 
   Árpád-házi Szent László király (kb. 1040 - 1095)
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium 
(részlet)  
"Csillagok között fényességes csillag"  
E szavakkal "idvezli" a régi magyar énekszerző I. László  királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák  vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott:  1077-95) 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt  vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi "könyves"  királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július  29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba  szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták  be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban  csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa az ő  kérésére két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt  csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi  lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192.  június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag  gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját a  szokástól eltérően azóta sem halála, "égi születésnapja" évfordulóján  üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján. 
Szent László királnak legendája   
(részlet)  
(Érdy-kódex, 1526)  
Dicsőséges Szent László királ, Krisztus Jézusnak kiváltképpen  confessora es választatus hív szolgája, mennyen-földön dicséretes minden  idvezülő híveknek közötte, kit még az ő Istentűl érdemlött nevezeti is  kijelent. Mert doktoroknak magyarázatjok szerint László, Ladislaus,  hárommá hasasztván, azaz: laus, dacio, populus: dicséret, adás, nép.  Kiket egyberakogatván, annyit teszen: népnek Istentűl adatott dicséret.  Íme, mely drágalátus nevet érdemlett vala Úristentűl, kit ez bódog  ember, míg éle, bizonyával megbizonyojtá, hogy anyaszentegyházban  Úristennek dicséreti lőn, de megholta után is mindörökké. Annak felette  ez szegén országnak erős ótalma es benne való új keresztyéneknek kegyes  atyja es bizony vigasztalója. [...] 
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése