyi, hungarikumnak tartott magyar terméket.
Az Európai Unió ötezer, valamilyen formában védett terméket tart nyilván, az aránytalanságokat ugyanakkor jól mutatja, hogy ezek csaknem fele Franciaországhoz köthető, s a maradékon osztozik a többi 26 tagállam.
Főként az okolható azért, hogy ilyen csekély számú az unióban is védett magyar termék, mert mindeddig nem született olyan átfogó szabályozás, amely nyilvántartásba vette volna a köznyelvben hungarikumként azonosított termékeket és értékeket.
Pedig igény már régóta lenne arra, hogy valaki kiálljon e termékek mellett. Az agrárium és az élelmiszerek területén létezik már egy lista: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 1998-ban indította el a Hagyományok-Ízek-Régiók programot, s ebben összegyűjtött háromszáz hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági terméket és élelmiszert.
E gyűjteményben azonban nem szerepelnek többek között a borok és az ételreceptek. Nem hivatalos kezdeményezésként 2000-ben alakult egy klub, amely a magyar értékeket hivatott minőségi védjeggyel ellátni. A Hungaricum Club nevű intézményt a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Nyrt. hívta életre, s megalakulásukkor több magyar, nemzetközileg is elismert terméket vettek jelképesen oltalmuk alá.
 |
| Első szellemi hungarikumunk a Pető-módszer |
Újabb négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politika is elkezdjen foglalkozni a kérdéssel: 2008 tavaszán Medgyasszay László és Simicskó István KDNP-s képviselők nyújtottak be indítványt egy, a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Az elfogadott szöveg kötelezi a megyéket, a régiókat és a kormányt az értékek regisztrálására, kétévenkénti ismertetésére.
Emellett javasol jó néhány olyan terméket és értéket, amely hungarikumnak tekinthető, de nem szerepel az uniós oltalmi felsorolásban. Így került a várható hungarikumok közé többek között a herendi és a Zsolnay porcelán, a Kodály-módszer, a magyar cigányzene, a tárogató és a huszár.
A szabályozást nehezíti, hogy a magyar jogrend már ismeri a hungarikum fogalmát. A nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerint hungarikum a "Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem."
Tavaly tavasszal Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kért fel egy szakértői csoportot a hungarikumokról szóló törvény és a gondozásukat felügyelő intézmény kidolgozására. A parlamenti hungarikum-munkacsoport Birinyi József néprajzkutató vezetésével a munka végéhez közelít: ősszel már az Országgyűlés elé kerülhet a jogszabálytervezet.
Ha a Ház elfogadja, akkor jövő januárban már felállhat a hungarikumokat felügyelő és segítő intézmény - nyilatkozza a Heti Válasznak a munkacsoport elnöke. A munkanévként egyelőre Magyar ÉrtékTár - Hungarikum Ház a Kárpát-medencéhez köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami menedzselésére jönne létre.
Egy hungarikumpiramis kialakítása a cél, melyben a helyi, megyei és a Kárpát-medencei értékek szintjeit koronázza meg a hungarikumok kiemelése. Ez egyfajta védjegyoltalmi megoldást és ennek megfelelően támogatást is jelent - mondja Birinyi, hozzátéve: a tárba bekerülő értékek egyfajta akkreditált állapotot jelentenek, amely könnyített pályázati lehetőségeket biztosít majd, és közös marketinget, valamint a piacra jutás segítését.
 |
| A magyaros ételek kihagyhatatlan fűszere a pirospaprika |
"Ez persze nem azt jelenti, hogy a köztudatban értékként elfogadott termékeknek, módszereknek, szolgáltatásoknak majd egy alantas besorolási tortúrán kell átesniük" - mondja az elnök. Első körben ugyanis gyorsított eljárással szeretnék a rendszerbe beemelni a mai köznyelvben hungarikumnak nevezett értékeket. Ugyanakkor úgy kell kialakítani a szabályozást, hogy minden, ami már most hungarikum vagy az lehet később, beleférjen a rendszerbe - figyelmeztet Birinyi.
Arról még nem tudni, hogy az új rendszer működtetésére, illetve a termékek menedzselésére mennyi állami pénz juthat majd, a forrásigény meghatározása ugyanis még folyamatban van. A Magyar ÉrtékTár - Hungarikum Ház felállításával nem zöldmezős beruházásokat akarnak támogatni, hanem a már meglévő rendszerek integrálása a cél.
Az értéktárban szereplők támogatására pedig az elnök reményei szerint akár több tízmilliárd forint is juthat évente, főként pályázati pénzek átcímkézésével, az értéktárba kerülő termékek előnyben részesítésével. Az elképzelések között szerepel, hogy a hazai és nemzetközi pályázati források meghatározott részét - akár húsz-negyven százalékát is - a nemzeti értékek közé sorolt termékek fejlesztésére kell fordítani.
Az is felvetődött, hogy úgy kellene módosítani a közbeszerzési törvényt, hogy külképviseleteinken, állami intézményeink reprezentációs rendezvényein és egyéb állami forrásból fedezett rendezvényeken a beszerzések akár nyolcvan százaléka is a kiemelt nemzeti értékek közé sorolt termékek közül kerüljön ki. Birinyi József szerint ugyan - akkor szó sincs ingyen pénzosztásról: a tagok számára kisebb adminisztrációval, célirányosan, de csak a megfelelő projektekkel és pályázatokkal lehet majd támogatáshoz jutni.
Uniós közösségi oltalmat élvező magyar termékek
SZEGEDI téliszalámi
BUDAPESTI téliszalámi
HAJDÚSÁGI torma
MAKÓI hagyma
SZATMÁRI szilvapálinka
SZABOLCSI almapálinka
KECSKEMÉTI barackpálinka
BÉKÉSI szilvapálinka
GÖNCI barackpálinka
a "TÖRKÖLYPÁLINKA" név használata
MAGYAR BOR-eredetmegjelölések földrajzi nevei
Elbírálásra váró termékek
CSABAI vastagkolbász
GYULAI pároskolbász
KALOCSAI fűszerpaprika-őrlemény
SZEGEDI fűszerpaprika-őrlemény
GÖNCI kajszibarack
SZŐREGI rózsatő
ALFÖLDI kamillavirág
MAGYAR szürkemarhahús
Leállították a génbankok privatizációját
Miközben a hungarikumok és magyar értékek megerősítésén fáradozik több szakértő, veszélybe került az érdi génbank. Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Közhasznú Társaság gazdaságában őrzik a hazai gyümölcsfajták génállományát a jövő számára, illetve itt nemesítik az őshonos gyümölcshaszonnövényeket. Egy jogszabályi kötelezettség elmulasztása miatt - miszerint nonprofit gazdasági társasággá kellett volna alakítania a kht.-t a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) - kényszer-végelszámolás alá került. Az ügyben számos hibát követett el az MNV: a jogvesztő határidő előtt hat nappal állt neki a génbank cégformájának átalakításához, és nem használta ki a lehetséges jogi lépéseket a társaság megmentéséért.
A helyzethez hozzájárult a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány nemtörődömsége is - mondja Babai Belánszky Tamás, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi hivatalának főosztályvezetője. Amint arra az ombudsmani vizsgálat rávilágított, e kormányok nem gondoskodtak a nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról, és a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladat megfelelő intézményi és finanszírozási hátteréről. Információink szerint az előző kormányok azért nem gondoskodtak ezekről, mert az országban működő génbankok privatizációjára készültek. Ezt támasztja alá a génbankok évről évre csökkenő, majd végleg meg is szűnő állami finanszírozása is.
Az érdi génbank további sorsával kapcsolatban az ombudsmani állásfoglalás szerint az MNV Zrt.-nek a végelszámolási eljárás során biztosítania kell a kht. szellemi és anyagi értékeinek megőrzését. A végelszámolónak ugyanis széles körű jogosítványai vannak arra, hogy a kht. vagyonával mit tesz. Tehát értékesítheti is az ingó és az ingatlan vagyont - figyelmeztet a főosztályvezető, megjegyezve, hogy az érdi génbank többhektáros területe a főváros közelsége miatt értékes földdarab, akár ingatlanfejlesztések számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése