Nem kérdezte senki tőlem,
mégis megfogantam,
nem kérdezte senki tőlem,
mégis itt maradtam.
Itt maradtam nehezéknek
e Föld nevű bolygón,
sokszor bizony messze vágyón,
még többször toporgón.
Mit keresek itt e Földön?
Vajon mi a dolgom?
Forog a Föld. Én is érzem.
Rajta-véle forgom.
Megállítnom kéne talán,
vagy hajtani jobban,
vagy csak várni rendületlen,
remény-izgatottan?
Netán mennem, szállnom kéne,
és fölülről látni,
kékes-zöldes árnyalatát
fentről megcsodálni?
Vagy bújni a Föld mélyébe,
s onnan fényre törni,
magként kezdve, föl, magasra,
s onnan tündökölni?
Inkább maradnék embernek,
általa rendelten,
aztán szépen elutazni,
ahogy jöttem, csendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése